Fotó: Veres Nándor
A parlament alsóháza is megszavazta a 2010-ben elfogadott nyugdíjtörvény módosítását célzó tervezetet, amely jelentős változásokat hoz azon személyek nyugdíjának kiszámításában, akik speciális munkakörülmények között dolgoztak.
2016. június 17., 15:552016. június 17., 15:55
A honatyák által elfogadott módosítással a törvényhozó testületnek sikerült orvosolnia azokat az igazságtalanságokat, amelyekkel az új nyugdíjtörvény életbelépését követően szembesültek az érintettek. Kerekes Károly, az alsóház munkaügyi bizottságának RMDSZ-es tagja elégtétellel nyugtázta, hogy a többség elfogadta a törvénykezdeményezők érveit.
„Azon személyek nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időtartamon sikerült változtatnunk, akik a volt 1-es, jelenleg speciális munkacsoportban, nehéz feltételek között tevékenykednek. A jelenleg hatályos nyugdíjtörvény értelmében ezen személyek szolgálati idejét megemelték, így ez jelentősen befolyásolta a nyugdíj értékének kiszámítását. Ezt a helyzetet orvosolni kellett” – magyarázta. A most elfogadott korrekció visszamenőleg is jogorvoslatot nyújt mindazoknak, akik a 2011. január 1-jétõl hatályba lépett nyugdíjtörvény alapján kedvezőtlen körülmények között vonultak nyugdíjba.
A nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időtartam a következőképpen változik az új szabályozás értelmében: a bányászok esetében a jelenlegi 30 helyett 20 évre csökken a szolgálati idő, az 1-es sugárzónában dolgozóknak, akik uránbányákban, nukleáris erőművekben tevékenykedtek, 22 év és 5 hónapról 15 évre csökken, míg a 2-es sugárzónában dolgozóknak, akik röntgensugaraknak vannak kitéve, 25 év és 5 hónapról 17 évre csökkentették a szolgálati időtartamot. A negyedik kategóriába tartoznak azok a személyek, akik különböző művészeti tevékenységeket folytattak, számukra a nyugdíjazáshoz szükséges 30 év szolgálati időből legkevesebb 20 évet kell a szakmában dolgozniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!