Kelemen Tibor
Fotó: Bíró Blanka
Ha a szociális segélyből élőket sikerülne meggyőzni, hogy vállaljanak munkát, akkor a vállalkozók még válogathatnának is közülük, jelenleg viszont munkaerőhiánnyal kell szembesülniük. Az új jogszabályok hozhatnak változást.
2018. július 25., 13:292018. július 25., 13:29
2018. július 25., 22:352018. július 25., 22:35
A tartósan munkanélkülieket, a szociális segélyből élőket kellene bevonzani a munkaerőpiacra – szögezte le keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.
A munkanélküliek többsége szociális segélyből él, az ügynökségnél közel 2800-an szerepelnek az adatbázisban. „Ha őket sikerülne meggyőzni, hogy vállaljanak munkát, akkor a vállalkozók még válogathatnának is közülük. Gondot jelent azonban, hogy a többségük nem is akar dolgozni, beérik a segéllyel” – részletezte az igazgató. Kifejtette, egy négytagú család havi 1296 lej segélyt kap, viszont ha egy családtag minimálbérért munkát vállal, elveszítik ezt a támogatást, ezért általában úgy döntenek, nem éri meg az erőfeszítés.
Kelemen Tibor abban bízik, hogy a változó jogszabályok kimozdítják ezt a helyzetet, hiszen jövő januártól, ha valaki visszautasít egy állást, elveszíti az állami támogatást, és csak egy év múlva kérheti, hogy újra nyilvántartásba vegyék, nem egy hónap után, mint most. A munkaadóknak nyújtott 2250 lejes alkalmazási támogatás is ösztönző lehet a tartósan munkanélküliek számára is, véli az igazgató.
Hozzátette, a szociális segélyből élők többsége vidéki, nehézséget jelent számukra az ingázás, másrészt csak az elemi iskolát fejezték be, vagy roma nemzetiségűek. Az ügynökség munkatársai több találkozót is szerveznek, az érintetteknek bemutatják a lehetőségeiket, próbálnak változtatni a munkához való hozzáállásukon, javítani a munkamoráljukat.
Kelemen Tibor a sajtótájékoztatón leszögezte ugyanakkor: téves az a megközelítés, hogy arra ösztönzik a fiatalokat, hogy segélyből éljenek, amikor azt tanácsolják nekik, hogy tanulmányaik befejeztével elhelyezkedésükig igényeljék a munkanélküliségi segélyt. A nyilvános térben elhangzott ugyanis olyan felvetés, hogy a fiatalok ne azonnal támogatásért jelentkezzenek, amint kikerülnek az iskolapadból, hanem inkább keressenek munkát.
Kelemen most elmondta, mindössze 270 pályakezdő jelentkezett az ügynökségnél a tanulmányai befejezése után.
– részletezte az igazgató. Emlékeztetett, ha az iskola befejezése után hatvan nap alatt munkába állnak, 1500 lejt kaphatnak, ezt például Kovászna megyében idén senki nem vette igénybe. Támogatják ugyanakkor az ingázást, vagy aki a lakóhelyétől 50 kilométeres távolságra talál állást, 12 500 lejes egyszeri támogatásban részesül, vagy havi legtöbb 900 lejes lakbértámogatást kaphat.
Emellett az érintett fiatalok európai uniós pályázatokban vehetnek részt, cégek alkalmazhatják őket igénybe véve a havi 2250 lejes támogatást – ám mindennek az a feltétele, hogy jelentkezzenek, és bekerüljenek a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!