Fotó: Borbély Fanni
Talán nincs olyan internethasználó, akivel ne jött volna szembe az erőteljesen terjeszkedő, viszonylag új kínai webáruház, a Temu neve vagy hirdetése. A „mindent is” árusító cég nyomulását és sikerét látva utána néztünk a nálunk elérhető kínai webáruházaknak – elsősorban annak, hogy miként lehetnek ilyen olcsók.
2024. március 04., 09:032024. március 04., 09:03
Ha az ember tetszőlegesen beírja az internet böngészőjének keresőjébe, hogy fülbevaló, drón vagy mondjuk fürdőszobai szőnyeg, a Temu minden esetben ott lesz az első három találat között. És ha a vásárolni vágyó kattint is, kitárul előtte a kínai online üzletek bámulatos világa, ahol „minden is” kapható.
Megjegyzendő, hogy a kínai e-kereskedelmi vállalat ellen Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal épp a napokban indított vizsgálatot. Ugyanakkor mivel az Európai Parlament Belső Piaci Bizottsága nemrég jóváhagyta az EU Vámkódexének reformját, az ilyen jellegű cégek az EU célkeresztjébe is bekerültek. Bár számos kínai online áruház létezik, mely Romániába és Magyarországra is szállít, úgy tűnik, hogy az ázsiai vállalkozások egyre jobbak (?), hiszen míg pár évvel ezelőtt az AliExpress, az Alibaba, nem is olyan rég pedig a Shine igénybe vétele nyomán is folyamatosan gyűltek a panaszosok, a Temu kapcsán egyelőre nem olyan sok a negatív vásárlói élmény – nagyjából annyi, mint bármely hazai online áruház esetében.
Sőt ha a kiszállítás késik az előzetesen meghatározott intervallumhoz képest, a vevő 25 lejes késedelmi kreditet kap. Továbbá a visszaküldés is ingyenes. A felsorolás láttán nem ok nélkül merül fel a kérdés, hogy ez mégis miként lehetséges. Hogy lehet nyereséges egy ilyen üzlet? Márpedig a helyzet az, hogy egyelőre – legalábbis a 2023-as adatok alapján – nem nyereséges. Az e-kereskedő egyébként a Pinduoduo vállalat tulajdonában van, ami 100 millió dolláros tőkével rendelkezik.
De ne ugorjunk ennyire előre. Az első nagyágyú a kínai e-kereskedelemben az 1999-ben alapított Alibaba Group volt, melynek a romániai internetező az Alibaba.com nevű webáruházát ismerheti, illetve az Aliexpress.com oldalt, ami főként kínai vállalkozások termékeinek külföldi felhasználók irányába történő értékesítését szolgálja. Pedig a cégnek a hazai, azaz kínai közönséget célzó honlapjai is hatalmas profitot termelnek, például a Taobao.com, ami egy C2C modellen alapszik, azaz a vásárlás fogyasztók között történik – mint nálunk az Olx-en, vagy globálisan az Ebay.com-on: bárki eladhat bárkinek.
A nálunk is jól ismert Alibaba – melynek feldarabolását 2023-ben döntötték el – felhőalapú szolgáltatásokkal, digitális térképezéssel és ételkiszállítással, logisztikával, valamint médiával és szórakoztatással is foglalkozik az e-kereskedelem mellett. A csoport részeként 2010-ben hozták létre az Aliexpress.com-ot, melyet eredetileg egy viszonteladó vállalkozásnak szántak, de végül B2C, azaz a fogyasztókat célzó vállalkozás lett, mely adott ponton például Oroszországban a leglátogatottabb webáruház volt. Illetve amely olyan ügyes fogásokkal is élt, hogy egyre bővítették azon nyelvek számát, amelyen elérhető, így például a spanyol, illetve portugál ajkú Latin-Amerikában is nagyon hamar népszerű lett.
Az Aliexpress nagy előnye volt még elindulásakor a dropshipping jellege, ami ma már szinte természetesnek tűnik a webáruházak esetében, de akkoriban még nem volt magától értetődő.
Tehát a cég nagyjából az ügyfélszolgálat és a számlázás szerepét vállalja fel, de már az elküldésért is a gyártó/forgalmazó felel.
A 2008-ban alapított Shein, melynek hirdetéseivel egy időben tele volt a közösségi média, eredetileg dropshopping, főleg ruhákra szakosodott áruházként indult, de idővel ruhatervezéssel és -gyártással is elkezdett foglalkozni, és elég hamar védjegyvitákba keveredett (például beperelte a Levi Strauss & Co. egy védjegyoltalom alatt álló farmervarrás másolása miatt). A világ 220 országában van jelen, és bár azzal is vádolták a céget, hogy rabszolgamunkával állítja elő termékeit, továbbra is sikeresnek bizonyul.
– egyes tippek szerint átlagosan 50 dollárcentet, azaz két-három lejt (a 3 000 lejes drón és az 1 lejes elem között átlagot számolva). A 2022 szeptemberében elindult Temu is nagyjából egy droppshipping áruház, azzal a különbséggel, hogy esetében van egy szállítással foglalkozó partner is.
A Kínában a harmadik legnagyobb e-kereskedelmi vállalkozásnak számító Pinduoduo vállalat jelenleg rengeteg pénzt fektet marketingbe, influenszerek kifizetésébe, ajánlásokért adott jutalmakba, reklámokba. Természetesen üstökösszerű érkezését a konkurencia nem nézte, nem nézi jó szemmel, s míg mondjuk Romániában elsősorban „csak” az eMAG, Magyarországon az eMAG és az Alza az ellenfele, addig
A különbség az, hogy míg az Amazonhoz egy hosszú folyamat révén jut el a termék – általában egy közvetítő megveszi egy kínai gyárból, elszállítja vízi úton, konténerekben Amerikába vagy épp Európába, ahol bekapcsolódnak további közvetítők a folyamatba –, így az végső ár (amit a vevő fizet a termékért) a gyártó által megszabott árhoz képest 4-5-szörösére nő átlagosan, addig
A cég 2023-ban 1 milliárd eurót költött légi szállításra, és bár az összeg hatalmas, azt sem szabad elfelejteni, hogy elmúlt években a tengeren történő szállítás ára is megtízszereződött.
Az interneten százával, ezrével találni videókat, influenszerek, vloggerek bejegyzéseit, melyekben beszámolnak az oldallal kapcsolatos élményeikről, és általánosságban elmondható, hogy minőség tekintetében meglepően pozitívak. Persze arra felhívják a figyelmet, hogy a kisbetűs részleteket el kell olvasni, továbbá általában leszögezik, hogy azokból a hétköznapi termékekből, amelyekből általában nem vásárolunk csúcsminőséget, mert mondhatni fogyóeszközök – a vécékefétől, a zuhanyzófüggönyön és a hajgumin át a házipapucsig –, érdemes itt rendelni, hiszen az ár a töredéke az üzletinek. Továbbá érdemes olyan praktikus termékeket is rendelni, amelyek nálunk nem elérhetőek.
Fotó: Gecse Noémi
Természetesen vannak, akik épp az utóbbi kapcsán figyelmeztetnek, hogy
Sokaknak az az aggálya, hogy az általuk rendelt termék nem érkezik meg vagy nem azt kapja az ember, amit rendelt. És bár ez nem a kínai webshopok sajátossága, hisz az Amazonnál vagy az eMAG-nál is megesik, a Temu (egyelőre) az ilyen esetekben pénzvisszatérítéssel orvosolja a problémát. A probléma azonban az, hogy amennyiben egy román webáruház nem kártalanítja a vevőt, akkor hamar szembe találja magát az uniós szabályozásokkal és a hatóságokkal, addig ha a Temu egyszer csak felhagy ezzel a jó szokásával, bizony nehezebb lesz „utolérni”.
Homály fedi, hogy miért nem kell a Temus rendelésekre vámot, áfát fizetni. Amikor az Aliexpress és társai betörtek az európai piacra, az emberek tucatjával rendeltek pár banis tételeket is, beleértve igencsak drágákat, hiszen a szállítás ingyenes volt, vámot, áfát nem kellett fizetni. Ez európai uniós szinten 2021-ben változott meg, azóta minden tétel áfaköteles, de továbbra sem vámköteles 150 euróig. A változás következtében látványos visszaesett az európai rendelések száma, sokáig a szabályozás sem volt világos a fogyasztók számára. Ám a cégek hamar reagáltak, és a legtöbb webshop létrehozott valamelyik (kelet-)európai országban egy lerakatot és onnan küldik a megrendelt terméket a vásárlóhoz, akinek így nem kell pluszköltséget fizetnie. A Temu szabályzatában az szerepel, hogy európai szállítás esetén felmerülhetnek vámköltségek a nagyobb tételek esetén, de nagyobb tételt – melynek értéke 150 euró felett van – szinte nem is találni a honlapon. Az áfa kifizetését feltehetőn a cég vállalja át a vevőtől valamilyen módon, magyarán
Természetesen a környezetvédelmi aggályokat sem szabad elfeledni, illetve sokak számára visszás az is, hogy ha valaki kínai webshopról vásárol, akkor nem helyi vállalkozót támogat.
Ennek ellenére tény, hogy ha pár lejjel drágábban egy hazai cégtől vásárolunk valamit, akkor segítjük a hazai gazdaságot is (a kínai mellett). Igazán hazai és igazán környezetbarát természetesen csak egy-egy helyi termék lehet, aminek gyártója, készítője ki is emeli ezt, de egyúttal az is tény, hogy a környezetvédők minden törekvése ellenére ez csak a piac egy vékony szeletét jelenti, jelentheti.
Manapság kiemelkedően fontos kérdés az adatvédelem, aminek kapcsán a neves kínai webshopok azt ígérik, hogy vigyáznak az adatainkra, azokat nem adják ki másnak. Ebben természetesen nem lehetünk biztosak – de nem feltétlenül azért, mert kínaiak, hanem mert a Facebook Marketplace-től, a Booking szállásközvetítő portálon át a román kórházak rendszeréig nap mint nap feltörnek hackerek adatbázisokat, és ellopnak adatokat. Bizonyos cselek tudnak segíteni a védekezésben: például egyszer használatos virtuális bankkártya használata, esetleg egy olyan közvetítő igénybevétele, mint a Paypal, továbbá hogy ne a saját lakcímünkre, hanem például munkahelyünk portájára rendeljük a csomagot.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
szóljon hozzá!