A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium keretében működő vidékfejlesztési kifizetésekért felelős ügynökség (APDRP) vezérigazgatója szerint mindenekelőtt az információhiány okozta azt, hogy országos viszonylatban akadozott az Európai Unió Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési, Strukturális Előcsatlakozási Program (SAPARD) keretében vidékfejlesztésre lehívható pénz megszerzése.
Klárik adatai szerint a 2004. évi kormányváltáskor a romániai SAPARD-alapoknak mindössze 36 százalékára volt szerződés, és csak 16 százalékát fizették ki ténylegesen a nyerteseknek. Azóta a kifizetési hátralékok törlesztése mellett a programot olyanynyira sikerült népszerűsíteni, hogy a hatalmas igénylésre való tekintettel a kormány 300 millió euróval egészítette ki az EU által Romániának biztosított 1,52 milliárd eurós keretet.
Ilyen előzmények után nőtt meg ugrásszerűen a nyertes pályázatok száma és értéke Erdélyben és a Partiumban. Míg Bihar megyében például 2002–2004-ig 11,8 millió euró értékben 22 pályázat volt sikeres, addig azóta 57,2 millió euró értékben 168 pályázat nyert. Kolozs megyében a korábbi 25 helyett most 121 pályázat fut, összegszerűen pedig 15,1 millió euróról 52,1-re nőtt a lehívott összeg.
Ennél is látványosabb a növekedés a székelyföldi megyékben. Míg a régió 2004 végén 40,5 millió euró értékben alig 56 sikeres pályázattal rendelkezett, addig ma 168,6 millió euró értékben 431 pályázat fut. Hargita megyében 26-ról 141-re nőtt a sikeres pályázatok száma és 18,4-ről 51,1 millió euróra azok értéke. Kovászna megyében a korábbi 9 helyett ma 84 pályázat fut, az érték 12-ről 36,9 millió euróra nőtt, Maros megyében pedig 21-ről 206-ra emelkedett a sikeres pályázatok száma és 10,1-ről 80,6 millió euróra azok értéke.
Mindezekből országos viszonylatban 186 húsfeldolgozó üzem, 95 tejfeldolgozó, 429 állattenyésztési és 1231 növénytermesztő farm, 738 panzió, továbbá 2558 kilométer községi út, 4918 kilométer ivóvízvezeték és 863 kilométer szennyvízcsatorna létesült. Klárik László Attila szerint érdemes odafigyelni, a sikerhez pedig nem kell más, csak használható információ és szakmai tanácsadás.
Hol kopogjunk?
A SAPARD-program az EU által a tagjelölt államoknak felajánlott pénzszerzési lehetőség a vidékfejlesztésre. A keretösszeg uniós pályázati rendszerben való szétosztását, ellenőrzését, elkönyvelését, és elszámolását a SAPARD romániai ügynöksége biztosítja, a kivitelezésére a 2006. február 27-i 13. számú sürgősségi kormányhatározattal hozták létre a vidék- és halászati fejlesztési kifizetésekért felelős ügynökséget (APDRP). Ennek központi hivatala mellett nyolc regionális központja és minden megyében egy-egy hivatala működik. Az érdeklődők ezekhez a hivatalokhoz fordulhatnak információkért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok