Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani
Fotó: Kristó Róbert
Az állami nyugdíjrendszer tarthatatlanságára figyelmeztetnek szakemberek, akik azt állítják: a jelenleg aktív romániai lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének csupán mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként. Éppen ezért ajánlják a rendszeres megtakarítást.
2018. október 18., 10:292018. október 18., 10:29
2018. október 19., 20:072018. október 19., 20:07
A demográfiai adatok arra engednek következtetni, hogy a jelenleg aktív lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként – hívta fel a figyelmet nemrég elhangzott sepsiszentgyörgyi előadása során Dan Popovici, az OTP Asset Mangement Románia vezérigazgatója. A szakértő rámutatott, a második, kötelező nyugdíjpillér ehhez még további 25 százalékkal járul hozzá, ám mivel a harmadik pillért, a fakultatív nyugdíjalapot jelenleg nagyon kevesen veszik igénybe, ez az átlaghoz mindössze 5 százalékot hoz. Vagyis összevetve a három pillér jelenlegi kiadásaink 45-65 százalékát fedezi majd idős korunkban. Különben nemzetközi felmérések szerint
„Az országnak hatalmas demográfiai problémái vannak, nagymértékű a lakosság elöregedése, gondot jelent az állami nyugdíjalap fenntartása. Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani” – hangzott Popovici tanácsa. A szakember szerint minél korábban el kell kezdeni a tartalékolást, ennek megfelelően 30 évesen félretett pénzünknek az éves fizetésünk felét kell kitennie, 35 éves korunkra egy teljes évi bért, míg 65 éves korunkra nyolc évi fizetést kellene megtakarítanunk. A közgazdász kifejtette, sokan arra hivatkoznak, hogy nincs elég bevételük a megtakarításokra, ám szerinte a megoldás az, hogy amint megkapjuk a fizetésünket, egy kis részét még aznap el kell helyeznünk valamilyen alapba. Ha ugyanis nem lépünk első nap, és elköltjük a pénzt, tényleg nem lesz mit félretenni.
– részletezte a szakember. Hangsúlyozta, a fiataloknak 45 évük van arra, hogy nyugdíjas korukra biztosítsák a jólétüket, általában mindenki gyűjt gépkocsira, ingatlanra, értéktárgyakra, de érdemes havonta nagyon kis összeget félretenni időskorunkra.
Ezzel egy időben miközben három romániai lakosból kettő támogatja a 2-es számú kötelező nyugdíjpillér fenntartását, fogalmuk sincs arról, hogy mekkora összeggel járultak hozzá az alaphoz. A Romániai Magánnyugdíjak Szövetségének (APAR) megrendelésére az ISRA Center által végzett közvélemény-kutatásból kiderül, a lakosság 75 százaléka úgy véli, az államnak gondjai lesznek a nyugdíjak biztosítása terén, 71 százalék úgy érti, hogy a kettes pilléren összegyűlt összeg az övék marad, de fogalmuk sincs arról, hogy mennyivel járultak hozzá az évek során. A szövetség becslései szerint eddig hozzávetőleg egymillió romániai munkavállalónak már fejenként tízezer leje gyűlt össze ezen a pilléren, de nem is tudnak róla.
Radu Crăciun, az APAR elnöke felhívja a figyelmet, hogy a Pénzügyi Felügyelet (ASF) hivatalos honlapján
A hatályos törvény szerint ezt a pénzt egy összegben, vagy öt év alatt, részletekben kaphatja meg a befizető, Radu Crăciun szerint viszont módosítani kellene a törvényt, hogy az állami nyugdíjalaphoz hasonlóan több évre beosztva is lehívható legyen. Az APAR adatai szerint szeptember végén a 2-es számú kötelező nyugdíjpillérnek 7,2 millió befizetője volt, a hét befektetési alap, amely ezekkel az összegekkel gazdálkodik, az ország legnagyobb befektetői közé tartozik, a vagyonuk meghaladja a tízmilliárd eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!