Vita. Lasconi a Bibliára tett esküt kért Dantól, aki ezt elutasította
Fotó: viedófelvétel/Antena 3
Szerdán este lezajlott a romániai elnökválasztás első fordulója előtti utolsó, harmadik elnökjelölti vitája, amelyen a felmérések szerint az egymással közvetlen versenyben levő két jelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu és Bukarest függetlenként induló főpolgármestere, Nicușor Dan ismét az ingatlanmaffia témájában csapott össze.
2025. május 01., 08:172025. május 01., 08:17
2025. május 01., 10:222025. május 01., 10:22
Az Antena 3 hírcsatorna által a parlament épületében megtartott vita során – a Digi 24 által hétfőn és a román közszolgálati televízió által kedden szervezett eseményeket az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotában tartották – a jelölteknek a témák széles skálájáról (külpolitika, nemzetbiztonság, gazdaság stb.) tettek fel kérdéseket.
A vitára mind a 11 jelöltet meghívták, de George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, egyben a szélsőjobboldal jelöltje, a függetlenként induló volt szociáldemokrata miniszterelnök, Victor Ponta, illetve Sebastian Popescu és Silviu Predoiu nem vett részt az eseményen.
A vita elején arra kérték a résztvevőket, röviden indokolják meg, miért akarnak államfők lenni. Antonescu arról beszélt: az ország előrébb tart, mint a politikai osztály, ezért olyan vezetőre van szükség, amely képes a politikai osztályt a társadalom szintjére felemelni – és ő ilyen vezető lehetne.
Elena Lasconi – aki a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulójában a második helyen végzett, így bejutott volna a végül meg nem tartott második fordulóba – arról beszélt: minden állampolgárért küzdeni akar.
– mondta az ellenzéki USR elnöke, Câmpulung városának polgármestere. Nicușor Dan arról beszélt: a „becsületes Romániát” képviselné elnökként.
Egy potenciális gazdasági válság elhárítása kapcsán Antonescu a fölösleges költekezés és a populizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet, egyben leszögezte:
Dan az állami cégek költségeinek lefaragását, az uniós pénzek hatékony lehívását, az adócsalás elleni küzdelmet, és a gazdaság fejlesztését nevezte meg prioritásként. Lasconi szintén az állami cégek költségeinek csökkentését nevezte fontosnak, emellett a beruházásokat növelné.
John Ion Banu nyugdíjalapokat hozna létre, egyben a fegyverekre szánt kiadások lefaragását helyezte kilátásba – az Amerikában üzletemberként tevékenykedő jelölt egy korábbi vita során azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a szabad fegyvertartás mellett emelt szót.
Mindössze három államfőjelölt csapott össze a tizenegyből az első televíziós vitaműsorban hétfőn este Bukarestben. A Cotroceni-palotában rendezett médiaeseményen nem hiányoztak a politikai ellenfelek közötti övön aluli ütések.
Crin Antonescu és Nicușor Dan az „ingatlanhiénák” témájában csapott össze egymással; Dan már korábban azzal vádolta Crin Antonescut, hogy ifjúsági és sportminiszterként a kilencvenes években ingatlanbefektetők kezére játszott bukaresti földterületeket.
Antonescu arról beszélt: nem ő írta alá azokat a törvénytelennek minősített dokumentumokat, amelyeket Dan nyilvánosságra hozott. A bukaresti főpolgármester azzal replikázott, hogy valóban, az egyik beosztottja aláírása szerepel rajtuk, de „mindig a főnöké a felelősség”.
Leszögezte: az ingatlanhiénák 2003-ban léptek színre, de csak mintegy 22 vendéglőt építettek ki a telken. Felrótta Dannak, hogy annak ellenére működnek a mai napig is, hogy a bukaresti önkormányzat az engedély nélküli létesítmények lebontásáról döntött, és sejtetni engedte, hogy ez azért van így, mert az ingatlanhiénák fizetnek az önkormányzatnak.
Az eseményen feltették a kérdést a jelölteknek: elnökké választásuk esetén az alkotmány mely cikkelyét módosítanák?
Lavinia Șandru viszont amerikai típusú elnöki rendszert vezetne be, Cristian Terheș pedig rögzítené az alaptörvényben, hogy a házasság csakis egy férfi és egy nő között jöhet létre.
A műsorvezető az este során megkérdezte Antonescut, miért nem fogott kezet egy korábbi vita során Victor Pontával, akivel korábban koalíciós partnerek voltak (társelnökei voltak a Szociálliberális Uniónak – USL), ráadásul Ponta elárulta, hogy a 2009-es elnökválasztáson rá szavazott. Antonescu kijelentette, azért, mert Ponta és a hozzá közel álló sajtóorgánumok „elfogadhatatlan szintre süllyedtek”.
A külpolitikai prioritások kapcsán Antonescu a Moldovai Köztársaság számára szükséges biztonsági garanciák szavatolását nevezte meg, emellett
Dan Románia és Moldova biztonságát, a Washingtonnal fennálló partnerség megerősítését, az EU felfegyverzését célzó együttműködést, illetve a hibrid háború elleni fellépést és a kiberbiztonságot nevezte meg. Lasconi a védelem fejlesztését, a szomszédokkal való jó kapcsolatokat és ugyancsak az Egyesült Államokkal való viszony szorosabbra fűzését említette.
Arra a felvetésre, mit tennének, ha Oroszország megtámadná Moldovát, Antonescu kifejtette: életbe léptetné az országos védelmi tervet és összehívná a nemzetvédelmi tanácsot, de nem rendelne el mozgósítást, és
Emlékeztetett: mintegy egymillió moldovai rendelkezik román állampolgársággal is. Dan szerint az ukrajnai háború alakulása fontos tényező, mert amíg Ukrajna kitart, az oroszok nehezen tudnák megtámadni Moldovát. Úgy vélekedett, hogy a háború lezárultával az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciáknak Moldovára is ki kell terjedniük, emellett az országnak minél hamarabb EU-taggá kell válnia.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke lenne az egyik külföldi politikus, akit Crin Antonescu, a bukaresti kormánykoalíció államfőjelöltje felhívná, ha Románia katasztrófa közeli helyzetbe kerülne.
Lasconi is kijelentette: minden támogatást megadna Moldovának a katonai segítségen kívül, emellett megerősítené a határok védelmét, és kérné a NATO-alapszerződés 4. cikkelyének aktiválását. (Ez arra ad lehetőséget, hogy egy tagállam a NATO első számú politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács elé vigyen egy ügyet).
A vita során kisebb közjáték is kialakult: Lasconi felszólította Dant, hogy esküdjön meg a Bibliára: sohasem hazudott.
Lasconi egyébként azt állította: a tavalyi elnökválasztás első fordulóját követően – amelyben második helyen végzett, így bejutott volna a második körbe, ha azt megtartják – kormánypárti vezetők megkeresték, és azt kérték, hogy ha államfővé választják, nevezzen ki egy bizonyos személyt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) élére.
Mint ismeretes, május 4-én, vasárnap tartják a megismételt elnökválasztás első fordulóját. A választást azért kellett megismételni, mert a tavaly november 24-én megtartott első fordulót követően az alkotmánybíróság olyan hírszerzési jelentésekre hivatkozva, amelyek a választási folyamatba való, a szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő jelölt, Călin Georgescu győzelméhez vezető állítólagos külföldi beavatkozásról szóltak, megsemmisítette az eredményt.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
szóljon hozzá!