Körbetartozás. Sokszor nem a vállalkozó rosszindulatán múlik, hogy nem fizeti be időben az adót
Fotó: Gecse Noémi
Nem úgy tűnik, hogy felsorakoznának az üzleti szféra képviselői Eugen Teodorovici pénzügyminiszter adósbörtönre vonatkozó elképzelése mögött, pedig a tárcavezető 10 ezer támogató aláírásra számít.
2019. október 05., 13:412019. október 05., 13:41
Valószínűleg nem gyűl össze az állammal szemben adóhátralékot felhalmozó vállalkozókat szabadságvesztéssel sújtó tervezethez az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által remélt 10 ezer támogató aláírás, mert az üzleti szféra ellenzi azt, sőt kettős mércét kiált.
A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) a napokban hozott nyilvánosságra egy felmérést, amely szerint
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminiszter korábban azt mondta, lemond a már benyújtott tervezet elfogadtatásáról, amíg össze nem gyűl 10 ezer támogató aláírás az üzleti szférából. Érvelése szerint a vállalkozók is belátják majd, hogy a módosítás kiszámíthatóságot hozna az adórendszerbe, nemcsak a költségvetést védelmezné, hanem az alkalmazottakat is.
A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa 2000 vállalkozó véleményét kérte ki, közülük 71,1 százalék ellenzi a módosítást, 44,6 százalék véli úgy, hogy a tervezet közvetlen hatással lenne a vállalkozására, és több mint 70 százalék negatív hatástól tart. A felmérésben nyilatkozók 67,5 százaléka ismerte el, hogy voltak nehézségei az adók és illetékek befizetésével. A késlekedés okaiként a következőket említették: a közbeszerzések során leszerződött munkákat, szolgáltatásokat nem fizetik időben, a közintézmények késnek a kifizetésekkel, a fizetőképesség hiánya, korlátozott hozzáférés hitelekhez, finanszírozásokhoz, a túlzott bürokrácia. A tanács állásfoglalása szerint
Gabriel Biriș jogász, volt pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a vállalkozók többsége nem rossz szándék által vezérelve késik az adók befizetésével, hanem az átmeneti nehézségek miatt fontossági sorrendet állít fel, és inkább a fizetéseket adja ki az alkalmazottainak. Ha a tervezetet elfogadnák, ezt már egyetlen vállalkozó sem merné meglépni, elterjedne a körbetartozás és az emiatt kialakuló csődök. A vállalkozók szervezete arra is kitér, hogy legtöbbször a visszaigényelt áfát, a betegszabadságok után járó összegeket utalja késve az állam, de a mezőgazdasági támogatások kifizetése is bizonytalan. Az elemzők azt is felvetik, hogy az állami vállalatok általában nagy összegekkel tartoznak az államnak, és felteszik a kérdést, ilyen esetben kit ítélnek börtönbüntetésre.
A CNIPMMR nem támogatja a tervezetet, meglátásuk szerint már létezik a felelősségre vonás az adók befizetésének elmulasztása esetén, a pénzbírság az elmaradás nagyságának függvényében növekszik, és elérheti a 27 ezer lejt.
Kettős mércét alkalmazna a pénzügyminisztérium, ha az adófizetéssel késlekedő vállalkozókat börtönbe juttatja, miközben az állami tartozások nem járnak hasonló következménnyel – vélekedett hasonlóképpen szerdán a Krónika megkeresésére Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a jelenlegi adótörvénykönyvben létezik egyfajta egyensúly, hiszen ha az állam késik a kifizetésekkel, ugyanúgy késedelmi kamatot fizet, mint az adófizetők. „Az más kérdés, hogy ezt sok esetben nem tartják be, a késedelmi kamatokért perelni kell, de legalább a jogszabály szintjén létezik egyensúly, benne van, hogy az államnak melyek a kötelezettségei” – részletezte a gazdasági szakember.
Édler különben is elrugaszkodott ötletnek tartja, hogy bűncselekményként kezelnék az adófizetés elmulasztását. „Az adózás a gazdasági tevékenység része, vállalkozom, dolgozom, és befizetem az adókat, illetékeket. Ha valamiért ezt nem teszem meg, annak elsősorban gazdasági következményei kell hogy legyenek, pénzbírság, késedelmi kamat, nem büntetőjogi” – összegezte a kamara elnöke. Szerinte csak abban az esetben vádolható a vállalkozó bűncselekménnyel, ha rábizonyítható a rosszindulat, ám ez csak kivételes esetekben történik meg, kivételekre pedig nem lehet jogszabályt alkotni.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
szóljon hozzá!