Fotó: Presidency.ro
Románia jelenleg Európa egyik fontos szénhidrogén-kitermelő országa, és ezt a szerepet a Fekete-tengerben felfedezett gázkészletekkel tovább kívánja erősíteni – jelentette ki Klaus Iohannis pénteken Bakuban.
2023. február 03., 10:092023. február 03., 10:09
2023. február 03., 10:152023. február 03., 10:15
Az Agerpres beszámolója szerint a román államfő Ilham Aliyev azeri elnökkel közösen nyitotta meg a déli gázfolyosó miniszteri tanácsadó bizottságának ülését Azerbajdzsán fővárosában. Az eseményen tartott beszédében kifejtette: Románia aktívan támogatta a földgáz és az atomenergia bekerülését az uniós taxonómia-rendeletbe a szénmentes gazdaságra való áttérés alapvető elemeként.
– jelentette ki Klaus Iohannis.
Hangsúlyozta, hogy Románia elő kívánja mozdítani az energetikai együttműködést a régióban, mind az energiatermelésben rendelkezésre álló lehetőségek kihasználása, mind a határokon átnyúló energiaátviteli infrastruktúra révén. Rámutatott, hogy fontos példa erre az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormánya közötti tavalyi bukaresti stratégiai partnerségi megállapodás a zöld energia fejlesztéséről.
Arról is beszélt: Románia továbbra is érdekelt a Kaszpi-tengeri földgáz behozatalában a növekvő fogyasztása fedezésére.
Kifejtette: Románia a kezdetektől felismerte Azerbajdzsán és a déli gázfolyosó jelentős szerepét Európa energiaszükségleteinek fedezésében, ezért folyamatosan hozzájárult a folyosó új közép- és délkelet-európai piacokra való kiterjesztéséhez.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években Románia jelentős beruházásokkal fejlesztette a gázszállítási kapacitásait és összeköttetéseit a szomszédos országokkal. Ezek közül kiemelte a BRUA gázvezetéket, valamint a román gázhálózatot a bolgár és a magyar hálózattal összekötő interkonnektorok befejezését.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben Bulgária, Görögország, Magyarország és Románia frissítette az úgynevezett vertikális földgázfolyosó létrehozásáról júliusban aláírt memorandumot. Ez a folyósó lehetővé teszi az energiaszállítást Görögországból az Európai Unió irányába Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül, biztosítva a kétirányú szállítás technikai feltételeit.
„Ez mindenki számára előnyös: az azerbajdzsáni gázexport földrajzilag diverzifikálódik, miközben Európa energiabiztonsága erősödik” – fogalmazott.
Az államfő úgy vélekedett, hogy a déli gázfolyosó a működésének két éve alatt bebizonyította stratégiai jelentőségét Európa energiabiztonsága szempontjából. Rámutatott, hogy a folyosó most még fontosabbá válik, mert Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja drasztikusan megváltoztatta a geopolitikai kontextust, különösen az energiabiztonság tekintetében. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió és tagállamai 'határozott lépéseket tettek a megbízhatatlan forrásokból származó gáztól való függőségük jelentős csökkentésére'.
„A déli folyosón keresztül Azerbajdzsánból szállított földgáz a régió számos országa számára jelentett biztonsági hálót. Az európai piacok számára ebben a kritikus időszakban stabilitást és kiszámíthatóságot jelentetett az, hogy rendelkezésére áll a Kaszpi-tengeri fölgáz” – jelentette ki a román államfő.
A déli gázfolyosó miniszteri tanácsadó bizottságának bakui ülésén Kadri Simson energiaügyi európai biztos mellett több állam, köztük Azerbajdzsán, Törökország, Olaszország, Egyesült Királyság, Grúzia, Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország, Albánia, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Ukrajna és Horvátország képviselői vesznek részt.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!