Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő szükségtelennek és helytelennek tartja a vállalatok éves forgalmának tervezett megadóztatását, amelyet az RMDSZ kezdeményezett a bukaresti nagykoalícióban.
2021. december 16., 13:202021. december 16., 13:20
2021. december 16., 13:422021. december 16., 13:42
A román államfő a brüsszeli EU-csúcs előtt nyilatkozott a sajtónak a belga fővárosban. Emlékeztetett a koalíciónak arra az ígéretére, hogy jövőre nem növelik az adókat és nem vezetnek be új közterheket. „Nekem ez a többletadó szükségtelennek, haszontalannak és helytelennek tűnik, hogy fogalmazzak világosan” – jelentette ki Iohannis.
„Csak tárgyaltak róla a kormánypártok, de alkalmazni nem fogják” – idézte az államfőt az Agerpres hírügynökség. Iohannis elmondta, világosan tudomására adta a koalíció vezetőinek, hogy Romániának teljesítenie kell a gazdasági makroadatokkal kapcsolatos vállalásait, csökkentenie kell a deficitet és strukturális reformokat kell végrehajtania.
„Végre kell hajtanunk az országos helyreállítási tervben foglalt reformokat. Figyelem! Ezek nem javaslatok, hanem feladatok. Románia kötelezettséget vállalt a reformokra, és végre is fogja hajtani ezeket” – jelentette ki Iohannis. Az államfő természetesnek nevezte a koalíción belüli vitákat, szerinte az lenne a furcsa, ha egy liberális és egy szociáldemokrata párt között nem lennének nézeteltérések. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy eddig a koalíció ésszerű döntéseket hozott, és a kormány „nagyon jól mozgott”.
Az ún. szolidaritási adónak nevezett illeték ötlete az RMDSZ-től származik, az alakulat még a novemberben lezajlott koalíciós tárgyalásokon vetette fel, hogy vessenek ki extra adót azoknak a kereskedelmi vállalatoknak az esetében, amelyek éves üzleti forgalma meghaladja a 100 millió eurót. A szövetség szerint a közteher új lehetőséget jelentene pénzt szerezni Románia költségvetése számára, ahová becslés szerint évente mintegy 1,4 –1,6 milliárd euró folyna be. Az RMDSZ azzal indokolta a javaslatot, hogy szükség van az állam bevételeinek növelésére, ugyanis fedezni kell az államkasszából a januárban hatályba lépő 10 százalékos nyugdíjemelést, továbbá a minimálbér és a családi pótlék növelését, amelyek együtt 13,6 milliárd lejjel terhelik meg a büdzsét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államelnök hétfőn kora reggel találkozott az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség (CSDR) képviselőivel.
Nagy rössel dolgoznak az elmúlt 35 év legnagyobb romániai energetikai projektjén Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Marosnémetiben, ahol Európa legnagyobb, legmodernebb és leghatékonyabb gázerőműve épül.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!