Jelentős mértékben drágítani fogják jövő év elejétől a biztosítótársaságok a kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) kötvényeket – hívta fel a sofőrök figyelmét több biztosítási ügynök.
2015. november 03., 22:312015. november 03., 22:31
2015. november 03., 22:402015. november 03., 22:40
A Digi 24 hírtelevízió beszámolója szerint a cégek átlagosan 20 százalékkal emelték áraikat, miután a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) bejelentette, hogy az évekig piacvezető Astra ellen csődeljárást indítanak, de egyes társaságoknál a drágulás mértéke a 200 százalékot is elérte.
A pénzügyi hatóság vezetői már többször is hangot adtak abbéli aggályaiknak, hogy a vállalakozások évek óta túl alacsony áron kínálják az RCA-kat, emiatt egy tömeges kárigény esetén egyszerűen nem tudnák kifizetni a kártérítéseket. A biztosítóknak ráadásul januártól az Európai Bizottság vonatkozó előírásait is alkalmazniuk kell, így valamilyen mértékben biztosan drágulásra kell számítani.
Az ügynökök és brókerek ezért azt javasolják az ügyfeleknek, hogy januárban lehetőleg egész évre vásároljanak kötelező gépkocsi-biztosítási kötvényt, mert amennyiben hat–hat hónapra igényelnek biztosítást, elképzelhető, hogy a két félévi ár 20–30 százalékkal is eltér majd egymástól. Romániában tíz biztosítótársaság árul RCA-kat, ezeknek fele már értesítette a pénzügyi hatóságot, hogy áremelésre készül jövő évben.
Kivárnak az autószervizek
Az ágazatban ugyanakkor az is problémát jelent, hogy az Astra több ezer olyan ügyfelet hagyott maga után, akinek a gépkocsija károsult, de a csődeljárás miatt egyrészt nem kaptak még kártérítést, és az autószervizek sem szívesen vállalják a javítást. A Digi 24-nek egy autószerviz-tulajdonos úgy nyilatkozott: számos jármű már egy–két hónapja a javítóműhelyben várakozik, ezek javításának nem kezdenek neki, amíg nem tudják, hogy ki fizet a munkáért. „Hiába javítjuk meg most az autót, csak tavasszal várhatjuk a munkadíjat\" – panaszolta.
Az Astránál öt évig igazgatóként tevékenykedő Radu Mustăţea szerint a kialakult helyzetért a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság okolható. „Azonnal ki kellett volna jelölniük egy biztosítótársaságot, amely átvette volna az iratcsomók kezelését. A kifizetésekkel megbízott garanciaalap egyszerűen nem tudja kezelni a helyzetet, nem volt felkészülve erre. Két hónappal a csődeljárás bejelentése után mindössze tizenkét megyében alkalmaztak kárfelmérő szakembert\" – magyarázta Mustăţea.
Nem tudják az ügyfelek, hova kell fordulni
A Biztosítási Garanciaalap (FGA) által foglalkoztatott összesen tizenöt szakembernek 57 ezer kártérítési iratcsomót kellene kielemeznie, ennyi kártérítési folyamat zajlott ugyanis az Astránál, mielőtt fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene. A biztosítótársaság ügyfelei számára az ASF már szeptemberben útmutatót bocsátott ki, amelyben egyebek mellett arról tájékoztatják a biztosítottakat, hogy baleset alkalmával mit kell tenniük a kártérítések behajtása érdekében.
A kliensek egy része ennek ellenére még mindig nem tudja, hová kell fordulnia, sokan például az utcán sérülést szenvedők védelmére létrehozott alaptól (FPVS) kérnek segítséget. Sorin Greceanu, az alap igazgatója a Profit.ro hírportálnak úgy nyilatkozott: naponta telefonálnak be hozzájuk olyan sofőrök, akiknek az autóját az Astránál kötött biztosítással rendelkező jármű ütött el, de sokan ellátogatnak a székhelyükre is. „Egyesek arról számolnak be, hogy a rendőrség javaslatára kerestek fel minket\" – hívta fel a figyelmet Greceanu. Hangsúlyozta: az általa vezetett alap éppen azokkal az esetekkel foglalkozik, amelyek során a kárt kötelező gépjármű-biztosítással nem rendelkező sofőrök okozták.
A Biztosítási Garanciaalap eközben akkor sem tudná még megkezdeni a kártérítések kifizetését, ha hatékonyabban menne a feldolgozás, addig ugyanis nem lehet átutalni az összegeket, amíg egy bíróság jogerősen ki nem mondja, hogy az Astra csődbe ment. A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság már hivatalosan beszámolt erről, de a döntést a bíróságnak is érvényesnek kell minősítenie. Az Astra egyébként 1,8 millió ügyfél számára adott el 2,5 millió biztosítási kötvényt. A kliensek többsége, 870 ezer személy kötelező autóbiztosítást kötött a céggel. Időközben a Carpatica és az Euroins biztosító is bajba került: előbbinek legkésőbb decemberig stratégiai beruházót kellene találnia, utóbbi esetében pedig 200 millió lejes tőkeemelésre lenne szükség.
Segíti a budapesti kormány az Astra magyarországi ügyfeleit
Segíti a magyar kormány a csődeljárás alatt álló Astra biztosítótársaság magyarországi ügyfeleit, akik az adóhivataltól kérhetik a nekik visszajáró baleseti adót – erről a nemzetgazdasági miniszter nyújtott be módosító javaslatot az Országgyűlésnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kedden az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint bár a baleseti adóról szóló törvény garantálja, hogy senki ne fizessen ugyanarra a kockázatvállalási időszakra kétszer baleseti adót, a csődbe ment Astra nem fizette vissza az ügyfeleknek a pénzt. Az érvényes szabály lényege az, hogy ha a biztosítási díj visszajár, akkor a biztosítónak a baleseti adót is vissza kell fizetnie. Kiemelik: a kormány nem hagyja, hogy az Astra mintegy 180 ezer magyar ügyfelét a biztosító mulasztása miatt kár érje. „Erkölcsi kötelessége a kormánynak, hogy ami a törvény alapján viszszajár az állampolgároknak, azt meg is kapják, még akkor is, ha egy csődbe ment külföldi biztosító helyett kell fizetni\" – fogalmaz a közlemény.
Közölték, amennyiben a gazdasági tárca javaslatát az Országgyűlés elfogadja, a károsult astrások a nekik visszajáró baleseti adót viszszakérhetik az adóhivataltól. A kérelemben a személyes adatok mellett a biztosítási szerződés kötvényszámát is fel kell tüntetni, és azt a bankszámlaszámot vagy postai címet, ahová a visszajáró adó kifizetését kéri a csődbe ment cég volt ügyfele. Azért, hogy a károsultak mielőbb megkapják a nekik visszajáró pénzt, a rendelkezés már a kihirdetését követő nap hatályba is lép. A kifizetéseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kérelem beérkezését követő 30 napon belül teljesíti – idézi a tárca közleményét az MTI.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!