​Hogyan ne essünk kamu árleszállítások csapdájába. Kisokos a vásárlók jogairól a fogyasztóvédelem elnökétől

• Azonosító adatok (név, postai és e-mail cím, telefonszám, cég- és adószám stb.);

• A termék alapvető jellemzői;

• Ár, beleértve az összes adót;

• Szállítási díjak, ha van ilyen;

• Fizetési és szállítási feltételek;

• Az ajánlat vagy az ár érvényességi ideje;

• A szerződés minimális időtartama olyan termékek esetében, amelyeket rendszeresen vagy bizonyos időközönként újra kiszállítanak;

• A digitális tartalmak és digitális szolgáltatások funkcionalitása, kompatibilitása és interoperabilitása;

• A szerződés egyoldalú felmondási jogának megléte és gyakorlása.

• A termékeket kínáló fél kereskedő-e, jogi személy-e vagy sem, és ha nem kereskedő, hanem természetes személy, akkor jelezze, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok szerinti fogyasztói jogok nem vonatkoznak a megkötött szerződésre;

• Ha a termék a fogyasztó online keresésére adott válaszként jelenik meg, a webáruház köteles egyértelműen feltüntetni azon az oldalon, ahol az ajánlatok megjelennek, hogy fizetett hirdetésnek köszönhetően rangsorolódtak előre.

Még egy jó tanács a webáruházakban vásárlóknak: online fizetés esetén keresse a „https” betűket a linkben és mellette a lakat ikont. Ezek azt jelzik, hogy az oldal biztonságos. „Kártyás fizetés esetén soha ne adja át a 4 számjegyű kártya PIN-kódját és a banki jelszavakat, ha olyan levelet kap, amely úgy tűnik, hogy a kereskedőtől származik, és erre kéri” – int fokozott óvatosságra a fogyasztóvédelmi hatóság elnöke.

Az ár döntő szempont

Ami pedig az árak feltüntetését illeti, akár online, akár hagyományos üzletről van szó,

Számos ár-összehasonlító program létezik, ahol le lehet ugyanakkor ellenőrizni, hogyan alakult az illető termék ára. Ezáltal a fogyasztó nagyobb kontrollt kap a döntése felett, és az üzletek általában elkerülik az irreális kedvezmények feltüntetését.

Az árleszállításnak is megvannak a szabályai

A poszt külön kitér az árleszállítás szabályaira is:

• A kedvezményes árnak alacsonyabbnak kell lennie a referenciaárnál/előző árnál.

• A referencia/előző ár a legalacsonyabb ár, amelyet ugyanazon az értékesítési felületen/boltban a kedvezményes ár bevezetésének időpontját megelőző 30 napban felszámítottak.

• A gyorsan romló vagy romlandó termékek esetében a korábbi ár, vagyis amelyhez az árleszállítás mértékét viszonyítani kell, az eladó által ugyanazon az értékesítési felületen/boltban az árcsökkentés alkalmazásának időpontját megelőző utolsó 10 napban felszámított legalacsonyabb ár.

• A 30 napnál rövidebb ideje forgalomban lévő termékek esetében a korábbi ár az eladó által az árcsökkentés alkalmazásának időpontját megelőző időszakban felszámított legalacsonyabb ár. • Az eladónak világosan, olvashatóan és könnyen azonosítható módon fel kell tüntetnie azt az időszakot, amelyben az előző árat alkalmazták.

• Az árcsökkentésről szóló, abszolút értékben vagy százalékban kifejezett értesítésnek minden egyes termék vagy termékcsoport esetében láthatónak, olvashatónak és egyértelműnek kell lennie: vagy az új ár feltüntetésével az előző, áthúzott ár mellett; vagy az „új ár”, „régi ár” szavakkal a megfelelő összegek mellett; a százalékos csökkentés és az új ár feltüntetésével az előző, áthúzott ár mellett.

• A fizikai boltok esetében a törvény NEM ad a vevőnek jogot a szerződéstől való elállásra. Ha valaki egyszer megvásárolt egy árut, azt nem lehet kicserélni, illetve a pénzét nem lehet visszafizetni, kivéve, ha az hibás, mert akkor a garanciára vonatkozó szabályok lépnek érvénybe.

• Az online boltok esetében a törvény az áru átvételétől számított 14 naptári napot ír elő, amelyen belül indoklás és extraköltség nélkül el lehet állni a vásárlástól. Egyes webáruházak kereskedelmi politikájuk részeként ezt az időszakot 30 vagy akár 60 napra is meghosszabbították, de ezt minden egyes kereskedőnél ellenőrizni kell. A vonatkozó előírás szerint a 14 napos határidő további 12 hónappal meghosszabbítható, ha a kereskedő nem adta meg, hogy meddig lehet visszaküldeni az árut.

Ha az eladó nem küld futárt az áru átvételére, akkor a visszaküldést a vevőnek kell fizetnie.

A visszatérítés ugyanazzal a fizetési módszerrel történik, amelyet a fogyasztó az eredeti tranzakció során használt (pl. az eredetileg bankkártyával fizetett pénzt az eladó ugyanarra a bankszámlára téríti vissza), kivéve, ha a fogyasztó hozzájárult más fizetési módhoz, és feltéve, hogy a fogyasztónak a visszatérítést követően nem kell semmilyen díjat fizetnie.

A kereskedő visszatarthat egy részt a kifizetett értékből, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az árut nem csak a működőképesség tesztelésére használták.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy vannak olyan esetek is, amikor a vásárló nem állhat el a szerződéstől, ilyenek például az olyan áruk, amelyeket az ő igényei szerint készítenek, vagy olyan hang- vagy videofelvételek, számítógépes programok, amelyeket lepecsételve szállítanak ki, és a vevő már felbontotta.

Mennyi időbe telik az online megrendelt áruk kézhezvétele?

– erre a kérdésre is választ kapunk a bejegyzésben.

„A kereskedőnek az Ön megrendelésének leadásától számított legfeljebb 30 napon belül vagy az Önnel közölt rövidebb határidőn belül kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit. Ha a kereskedő nem szállította le az árut a megadott határidőn belül, Önnek fel kell kérnie, hogy a lehető leghamarabb szállítsa le. Ha az árut nem szállítják le az újabb határidőn belül sem, Önnek joga van elállni a szerződéstől, és a kereskedőnek 7 napon belül vissza kell térítenie az Ön pénzét” – idézi a vonatkozó előírást Paul Anghel.

Onnantól, hogy egy terméket eladtak, a vevőnek törvény garantálja a jótállást, ami pedig az eladó felelőssége.

A törvényes garancia elvileg két év, de vannak kivételek:

• A digitális elemeket tartalmazó áruk (televíziók, robotporszívók, mobiltelefonok stb.) esetében a törvényes garancia öt év is lehet, ha az áruk átlagos élettartama meghaladja az öt évet, és a szerződés digitális tartalom vagy digitális szolgáltatások (pl. rendszeres rendszerfrissítések és az adásvételi szerződésben szereplő szoftverek) folyamatos biztosításáról rendelkezik. Ha a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatások folyamatos biztosítása öt évnél hosszabb időtartamra szól, akkor a jótállás erre az időszakra érvényes.

• Használt termékek esetében a fogyasztó és az eladó megállapodhat egy legalább egyéves jótállási időtartamban.

A kereskedelmi garancia olyan garancia, amelyet bizonyos helyzetekben pluszban felajánlanak. Például 5 év garancia bizonyos háztartási készülékekre vagy 10 év garancia a háztartási készülékek bizonyos alkatrészeire. Ez a törvényes garancián felül jár, és nem érinti azt. Mind a gyártó, mind az eladó felajánlhatja. A kereskedelmi garancia bármilyen formát ölthet: hosszabb időtartam, a kifizetett összeg közvetlen visszatérítése hiba esetén stb. De nem helyettesítheti vagy teheti semmissé a törvényes garanciát – szögezi le Paul Anghel.

korábban írtuk

Óvatosságra int a fogyasztóvédelem a téli akciók, árcsökkentések idején

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) igazgatója, Paul Anghel azt javasolja a vásárlóknak, hogy legyenek nagyon óvatosak a téli árcsökkentésekkel kapcsolatban.