Fotó: Pixabay.com
Tíz százalékkal nőnek 2018. július 1-jén a nyugdíjak, ugyanakkor a kötelező magánnyugdíjak hozzájárulását 5,1 százalékról 3,75 százalékra mérsékelte a Mihai Tudose vezette kormány.
2017. november 08., 21:462017. november 08., 21:46
2017. november 08., 22:112017. november 08., 22:11
A bukaresti kabinet szerdai ülésén hozott több olyan döntést, amely a nyugdíjakat érinti. Ezek közül a kötelező magánnyugdíjak hozzájárulásának csökkentése okozott vitát.
A társadalombiztosítási járulékoknak, így a nyugdíjjáruléknak is teljes egészében a dolgozókra áthárítása következtében az államnak több pénzt kellett volna átutalnia a magánnyugdíj-biztosítóknak kötelező magánnyugdíj-járulékként. Ezt ugyanis a dolgozók által az államnak befizetett járulékból utalták át a magánbiztosítóknak. A dolgozók bruttó bérének 5,1 százalékát kellett átutalnia az államnak a magánbiztosítóknak, ezt most 3,75 százalékra mérsékelték.
Multiellenes hangulatban zajlott le a Tudose-kabinet szerdai ülése, amelyen – többnapos halasztás után – végül sürgősségi kormányrendelettel fogadták el a 2018-as évtől tervezett adópolitikai módosításokat. Az intézkedéseket szinte minden irányból támadják. Az RMDSZ kivár.
Az MTI emlékeztet, hogy Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A rendszert eredetileg úgy találták ki, hogy a második pillérnek számító kötelező magánnyugdíjalapoknál a dolgozók hozzájárulását fokozatosan 6 százalékra emelik. Az elmúlt tíz évben a kormányok halogatták az eredeti ütemterv szerinti emelést, hiszen a 6 százalékot már 2016-ban el kellett volna érni.
A balliberális kormány szerint a mostani 1,35 százalékpontos csökkentés ellenére a magánnyugdíj-biztosítók által idén kezelt alapok névleges értéke nem fog csökkenni, mert a társadalombiztosítási járulékoknak a dolgozókra áthárítása következtében 20 százalékkal nő január 1-jével az átlagbér, ami kompenzálja az 1,35 százalékpontos csökkentést.
A magánnyugdíj-kezelő alapok országos szövetsége szerdán közölte, a hozzájárulás 3,75 százalékra történő csökkentése hosszú távon hátrányosan befolyásolja a magánnyugdíj-rendszer életképességét, egyúttal pedig azt is jelenti, hogy a jövőben nyugdíjba vonuló adófizetők legkevesebb húsz százalékkal kevesebb magánnyugdíjat kapnak. A Mihai Tudose vezette kabinet egyébként szersai ülésén arról is határozott, hogy július 1-jén 10 százalékkal emeli az öregségi járandóságot, a minimálnyugdíj értéke pedig 520 lejről 640 lejre nő szintén a jövő év közepétől. Szeptemberben 4,6 millió nyugdíjas volt Romániában, az átlagnyugdíj értéke 1071 lej.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!