2010. szeptember 24., 08:432010. szeptember 24., 08:43
Traian Băsescu államfőhöz hasonlóan Croitoru is úgy látja, ennek a hitelnek az lenne a legfőbb erénye, hogy ennek révén Románia hitelképes lenne a külföldi beruházók, pénzintézetek szemében, aminek köszönhetően sokkal olcsóbban lehetne például külföldi hiteleket igényelni.
Egyébként a BNR-tanácsos nem túl derűlátó a román gazdaság jövőbeni alakulását illetően. Szerinte az idei hanyatlást követően előfordulhat, hogy a bruttó hazai termék (GDP) jövőre is csökkenni fog, ugyanakkor úgy látja, az idei GDP-csökkenés nagyobb lesz az eddig várt 1,9 százaléknál. Mint ismeretes, a GDP tavaly 7,1 százalékkal esett. Idénre a kormány a gazdaság 1,5 százalékos csökkenésével számolt, az év eleje óta azonban többször elhangzott, hogy nagyobb lehet a viszszaesés, már kormányzati szinten is 1,9 százalékról beszéltek annak a hatására, hogy a kormány júliustól öt százalékponttal, 19 százalékról 24 százalékra emelte az áfát, és több adót is bevezetett.
Az áfaemelésnek tudják be a szakértők, hogy 10,5 százalékkal esett júliusban a kiskereskedelmi forgalom júniushoz képest, amikor még 3,1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. Éves összevetésben a júliusi kiskereskedelmi eladások 8,6 százalékkal hanyatlottak, elsősorban a nem élelmiszer jellegű termékek eladásának 9,4 százalékos esése miatt. Croitoru szerint amennyiben a gazdasági visszaesés 2011-ben is folytatódik, újabb kiigazításokra lesz szükség, azt pedig majd a kormánynak kell eldöntenie, hogy a bevételi oldalt kívánja például adóemeléssel növelni, vagy a fizetések, nyugdíjak, szociális juttatások csökkentésével farag le a kiadási oldalból. „Szerintem a kiadási oldalon még sok a tennivaló” – összegzett a jegybank szakértője.
Hasonlóan vélekedett az újabb IMF-hitel kapcsán Mihai Tănăsescu korábbi pénzügyminiszter is, aki jelenleg Romániát képviseli a Nemzetközi Valutaalapban. Mint csütörtökön elmondta, a megállapodás nem feltétlenül jelentené újabb anyagi erőforrások kölcsönzését, csak a reformok folytatását tenné lehetővé az IMF-fel, illetve az Európai Bizottsággal vállvetve annak érdekében, hogy Románia ismét vonzó célország legyen a külföldi beruházók szemében, s hogy előnyös kamattal tudjon az ország bel- és külföldi hitelekhez folyamodni. Ezek a lépések a szakember szerint például az új munkahelyek teremtésében is hasznosak lennének.
Tănăsescu ugyanakkor úgy ítéli meg, Románia költségvetési hiánya évről évre kisebb lesz, tehát évről évre kevesebbet kell majd fordítani a deficit finanszírozására. „A tét azonban az, hogy ezekhez az összegekhez is minél olcsóbban lehessen hozzájutni. Ezt csak úgy lehet elérni, ha ismét bíznak bennünk a bel- és külföldi hitelezők. A bizalmat pedig reformokkal lehet visszaszerezni” – hangsúlyozta a szakember. Mint beszámoltunk, korábban Traian Băsescu államfő úgy nyilatkozott, nincs esély arra, hogy az IMF egy újabb hitel esetén belemenjen abba, hogy a kormány a deficit finanszírozására fordítsa a hitel egy részét, tehát erre más összegeket kell felkutatni.
Románia legkevesebb hat hónappal később fog kilábalni a gazdasági válságból, mint más országok, mivel más országokhoz képest Románia fél évvel később szembesült először a krízis következményeivel – jelentette ki csütörtökön Emil Boc miniszterelnök New Yorkban, ahol az ENSZ-közgyűlésen tartózkodik. Mint rámutatott, míg az Amerikai Egyesült Államok 2008 első felében már megérezte a válságot, addig a krízis csak 2009-ben gyűrűzött be Romániába. A miniszterelnök rámutatott, Románia nem tudna bevonzani külföldi forrásokat, ha „nem magasodna felette a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, valamint a Világbank biztonsági kupolája”, mivel a fogyasztás szintje még mindig meghaladja a termelését. Hozzátette: a cél azonban az, hogy a román gazdaság saját erőforrásaira tudjon támaszkodni, az esetleges hiteleket pedig fejlesztésekre lehessen fordítani.
Az Európai Bizottság közben csütörtökön jóváhagyta Románia számára a korábban megítélt ötmilliárd eurós uniós hitelcsomag utolsó, 1,15 milliárd eurós részletét. A brüsszeli indoklás szerint a kormány jól halad a takarékossági intézkedésekkel és az államháztartási hiány csökkentésével. „A májusban és júniusban elhatározott ambiciózus konszolidációs intézkedések a tervek szerint haladnak” – közölte csütörtökön a bizottság. Az 5 milliárd eurós uniós hitel része annak a 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagnak, amit a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal közösen hagytak jóvá Románia számára.
Eközben egyre valószínűbbnek tűnik, hogy pénteki ülésén az IMF igazgatótanácsa is pozitívan értékeli a romániai helyzetet, s ezáltal zöld jelzést ad a következő hitelrészlet folyósítására. Minderről Mihai Tănăsescu nyilatkozott csütörtökön, szerinte Románia teljesítette a készenléti hitelmegállapodásban vállaltakat, így érkezhet az immár hatodik, 900 millió eurós hitelrészlet, amelyet a jegybankhoz utalnak a külkereskedelmi mérleghiány deficitjének finanszírozására fordítanak.
Mint ismeretes, a nemzetközi hitel keretében eddig 10,7 milliárd euró érkezett Romániába az IMF-től, s további 300 millió eurót a Világbank utalt. Az Európai Bizottság eddig 2,5 milliárd eurót folyósított.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.