2009. november 06., 09:502009. november 06., 09:50
Megalakult a Kovászna megyei hulladékgazdálkodási egyesület, az alapító okiratot 44 háromszéki polgármester és a megyei önkormányzat elnöke írta alá közjegyző jelenlétében csütörtökön. Háromszéken nyolc hónapja zajlanak a tárgyalások, minden önkormányzattal külön egyeztettek és sikerült „okos kompromisszumot” kötni, idézte fel Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az egyesülethez csak Barót nem csatlakozott, az erdővidéki város a Hargita megyei AVE szolgáltatóval kötött szerződést, és a szemetet Csíkszeredába szállítják. A baróti városvezetés szerint ez a megoldás még akkor is olcsóbb, ha húsz kilométerrel távolabbra viszik a hulladékot, mintha Sepsiszentgyörgyöt választották volna.
Az eseményen elhangzott, Kovászna megyében sikerült immár minden falusi hulladéklerakót felszámolni. Ezt követően a megyében már csak a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi szeméttelep működik, s ezek is csak addig maradnak üzemben, amíg Lécfalva határában elkészül a tervezett környezetkímélő, megyei hulladéklerakó. Klárik László megyemenedzser közölte, február óta sűrűsödtek a feladatok, amikor eldőlt, hogy Hargita és Kovászna megye nem tud együtt pályázni. A közös projekt ugyanis túl nagynak bizonyult, így az nem volt életképes.
Megtudtuk, Kovászna megyében a megbízott konzorcium hamarosan elkészíti a Lécfalva határába tervezett lerakó megvalósíthatósági tanulmányát, és a környezetvédelmi engedélyt is kikérték. Az év végéig leadják a 24,5 millió euróról szóló pályázatot is. A tervek szerint a korszerű megyei hulladéklerakó mellett Kézdivásárhelyen épül majd egy átrakóállomás, ahova a felső-háromszéki falvakból szállítják a szemetet. A többi Kovászna megyei településről egyenesen a megyei szeméttárolóba viszik majd a hulladékot.
Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere úgy nyilatkozott, fontosnak tartották, hogy az egyesületen belül az önkormányzatok megőrizzék autonómiájukat. Mint beszámoltunk, Kézdivásárhely önkormányzata hoszszú ideig habozott, hogy belép-e az egyesületbe, végül azért döntöttek a tagság mellett, mert a helyi önkormányzatok dönthetik el, kire bízzák a szemét begyűjtését és szállítását. Így a polgármesteri hivatalok megtarthatják a saját, jelenleg is működő cégüket, vagy bárki mással köthetnek szerződést. A Kovászna Megyei Tanács vállalta, hogy a csatlakozó települések helyett is kifizeti az összesen 2,5 millió eurós önrészt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok