Kelemen Tibor
Fotó: Bíró Blanka
Ha a szociális segélyből élőket sikerülne meggyőzni, hogy vállaljanak munkát, akkor a vállalkozók még válogathatnának is közülük, jelenleg viszont munkaerőhiánnyal kell szembesülniük. Az új jogszabályok hozhatnak változást.
2018. július 25., 13:292018. július 25., 13:29
2018. július 25., 22:352018. július 25., 22:35
A tartósan munkanélkülieket, a szociális segélyből élőket kellene bevonzani a munkaerőpiacra – szögezte le keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.
A munkanélküliek többsége szociális segélyből él, az ügynökségnél közel 2800-an szerepelnek az adatbázisban. „Ha őket sikerülne meggyőzni, hogy vállaljanak munkát, akkor a vállalkozók még válogathatnának is közülük. Gondot jelent azonban, hogy a többségük nem is akar dolgozni, beérik a segéllyel” – részletezte az igazgató. Kifejtette, egy négytagú család havi 1296 lej segélyt kap, viszont ha egy családtag minimálbérért munkát vállal, elveszítik ezt a támogatást, ezért általában úgy döntenek, nem éri meg az erőfeszítés.
Kelemen Tibor abban bízik, hogy a változó jogszabályok kimozdítják ezt a helyzetet, hiszen jövő januártól, ha valaki visszautasít egy állást, elveszíti az állami támogatást, és csak egy év múlva kérheti, hogy újra nyilvántartásba vegyék, nem egy hónap után, mint most. A munkaadóknak nyújtott 2250 lejes alkalmazási támogatás is ösztönző lehet a tartósan munkanélküliek számára is, véli az igazgató.
Hozzátette, a szociális segélyből élők többsége vidéki, nehézséget jelent számukra az ingázás, másrészt csak az elemi iskolát fejezték be, vagy roma nemzetiségűek. Az ügynökség munkatársai több találkozót is szerveznek, az érintetteknek bemutatják a lehetőségeiket, próbálnak változtatni a munkához való hozzáállásukon, javítani a munkamoráljukat.
Kelemen Tibor a sajtótájékoztatón leszögezte ugyanakkor: téves az a megközelítés, hogy arra ösztönzik a fiatalokat, hogy segélyből éljenek, amikor azt tanácsolják nekik, hogy tanulmányaik befejeztével elhelyezkedésükig igényeljék a munkanélküliségi segélyt. A nyilvános térben elhangzott ugyanis olyan felvetés, hogy a fiatalok ne azonnal támogatásért jelentkezzenek, amint kikerülnek az iskolapadból, hanem inkább keressenek munkát.
Kelemen most elmondta, mindössze 270 pályakezdő jelentkezett az ügynökségnél a tanulmányai befejezése után.
– részletezte az igazgató. Emlékeztetett, ha az iskola befejezése után hatvan nap alatt munkába állnak, 1500 lejt kaphatnak, ezt például Kovászna megyében idén senki nem vette igénybe. Támogatják ugyanakkor az ingázást, vagy aki a lakóhelyétől 50 kilométeres távolságra talál állást, 12 500 lejes egyszeri támogatásban részesül, vagy havi legtöbb 900 lejes lakbértámogatást kaphat.
Emellett az érintett fiatalok európai uniós pályázatokban vehetnek részt, cégek alkalmazhatják őket igénybe véve a havi 2250 lejes támogatást – ám mindennek az a feltétele, hogy jelentkezzenek, és bekerüljenek a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!