Japánsztrájkba léptek kedden a vasúti alkalmazottak – csütörtökig karjukon fehér szalaggal tiltakoznak az ellen, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) továbbra sem teljesítette követeléseiket, és a közlekedésügyi minisztérium képviselőivel folytatott eddigi tárgyalásaik során mindössze ígéreteteket kaptak.
2015. szeptember 22., 18:432015. szeptember 22., 18:43
2015. szeptember 22., 18:592015. szeptember 22., 18:59
A vasúti alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek képviselői közölték, szerdán újabb tárgyalási fordulójuk lesz a szaktárca illetékeseivel, és remélik, hogy ekkor konkrét megoldások is születnek. Ellenkező esetben spontán tiltakozó akciókra készülnek. A Román Vasúttársaság vezetősége a japánsztrájk kirobbanása után közleményben jelezte, hogy nyitottak a tárgyalásra, hiszen az érdekeik közösek, a kollektív munkaszerződésnek pedig „méltányos munkaviszonyokon” kell alapulnia, és hosszú távú megoldások kellenek.
Amint arról korábban beszámoltunk, a szakszervezetek azt kérik, hogy legkésőbb szeptember 30-áig írják alá a kollektív munkaszerződést, annak keretében pedig követelik, hogy legkevesebb 10 százalékos fizetésemelésben részesüljenek, valamennyi munkanap után étkezési utalványt kapjanak, 2016. január elsejétől biztosítsanak számukra üdülési csekkeket, továbbá olyan személyzeti politikát szeretnének, amely a nemzetbiztonsági szempontból fontos ágazat megfelelő működését biztosítja.
A vasúti szakszervezetek vezetői azzal vádolják a CFR vezetőségét, hogy halogatják az egyeztetéseket, miközben korábban elviekben késznek tűntek a szakszervezeti kérések teljesítésére, amennyiben a közlekedési minisztérium is támogatja őket. A vasúti alkalmazottak képviselői ezért csütörtökre sürgősségi találkozót kérnek a közlekedési tárca vezetőjével, továbbá követelik, hogy kéréseikről tárgyaljanak a kormány első ülésén, hiszen ezek teljesítésére az egész kabinetnek rá kell bólintania.
A szakszervezetek ugyanakkor keddi közleményükben arra emlékeztetetik az illetékeseket, hogy amennyiben kéréseiket nem teljesítik, akkor – amint azt már korábban bejelentették – október elsejétől általános sztrájkot hirdetnek.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
szóljon hozzá!