Lépéselőnyben. Lengyelország példája azt mutatja, megfelelő hozzáállással csodákat lehet tenni
Fotó: Krónika
A román vasút tragikus helyzete közismert, ahogyan az is, hogy egyelőre fényévekre állunk az Európa nyugati részén tapasztalható közlekedési infrastrukturális állapotoktól. Lengyelország példája ugyanakkor azt mutatja, megfelelő hozzáállással évek alatt csodákat lehet tenni a vasúti fejlesztésben.
2018. december 06., 18:142018. december 06., 18:14
Alig néhány évvel ezelőtt még sok közös vonásuk volt a lengyel és a román vonatoknak. Lengyelországban is több mint fél napot kellett utazni az ország egyik részéből a másikba. De 2014-re ez megváltozott. Üzembe helyeztek húsz gyorsvonatot, amelyek 250 kilométer/óra sebességgel képesek száguldani, s jelenleg a legnagyobb városok között az átlagsebességek 100 kilométer/óra fölött vannak.
A lengyelek tizenhatmilliárd eurót terveznek befektetni a vasúti szektorba 2023-ig, hatvan százalékát európai uniós finanszírozással – írta átfogó elemzésében a Hotnews hírportál. Bár Lengyelországban ma is vannak olyan vasúti szakaszok, ahol a szerelvények 50-60 kilométer/órával haladnak és a vagonok régiek, de ezek már ritka kivételeknek számítanak. A legnagyobb városok pályaudvarait felújították, üzleteknek, utazási irodáknak adnak otthont.
A lengyel vasútfejlesztés természetesen a vonalak felújításával kezdődött. A bukaresti hírportál beszámolója szerint az első tárgyalások a nagy sebességű vonatokról Lengyelországban 1994-ben kezdődtek, de csak 2007-ben készült el egy nemzeti stratégia a vonatok sebességének növelésére. 2011-ben már az Alstommal írt alá szerződést a PKP lengyel vasúttársaság húsz Pendolino vonat beszerzésére 665 millió euróért. Az összeg fele az Európai Beruházási Bank által nyújtott kölcsönből származott. Az összeg tartalmazza a tömítések karbantartását tizenhét évig.
Az egyik útvonal egy viszonylag kis részén elérik ezt a sebességet, átlagosan 130-160 kilométer/órával közlekednek. A menetidők ennek fényében látványosan csökkentek egyes szakaszokon közel a felére, másokon harmadára. A Pendolino vonatok érkezése előtt Lengyelország mintegy 3,5 milliárd eurót fektetett be a vasúti infrastruktúra korszerűsítésébe a főbb vonalakon.
Mint a Hotnews írásából kiderül, az új szerelvények rendkívül népszerűek lettek. A lengyel vasúttársaság alkalmazta a LOT légitársaság korábbi ügyvezetőjét, s egy olyan rendszert vezetett be a jegyeladásokra, mint amilyen a repülőjáratok esetén működik: tíz-tizenöt eurós árak azoknak, akik már az utazás előtt két héttel megvásárolják a jegyeket nagyobb távolságokra. Minden vonatra körülbelül húsz, rendkívül alacsony árú jegy érhető el. Az árak annak függvényében emelkednek ahogy a jegy vásárlási időpontja közeledik az utazáséhoz, de nem túlzottan drágák.
A nagy sebességű vonat fogalmát többféle módon határozzák meg, de általában olyan szerelvényekre vonatkozik, amelyek 250 kilométer/óra sebességre képesek a saját, speciálisan számukra tervezett vonalakon vagy pedig 200-220 kilométer/óra sebességgel roboghatnak a módosított, de hagyományos vasúti síneken. Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország egyes részein a vonatok 300 kilométer/óra sebességgel közlekednek, és két-három óra alatt képesek megtenni több száz kilométert (például Madrid és Barcelona között 3 óra alatt 620 kilométert).
Közép-Európában nincsenek TGV típusú szerelvények, de Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban vannak olyan gyors vonatok, amelyek képesek elérni a minimum 180-200 kilométer/óra sebességet, és pár száz kilométert tudnak haladni 100 kilométer/óra körüli átlagsebességgel.
A Lengyel Vasúttársaság tavaly 304 millió utast szállított, közel ötször többet, mint amennyit a Román Vasúttársaság (CFR Călători) és a romániai vasúti magáncégek.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
Az év első tíz hónapjában 162 502 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével, és közülük több mint 82 ezren 45 évnél idősebbek – tájékoztatott pénteken az intézmény.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany pénteken 415,3204 lejt ért, 9,4105 lejjel (2,32 százalékkal) többet, mint csütörtökön. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
A csütörtökön jegyzett évi 5,59 százalékról 5,75 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi kamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Óvás óvást követ az észak-erdélyi autópálya legnehezebb és legdrágább, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után: az olasz WeBulid után újabb cég támadta meg az eredményt.
A menetrendnek megfelelően péntek reggel 5 óra 40 perckor elindult a bukaresti Északi pályaudvarról Brassó felé a Coradia Stream vonat – közölte a Vasúti Reform Hatóság (ARF).
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás