Fotó: Pixabay.com
Tíz százalékkal nőnek 2018. július 1-jén a nyugdíjak, ugyanakkor a kötelező magánnyugdíjak hozzájárulását 5,1 százalékról 3,75 százalékra mérsékelte a Mihai Tudose vezette kormány.
2017. november 08., 21:462017. november 08., 21:46
2017. november 08., 22:112017. november 08., 22:11
A bukaresti kabinet szerdai ülésén hozott több olyan döntést, amely a nyugdíjakat érinti. Ezek közül a kötelező magánnyugdíjak hozzájárulásának csökkentése okozott vitát.
A társadalombiztosítási járulékoknak, így a nyugdíjjáruléknak is teljes egészében a dolgozókra áthárítása következtében az államnak több pénzt kellett volna átutalnia a magánnyugdíj-biztosítóknak kötelező magánnyugdíj-járulékként. Ezt ugyanis a dolgozók által az államnak befizetett járulékból utalták át a magánbiztosítóknak. A dolgozók bruttó bérének 5,1 százalékát kellett átutalnia az államnak a magánbiztosítóknak, ezt most 3,75 százalékra mérsékelték.
Multiellenes hangulatban zajlott le a Tudose-kabinet szerdai ülése, amelyen – többnapos halasztás után – végül sürgősségi kormányrendelettel fogadták el a 2018-as évtől tervezett adópolitikai módosításokat. Az intézkedéseket szinte minden irányból támadják. Az RMDSZ kivár.
Az MTI emlékeztet, hogy Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A rendszert eredetileg úgy találták ki, hogy a második pillérnek számító kötelező magánnyugdíjalapoknál a dolgozók hozzájárulását fokozatosan 6 százalékra emelik. Az elmúlt tíz évben a kormányok halogatták az eredeti ütemterv szerinti emelést, hiszen a 6 százalékot már 2016-ban el kellett volna érni.
A balliberális kormány szerint a mostani 1,35 százalékpontos csökkentés ellenére a magánnyugdíj-biztosítók által idén kezelt alapok névleges értéke nem fog csökkenni, mert a társadalombiztosítási járulékoknak a dolgozókra áthárítása következtében 20 százalékkal nő január 1-jével az átlagbér, ami kompenzálja az 1,35 százalékpontos csökkentést.
A magánnyugdíj-kezelő alapok országos szövetsége szerdán közölte, a hozzájárulás 3,75 százalékra történő csökkentése hosszú távon hátrányosan befolyásolja a magánnyugdíj-rendszer életképességét, egyúttal pedig azt is jelenti, hogy a jövőben nyugdíjba vonuló adófizetők legkevesebb húsz százalékkal kevesebb magánnyugdíjat kapnak. A Mihai Tudose vezette kabinet egyébként szersai ülésén arról is határozott, hogy július 1-jén 10 százalékkal emeli az öregségi járandóságot, a minimálnyugdíj értéke pedig 520 lejről 640 lejre nő szintén a jövő év közepétől. Szeptemberben 4,6 millió nyugdíjas volt Romániában, az átlagnyugdíj értéke 1071 lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!