A kolozsvári Sports Festival megannyi fontos témát előtérbe helyező beszélgetésnek is helyet ad
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik, hanem szemléletváltással. És az fájdalmasabb, mint egy százméteres sprint.
2025. június 14., 10:552025. június 14., 10:55
2025. június 14., 13:302025. június 14., 13:30
Románia kidolgozott egy nemzeti sportstratégiát, amely minden elemében korszerű, mélyreható és megvalósítható. Több száz szakember munkája, több év év kutatás, hivatalos kormányhatározat – minden adott lenne a változáshoz. De amíg a sportot nem tekintjük országos prioritásnak, addig minden csak papír marad. Călin Hințea, a dokumentum egyik szerzője a Sports Festival egyik pódiumbeszélgetésén kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, miért nem tud előrelépni a román sport.
Călin Hințea professzor nemcsak a Babeș–Bolyai Tudományegyetem köztiszteletben álló dékánja, hanem az az ember is, aki három éve összefogta a csapatot, amely Románia első valóban átfogó sportstratégiáját készítette el. A dokumentumot 2023-ban elfogadta a kormány, és nem túlzás: ha komolyan vennék, gyökeres változásokat indíthatna el a közoktatásban, a közösségek szintjén és az élsportban egyaránt.
„Lehet három hónap alatt írni egy sportstratégiát, amit senki nem vesz komolyan. Mi ezzel szemben két évig dolgoztunk, 500 emberrel egyeztettünk, 380 aktív szereplő véleményét elemeztük. De úgy tűnik, a probléma nem az, hogy nincs anyag – hanem hogy nincs akarat” – fogalmazott Hințea.
A stratégia három rendszerszintű problémára hívja fel a figyelmet:
A vidéki közösségek sportinfrastruktúrája sok helyen nulla: „egy leendő bajnok ott vesz el, ahol nincs semmiféle edzéslehetőség.”
Hințea és csapata 12 európai sportstratégiát vizsgált meg, és több jó példát is beépített a román dokumentumba.
„Bár vannak fenntartásaim az ottani rendszerrel, be kell látnunk, sport tekintetében Magyarország példásan priorizált, rendszerben gondolkodott és látható eredményeket ért el” – mondta Hințea, hozzátéve, hogy ők is ezt javasolták, hogy legyenek nemzeti prioritású sportágak, mint például a torna vagy a kézilabda, azok a sportágak melyeket nem a nulláról kell felépíteni, és legyen világos, hová megy a pénz és miért.
Hințea külön kitért a testnevelés katasztrofális helyzetére.
Még elkeserítőbb, hogy sok gyerek szégyelli, ha sportol. Egy friss felmérés szerint a románok 18 százaléka (!) zavarban van, ha mások előtt sportol, ami a szakértő szerint tulajdonképpen mindent elmond a sport társadalmi presztízséről. És arról is, miért sürgős egy szemléletváltás.
A szakember azt is leszögezte, az is tény, hogy rengeteg jó dolog történik Romániában – stadionok, tornatermek, helyi bajnokságok. De ez nem elég. „Fel kéne ismerni, hogy a sport stratégiai érték, nem pedig mellékes dolog: nem úgy kéne használni, hogy ifjúsági és sport..., hanem kormányközegben, minisztériumok szintjén külön domínium kéne legyen. Nem csodára van szükség, csak arra, hogy valaki kimondja: a sport fontos. Ha ez megtörténik, akkor Románia tíz éven belül nemcsak nézheti a sportot – hanem része is lehet annak” – mutatott rá a professzor.
Ronaldinho és barátainak játékát csodálhatja meg élőben a kolozsvári közönség azon a sportfesztiválon, amelynek fénypontja az egykori világsztár futballisták bemutató mérkőzése a román válogatott volt jeles képviselői ellen.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
szóljon hozzá!