Fotó: Haáz Vince
Milyen szabályok vonatkoznak az árengedményekre? Mit tehet, ha nem kapja meg időben a megrendelt terméket. Milyen feltételek mellett küldheti vissza az árut? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre adott választ egy Facebook-posztban Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke, aki szerint nem árt résen lenni, hogy ne verjenek át kamu árleszállításokkal.
2023. augusztus 21., 16:412023. augusztus 21., 16:41
Bár sokan még csak most indulnak nyaralni, a boltok már az őszi időjárásra hangolnak, egyre több dzseki, száras cipő „köszön” a kirakatokból, a polcokról, a nyári ruhát, a szandált vagy a fürdőruhát pedig lassan a végiárusítás részlegen találunk akár 80 százalékos(nak mondott) árleszállítással. A korábbi évek tapasztalatai, a fogyasztóvédelmi bírságok ismeretében jobb, ha nem dőlünk be sem a fizikai boltokban, sem a webáruházakban szembejövő akcióknak.
Ezt tanácsolja posztjában Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke is, aki arra is rávilágít, mire vigyázzunk. A szakember szerint például nem árt, ha egy ár-összehasonlító oldalon csekkoljuk, hogy máshol mennyi az adott termék.
A főfogyasztóvédő az alábbiakat javasolja azoknak, akik kecsegtető árleszállítások idején vásárolni indulnak:
• Készítsen listát a megvásárolni kívánt termékekről és azok aktuális árairól. Így tájékozódhat az árcsökkentésekről;
• Ellenőrizze a meglévő készletet;
• Ellenőrizze a feltüntetett árat és azt, hogy az teljes árat jelent-e (áfával együtt vagy anélkül);
• Ellenőrizze, hogy az ár tartalmazza-e a szállítási költséget;
• Ha online rendel, a rendelés elküldése előtt ellenőrizze, hogy a kosárban lévő termékek ára megegyezik-e a termék kiválasztásakor feltüntetett kedvezményes árral;
• Ha bármilyen kérdése van, forduljon telefonon a kereskedőhöz, hogy további információkat kérjen a termékkel, az értékesítés utáni szolgáltatásokkal vagy a szállítási feltételekkel kapcsolatban. A kiskereskedő válaszaiból következtethet az eladó megbízhatóságára.
• Azonosító adatok (név, postai és e-mail cím, telefonszám, cég- és adószám stb.);
• A termék alapvető jellemzői;
• Ár, beleértve az összes adót;
• Szállítási díjak, ha van ilyen;
• Fizetési és szállítási feltételek;
• Az ajánlat vagy az ár érvényességi ideje;
• A szerződés minimális időtartama olyan termékek esetében, amelyeket rendszeresen vagy bizonyos időközönként újra kiszállítanak;
• A digitális tartalmak és digitális szolgáltatások funkcionalitása, kompatibilitása és interoperabilitása;
• A szerződés egyoldalú felmondási jogának megléte és gyakorlása.
Fotó: Rab Zoltán
Egy másik ajánlás a vásárlók számára, hogy olvassák el az online kínált termékekről szóló véleményeket, amelyek támpontokat adhatnak azok minőségéről vagy az eladó megbízhatóságáról. A kereskedő köteles hozzáférést biztosítani a fogyasztók számára az összes termékértékeléshez, és biztosítani, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket.
• A termékeket kínáló fél kereskedő-e, jogi személy-e vagy sem, és ha nem kereskedő, hanem természetes személy, akkor jelezze, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok szerinti fogyasztói jogok nem vonatkoznak a megkötött szerződésre;
• Ha a termék a fogyasztó online keresésére adott válaszként jelenik meg, a webáruház köteles egyértelműen feltüntetni azon az oldalon, ahol az ajánlatok megjelennek, hogy fizetett hirdetésnek köszönhetően rangsorolódtak előre.
Még egy jó tanács a webáruházakban vásárlóknak: online fizetés esetén keresse a „https” betűket a linkben és mellette a lakat ikont. Ezek azt jelzik, hogy az oldal biztonságos. „Kártyás fizetés esetén soha ne adja át a 4 számjegyű kártya PIN-kódját és a banki jelszavakat, ha olyan levelet kap, amely úgy tűnik, hogy a kereskedőtől származik, és erre kéri” – int fokozott óvatosságra a fogyasztóvédelmi hatóság elnöke.
Ami pedig az árak feltüntetését illeti, akár online, akár hagyományos üzletről van szó,
Számos ár-összehasonlító program létezik, ahol le lehet ugyanakkor ellenőrizni, hogyan alakult az illető termék ára. Ezáltal a fogyasztó nagyobb kontrollt kap a döntése felett, és az üzletek általában elkerülik az irreális kedvezmények feltüntetését.
A poszt külön kitér az árleszállítás szabályaira is:
• A kedvezményes árnak alacsonyabbnak kell lennie a referenciaárnál/előző árnál.
• A referencia/előző ár a legalacsonyabb ár, amelyet ugyanazon az értékesítési felületen/boltban a kedvezményes ár bevezetésének időpontját megelőző 30 napban felszámítottak.
• A gyorsan romló vagy romlandó termékek esetében a korábbi ár, vagyis amelyhez az árleszállítás mértékét viszonyítani kell, az eladó által ugyanazon az értékesítési felületen/boltban az árcsökkentés alkalmazásának időpontját megelőző utolsó 10 napban felszámított legalacsonyabb ár.
• A 30 napnál rövidebb ideje forgalomban lévő termékek esetében a korábbi ár az eladó által az árcsökkentés alkalmazásának időpontját megelőző időszakban felszámított legalacsonyabb ár. • Az eladónak világosan, olvashatóan és könnyen azonosítható módon fel kell tüntetnie azt az időszakot, amelyben az előző árat alkalmazták.
• Az árcsökkentésről szóló, abszolút értékben vagy százalékban kifejezett értesítésnek minden egyes termék vagy termékcsoport esetében láthatónak, olvashatónak és egyértelműnek kell lennie: vagy az új ár feltüntetésével az előző, áthúzott ár mellett; vagy az „új ár”, „régi ár” szavakkal a megfelelő összegek mellett; a százalékos csökkentés és az új ár feltüntetésével az előző, áthúzott ár mellett.
Fotó: Rab Zoltán
A főfogyasztóvédő szerződéskötésként határozza meg az adás-vétel létrejöttét, amely a fizikai üzletek esetében akkor tekinthető megkötöttnek, amikor a vevő kifizeti és átveszi az árut. Az online boltok esetében a szerződés akkor tekinthető megkötöttnek, amikor a kereskedő visszaigazolja a megrendelés elfogadását.
• A fizikai boltok esetében a törvény NEM ad a vevőnek jogot a szerződéstől való elállásra. Ha valaki egyszer megvásárolt egy árut, azt nem lehet kicserélni, illetve a pénzét nem lehet visszafizetni, kivéve, ha az hibás, mert akkor a garanciára vonatkozó szabályok lépnek érvénybe.
• Az online boltok esetében a törvény az áru átvételétől számított 14 naptári napot ír elő, amelyen belül indoklás és extraköltség nélkül el lehet állni a vásárlástól. Egyes webáruházak kereskedelmi politikájuk részeként ezt az időszakot 30 vagy akár 60 napra is meghosszabbították, de ezt minden egyes kereskedőnél ellenőrizni kell. A vonatkozó előírás szerint a 14 napos határidő további 12 hónappal meghosszabbítható, ha a kereskedő nem adta meg, hogy meddig lehet visszaküldeni az árut.
Ha az eladó nem küld futárt az áru átvételére, akkor a visszaküldést a vevőnek kell fizetnie.
A visszatérítés ugyanazzal a fizetési módszerrel történik, amelyet a fogyasztó az eredeti tranzakció során használt (pl. az eredetileg bankkártyával fizetett pénzt az eladó ugyanarra a bankszámlára téríti vissza), kivéve, ha a fogyasztó hozzájárult más fizetési módhoz, és feltéve, hogy a fogyasztónak a visszatérítést követően nem kell semmilyen díjat fizetnie.
A kereskedő visszatarthat egy részt a kifizetett értékből, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az árut nem csak a működőképesség tesztelésére használták.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy vannak olyan esetek is, amikor a vásárló nem állhat el a szerződéstől, ilyenek például az olyan áruk, amelyeket az ő igényei szerint készítenek, vagy olyan hang- vagy videofelvételek, számítógépes programok, amelyeket lepecsételve szállítanak ki, és a vevő már felbontotta.
– erre a kérdésre is választ kapunk a bejegyzésben.
„A kereskedőnek az Ön megrendelésének leadásától számított legfeljebb 30 napon belül vagy az Önnel közölt rövidebb határidőn belül kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit. Ha a kereskedő nem szállította le az árut a megadott határidőn belül, Önnek fel kell kérnie, hogy a lehető leghamarabb szállítsa le. Ha az árut nem szállítják le az újabb határidőn belül sem, Önnek joga van elállni a szerződéstől, és a kereskedőnek 7 napon belül vissza kell térítenie az Ön pénzét” – idézi a vonatkozó előírást Paul Anghel.
Fotó: Haáz Vince
Ha az áru sérülten vagy összetörve jut el a vevőhöz, az eladónak kell magára vállalnia a veszteséget. Ebben az esetben a vásárló új árut kérhet, vagy elállhat a szerződéstől.
Ezért joga van ahhoz, hogy a csomag átvételekor ellenőrizze, a benne lévő áru a megfelelő állapotban van-e, hogy később ne legyen probléma, még akkor is, ha egyes kereskedők ezt nem engedik meg.
A fogyasztóvédelmi hatóság fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a garanciára vonatkozó szabályok attól függetlenül alkalmazandók, hogy az árut teljes vagy leszállított áron, illetve hogy online vagy hagyományos üzletben, kedvezményesen vagy teljes áron vásároltuk meg.
A garanciára való jogszabályi előírások a 2021/140-es sürgősségi kormányrendeletben találhatóak meg, amely tulajdonképpen kimondja, hogy két típus létezik: a törvényes megfelelőségi garancia és a kereskedelmi garancia, amelyek egy árura vonatkozóan egyidejűleg létezhetnek.
Onnantól, hogy egy terméket eladtak, a vevőnek törvény garantálja a jótállást, ami pedig az eladó felelőssége.
A törvényes garancia elvileg két év, de vannak kivételek:
• A digitális elemeket tartalmazó áruk (televíziók, robotporszívók, mobiltelefonok stb.) esetében a törvényes garancia öt év is lehet, ha az áruk átlagos élettartama meghaladja az öt évet, és a szerződés digitális tartalom vagy digitális szolgáltatások (pl. rendszeres rendszerfrissítések és az adásvételi szerződésben szereplő szoftverek) folyamatos biztosításáról rendelkezik. Ha a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatások folyamatos biztosítása öt évnél hosszabb időtartamra szól, akkor a jótállás erre az időszakra érvényes.
• Használt termékek esetében a fogyasztó és az eladó megállapodhat egy legalább egyéves jótállási időtartamban.
A kereskedelmi garancia olyan garancia, amelyet bizonyos helyzetekben pluszban felajánlanak. Például 5 év garancia bizonyos háztartási készülékekre vagy 10 év garancia a háztartási készülékek bizonyos alkatrészeire. Ez a törvényes garancián felül jár, és nem érinti azt. Mind a gyártó, mind az eladó felajánlhatja. A kereskedelmi garancia bármilyen formát ölthet: hosszabb időtartam, a kifizetett összeg közvetlen visszatérítése hiba esetén stb. De nem helyettesítheti vagy teheti semmissé a törvényes garanciát – szögezi le Paul Anghel.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) igazgatója, Paul Anghel azt javasolja a vásárlóknak, hogy legyenek nagyon óvatosak a téli árcsökkentésekkel kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!