Adósbarátabb törlesztési moratórium született, a módszertanra még várni kell

Negyvenöt napjuk van keddtől kezdődően hiteltörlesztésük kilenc hónapig terjedő felfüggesztésének kérvényezésére mindazoknak a román állampolgároknak, akiknek mindennapjaira negatívan hatott a koronavírus-járvány begyűrűzése, csökkentek a bevételeik. A jogszabályt – ami egyaránt vonatkozik a magánszemélyekre és a cégekre – különben a minden irányból érkező támadásözön nyomán az utolsó száz méteren több ponton is a hitelesek javára módosította a kormány, és keddre virradóra jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Az Orban-kabinet hétfő késő estébe nyúló ülésén tárgyalta a hitelek törlesztésének legtöbb 9 hónapig történő felfüggesztéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet.

Az elfogadott módosítások egyike, hogy az érintetteknek a jogszabály Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően 45 nap áll a rendelkezésükre, hogy kérjék a törlesztési moratóriumot.

Eredetileg a szükségállapot végét jelölték meg határidőnek.

Fontos módosítás ugyanakkor az is, hogy a jelzáloghitelek esetében a felfüggesztés időszakára nem tőkésítik a kamatokat, vagyis a pénzintézet nem számolhat fel kamatot. A hiteleseknek pedig a törlesztés felfüggesztésének lejárta után 60 hónapjuk, vagyis öt évük lesz, hogy újra felosztva kifizessék a felfüggesztés időszaka alatt be nem fizetett törlesztőrészletek összegét.

Fontos kiemelni, hogy a nem jelzáloghitelesek esetén tőkésítik a kamatokat, így a törlesztés időszakára is számol fel kamatot a hitelintézet. Az állam a garanciaalappal (FNGCIMM) garantál a kamatokért. Mindez azt jelenti, hogy

a nem jelzáloghitelesek esetében kamatos kamatot számolnak fel, ezért megnő a törlesztőrészletük.

Előszámítások szerint egy ötéves futamidőre felvett, tízezer eurós személyi kölcsön havi törlesztőrészlete mintegy 50 lejjel fog megemelkedni. Ha kamatos kamatot számoltak volna fel a jelzáloghitelekre is, akkor egy 60 ezer eurós kölcsöné 180 lejjel emelkedett volna havonta kilenc hónapos halasztás esetén. Emiatt bukaresti elemzők és ellenzéki pártok „uzsoratörvénynek” keresztelték el a jogszabályt. Florin Cîțu pénzügyminiszter ugyanakkor bejelentette, azok is kérhetik a hitelek törlesztésének legtöbb kilenc hónapig terjedő felfüggesztését, akiknek jelen pillanatban törlesztési hátralékaik vannak, feltétel azonban, hogy előbb törlesszék a bank irányába felhalmozott tartozásaikat. A pénzügyminiszter szerint mindennek az a feltétele, hogy a kérés benyújtásának pillanatában napirenden legyenek a törlesztéssel.

Az előírások minden hitelre, vagyis bankoktól felvett fogyasztási vagy jelzálogkölcsönökre, hitelkártyákra, nem banki jellegű hitelintézettől igényelt összegekre, lízingszerződésekre egyaránt érvényesek.

A szakértők kiemelik ugyanakkor, hogy csak azok az ügyfelek kérhetik a törlesztés felfüggesztését kilenc hónapig terjedő időszakra, akiknek bevételei megcsappantak a Covid-19 miatt,

vagyis azok a cégek, amelyeknek be kellett zárniuk a koronavírus-járvány fékezését célzó rendeletek miatt, azok a cégek, amelyeknek a forgalma márciusban legalább 25 százalékkal visszaesett januárhoz és februárhoz képest, illetve azok a magánszemélyek, akiket kényszerszabadságra küldtek.

Aki élni akar a könnyítéssel, annak telefonon vagy e-mailben kell megkeresnie hitelintézetét, utóbbi pedig legtöbb 45 napon belül köteles ügyfelének választ adni. A hitelszerződés a törvény hatására módosul, nem kellenek kiegészítő iratok.

Az ügyfél kérésére függesztik fel a bankok a hitelek törlesztését kilenc hónapra, de ennél kisebb időszakra is, ha azt a hitel kedvezményezettje úgy kéri – magyarázta a hiteltörlesztési moratórium kapcsán Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese megkeresésünkre elmondta, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kérésre felfüggesztik a részlet, a kamat és az illeték törlesztését, az így felgyűlt összegeket a bankok tőkésítik. Amint a felfüggesztési időszak lejár, vagyis legtöbb kilenc hónap után jövő év januárjában, ezeket a költségeket – a részlet, kamat és illeték – beveszik a tőkébe, a bankok megnövelhetik a hitelportfóliót, vagyis a hiteltörlesztés időszakát további kilenc hónappal meghosszabbítják, és a teljes összeget újraosztják.

Kivételt képeznek a magánszemélyek által a lakásvásárlásra felvett hitelek, ahol a felfüggesztés időszakára számolt kamatot szintén újraosztják, de az nem fog kamatos kamatot termelni, tehát a kamatra nem kell a továbbiakban újabb kamatot fizetni. A többiek esetében a kamat bekerül a tőkébe, ami olyan, mintha az erre az időszakra számolt kamatra újabb hitelt vett volna fel az ügyfél.

– részletezte a banki szakértő. Hangsúlyozta, a felfüggesztésnek mindenképpen lesz költség­vonzata, hiszen minél hosszabb fu­tam­ide­jű egy hitel, annál több kamatot kell fizetni. Bordás Attila ugyanakkor hangsúlyozta, a hiteltörlesztési moratórium alkalmazási módszertanának 15 napon belül kell megjelennie, akkor derül majd ki pontosan, hogy a jogi személyek közül kik élhetnek a lehetőséggel, egyelőre csak az biztos, hogy azokra mindenképpen érvényes, akik tevékenységét katonai rendelettel felfüggesztették.

Bordás Attila véleménye szerint érdemes kérni a hitel felfüggesztését, mivel bizonytalan időszak következik, ez az intézkedés pedig mentőöv lehet mindenki számára. Fennáll ugyanis annak a kockázata, hogy a magánszemély vagy cég anyagi helyzete tovább romlik, és a 45 nap után szorulna rá erre a segítségre, de akkor a jelenlegi szabályozás szerint már nem kérheti. A romániai törvények értelmében előtörlesztés esetén a bankok nem számolhatnak fel illetéket, tehát

megvan az a lehetőség, hogy kérvényezzük a hitel felfüggesztését, ám ha módunkban áll, mégis törlesztjük azt

– emelte ki egyúttal a szakember. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ügyfél kéri, hogy függesszék fel a részletfizetést, de mégis utalja az összeget, és rajta áll, hogy ebben az időszakban törleszt, vagy sem. Kérésre a bank mégis leveszi a részletet, így mégsem hosszabbodik a futamidő, nem növekednek a költségek. „Ezzel kiküszöbölhető a kényszerhelyzet, hiszen senki nem látja előre, hogy másfél hónap után milyen anyagi lehetőségei lesznek” – összegezte Bordás Attila.
A szakember a moratóriumot pozitív intézkedésnek tartja, hiszen a kelet-európai országok igyekeztek gyorsan lépni a járvány megfékezése terén, viszont a korlátozások jobban megviselik a gazdaságot, a mentőintézkedések elkerülhetetlenek. „Ez pillanatnyi tűzoltás. Egyelőre a kormány defenzív gazdaságpolitikát folytat, az események gyorsan pörögnek, erre reagálni kell, viszont hosszú távon elkerülhetetlenek az aktív, gazdaságösztönző intézkedések” – szögezte le Bordás Attila.