2012. november 12., 08:412012. november 12., 08:41
A székelyföldi elöljáró ugyanakkor bírálta a pályáztatási rendszert, szerinte ugyanis ha a minisztériumok nem „ülnének” három évig egy-egy projekten, sokkal hatékonyabb lenne az európai pénzek lehívása.
Amint arról korábban, több ízben is beszámoltunk, a tervek szerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonában levő, 35 hektáros szépmezői terület egy részén, 17 hektáron alakítják ki a pályázati pénzből az ipari parkot, kiépítik a teljes infrastruktúrát, bevezetik a vizet, a gázt és a villanyt, illetve központi irodaházat építenek. Antal elmondása szerint vannak már érdeklődő cégek. Az előzetes bejelentések szerint egyébként olyan vállalkozásokat szeretnének betelepíteni, amelyek jól fizető állásokat ajánlanak a sepsiszentgyörgyieknek.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró ugyanakkor hétvégi sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta cáfolni Codrin Munteanu prefektus csütörtök esti kijelentéseit. „Nem a székely megyék a legszegényebbek az országban” – szögezte le Antal Árpád, utalva Munteanu kijelentésére, miszerint „inkább az ország legszegényebb megyéjét kellene a magyar elöljáróknak fejleszteniük az etnikai tüntetések szervezése helyett”.
A prefektus egyben a „turkálók városának” nevezte Sepsiszentgyörgyöt. „Kovászna és Hargita megye az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében egyaránt a középmezőnyben van, mint ahogy abból a szempontból is, hogy az állam költségvetése hogyan viszonyul a GDP-hez” – ecsetelte a polgármester. Antal ugyanakkor rámutatott, azt is figyelembe kell venni, hogy a megyék és városok mire kapnak pénzt a költségvetés visszaosztásánál. „Kovászna megyében a román állam legnagyobb beruházása a csendőrkaszárnya építése, amire közel 20 millió eurót költöttek. Ezt a pénzt sokkal jobb lett volna iskolákra, ipari parkokra, munkahelyteremtésre elkölteni” – szögezte le az elöljáró.
Közben Kézdivásárhelyen is a tervezett ipari parkokról tartottak a hétvégén szakmai megbeszélést a Gyöngyös testvérváros elöljáróival és a Gyöngyösi Ipari Park Kft. képviselőivel. A céhes városba tervezett ipari park kialakítására 15 millió lejt pályázott az önkormányzat, az önrész 6 millió lej, ebből a csarnokot építik fel és az infrastruktúrát alakítják ki a város tulajdonában levő területen.
Bokor Tibor polgármester elmondta, a pályázat arra kötelezi az önkormányzatot, hogy öt évig mintegy 170 munkahelyet teremtsen, és hangsúlyozta, aggódik amiatt, hogy amennyiben ez nem sikerül, megvonják az uniós támogatást. Az elmúlt hetekben egyébként két vállalat vezetője is jelezte, hogy kevés a dolgozni vágyó munkaerő Felsőháromszéken.
Takács István, a Gyöngyösi Ipari Park Kft. többségi tulajdonosa ugyanakkor azt javasolta a kézdivásárhelyieknek, az ipari park ne adjon el területeket, csak adja bérbe azokat, inkább szolgáltató jellegű legyen, és csak annyi bért kérjenek, ami fedezi a működési költségeket. Ugyanakkor javasolta, hogy a városvezetés határozza meg, milyen profilú vállalatokra van szükség, mert értelmetlen, hogy működő helyi cégek menjenek tönkre, mert nagyobb kapacitású, azonos profilú vállalat kap területet az ipari parkban. A megbeszélésen felmerült, hogy azokat a cégeket, amelyeket a gyöngyösi park már nem tud fogadni, átirányítanák Kézdivásárhelyre.
| „Az ország teljesítményét elemezve a legnagyobb fekete pont az európai uniós alapok gyenge felhasználásáért jár” – jelentette ki a hétvégén Sepsiszentgyörgyön Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki a székelyföldi városban az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 tervet ismertette. Mint a gazdasági szakember rámutatott, a szükséges fejlesztéseket két erőforrásból lehet biztosítani: 70 százalékban helyi, megyei vagy országos költségvetésből és 30 százalékban uniós pályázatokból. Klárik László volt háromszéki megyemendzser, a Potsa József megyefejlesztési terv kidolgozója eközben azt hangsúlyozta, hogy a legrosszabbul a pénzügyminisztérium teljesített, amelynek a pályázatokat kellett elszámolnia az Európai Bizottság felé. Klárik szerint eközben a legjobban a Regionális Operatív Program működött: a rendelkezésre álló keret 99 százalékát leszerződték, 31 százalékát kifizették. A szakember egyébként azt mondja, hogy a ROP azért volt sikeres, mert igazodott a helyi realitásokhoz. „Romániában eddig meg sem próbálták összehangolni a különböző igényeket, például a kohéziós és az agrárpolitikai projektek párhuzamosan futottak” – fogalmazott Klárik. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Látogatottsági adatok