Heves viták várhatók az EU-csúcson

Az Európai Unió, valamint az euró megmentése volt a fő téma csütörtökön az Európai Néppárt kongreszszusán Marseille-ben, amely az EU állam- és kormányfőinek szintén e témában összehívott, az esti órákban egy munkavacsorával elkezdődött kétnapos találkozóját előzte meg.

Hírösszefoglaló

2011. december 09., 09:272011. december 09., 09:27

Băsescu több beleszólást akar

„Romániának részt kell vennie az euróövezetre vonatkozó döntésekben, ezek ugyanis jelentősen befolyásolják a romániai lakosság mindennapjait is” – jelentette ki Traian Băsescu román államelnök a Néppárt kongresszusán. „Elsősorban az exportálás terén érintett Románia, hiszen partnereink jelentős része francia, német, spanyol és olasz. Nem vagyunk hajlandóak elfogadni egy kétkategóriás Európai Uniót, a válság megoldásának egyetlen lehetősége, ha mind a 27 tagállam egységes marad” – fogalmazott az államfő. Hangsúlyozta: mindenkinek meg kell értenie azt, hogy ami az euróövezetben történik, az azon kívül eső államokat is nagymértékben befolyásolja. „Európának az utóbbi időben több kihívással is szembe kellett néznie: a hatalmas tartozásokkal, a gazdasági növekedés hiányával, a belső piac megerősítésével, illetve a demográfiai problémák megoldásával. Stratégiai lépés előtt állunk: vagy egyénileg hozunk döntéseket, vagy segítjük a beilleszkedést. A térségnek hosszú távú stratégiára van szüksége, amely nemcsak a gazdasági krízis megoldásához, hanem jövőnk biztosításához is hozzájárul” – tette hozzá Traian Băsescu.

A fórumon felszólalt Emil Boc kormányfő is, aki azt kérte, hogy Romániának az euróövezetbe tervezett 2015-ös belépésekor legyen még eurózóna.

Orbán: nem kell módosítani az alapszerződést

Orbán Viktor magyar miniszterelnök eközben arról értekezett, hogy munkaalapú társadalmakra van szükség az Unióban ahhoz, hogy a közösség tagállamai versenyképesek legyenek Kínával és az Egyesült Államokkal. A magyar kormányfő kitért az euróválságra is. Úgy fogalmazott, hogy nem az alapszerződés módosítása lenne az üdvözítő, az ugyanis olyan vitákat gerjesztene, amilyenekre most nincs idő, hiszen gyors megoldásra van szükség. Álláspontja szerint úgy kell megoldani az euróválságot, hogy az ne feszítse szét a 27 tagállamból álló EU kereteit, ugyanakkor az eurózóna problémáját az övezeten belül kell rendezni. „Az euró érték, és a közös pénz az euróövezeten kívüli országok számára továbbra is vonzó” – szögezte le. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke konkrét terveket sürgetett az euróválság megoldása érdekében, ugyanis – mint mondta – nagy a teher a vállakon. Hangsúlyozta, hogy az Uniónak helyt kell állnia a globális versenyben.

Merkel derűlátó

Angela Merkel német kancellár szintén a marseille-i kongresszuson leszögezte, úgy látja, megszületnek a „jó megoldások” az eurózóna válságára az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján. Elismerte ugyanakkor, hogy „nehéz vitákra” számít a csúcson. „Megértést kérek azoktól, akik nem tagjai az eurózónának. Erős jelzést kell adnunk kifelé. A szavak nem elegendőek, erősebb kapcsolat kell, szerződésmódosításra van szükségünk” – tette hozzá.

Nicolas Sarkozy francia államfő eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha pénteken Brüsszelben nem születik megállapodás az eurózóna gazdasági kormányzásáról, Európának nem lesz „második esélye”. „Azonnal dönteni kell. Minél tovább halogatjuk a döntést, annál drágább és kevésbé hatékony lesz – fogalmazott Sarkozy a kongresszuson. – Európára még soha nem volt ekkora szükség, de Európa sem volt még ekkora veszélyben. Soha ennyi ország még nem akart csatlakozni Európához, de Európa szétesésének sem volt még ilyen nagy a kockázata.” Sarkozy emlékeztetett: Berlin és Párizs azt szeretné, ha az EU mind a 27 tagállama támogatná a szerződésmódosításokat a gazdaságpolitikai irányítás összehangolása érdekében, de jelezte, hogy ha ez nehézségbe ütközik, a francia–német páros készen áll külön megállapodást kötni az euróövezet másik 15 tagállamával. „Mind a 27-et akarjuk, de ha akadályokba ütközünk, megcsináljuk 17-en” – szögezte le.

A találkozó a lapzártánkkor még javában zajló kötetlen vacsorával indult, a hivatalos munkaülésekre pénteken kerül sor. Az előzetes bejelentések értelmében az első estét kizárólag a nemzetközi gazdasági válsággal öszszefüggő kérdéseknek szentelték, döntések csak pénteken várhatók.

 

Európát is fenyegeti az S&P
Az Európai Unió lehetséges legjobb, AAA hosszú távú osztályzatát is negatív kihatású felülvizsgálat alá vette szerdán a Standard & Poor’s, miután a hét elején hasonló megfigyelést jelentett be az euróövezet 15 tagállamára, köztük az összes AAA adósosztályzatú valutauniós tagországra, valamint az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló mentőrendszer (EFSF) AAA osztályzatára is. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja szerda éjjel Londonban közölte: az EU egészére most bejelentett negatív felülvizsgálat azokat az aggályokat jelzi, amelyeket a cég az euróövezet mélyülő politikai, pénzügyi és monetáris problémáiból a valutauniós szuverén adósok, és így az EU jövőbeni adósságszolgálati kapacitására háruló hatásokkal kapcsolatban táplál. Az S&P indoklásában kimutatta, hogy az EU teljes idei költségvetési bevételének 62 százalékát az euróövezeti tagországok adják, és az uniós bevételek valamivel több, mint 49 százaléka az AAA besorolású EU-gazdaságoktól ered. Ez utóbbiak közül ma már csak Nagy-Britannia, Dánia és Svédország adósosztályzatára van érvényben stabil kilátás; ez a három ország adja az idei bevétel 13 százalékát. A hitelminősítő megerősítette, hogy az euróövezetre bejelentett felülvizsgálatot a csütörtökre és péntekre tervezett EU-csúcs után „a lehető leggyorsabban” befejezi, és közölte, hogy ezután az EU most bejelentett felülvizsgálatát is elvégzi, lehetőség szerint az általában szokásos 90 napos határidőnél hamarabb.

 

Likviditást akar az EKB
Újabb likviditásnövelő intézkedéseket jelentett be csütörtökön az Európai központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülése után Mario Draghi, a pénzintézet elnöke. A sajtótájékoztatón Draghi bejelentette: hároméves likviditási eszközt vezet be az EKB, teljes kihelyezéssel, rögzített kamatszintek mellett. Ezen felül a korábbi két százalékról egy százalékra csökkenti a bankok kötelező tartalékrátáját. Továbbá enyhít az euróövezeti bankok hitelezés ellenében tartott tartalékaira vonatkozó minőségi kritériumon. Utóbbi értelmében már A osztályzatú papírokat is elfogad az EKB eszközfedezetű tenderein (ABS). A közgazdász elmondta: annak ellenére, hogy már most rendkívül sok likviditást hívnak le a bankok a központi banktól, ez nem forog a gazdaságban, hanem a bankok újra elhelyezik az EKB a betéti aukcióin. Az EKB elnökének nyilatkozatára jelentős mértékben gyengült az euró a dollárral szemben. Az eurót kora délután még 1,3450 dollár közelében jegyezték. Fél ötkor már 1,3309 dollárra gyengült az európai fizetőeszköz.


 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból