Fotó: Bálint Eszter
2011. november 30., 08:392011. november 30., 08:39
Változatlan maradt a harmadik negyedévben betöltetlenül maradt állások aránya a megelőző negyedévhez képest, azonban 0,11 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakával összehasonlítva – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. A harmadik negyedévben 27 700 üres munkahelyet jegyeztek az illetékesek, ez közel 70 ezerrel kevesebb 2008 hasonló időszakához képest. A tavalyi év harmadik negyedévében ezzel szemben több mint négyezerrel kevesebb betöltetlen állás volt az országban. Az idei év harmadik negyedévében a betöltetlen állások legnagyobb aránya (1,05 százalék) a közigazgatási, az egészségügyi, valamint a szociális szférában jelentkezett, a legkisebb mértékű üresedést ezzel szemben az elektromos és hőenergia, gáz-, illetve melegvíz-előállító és -szolgáltató (0,07 százalék), valamint a bányaipar (0,08 százalék) területeken jegyezték.
Az előző két negyedévhez hasonlóan a betöltetlen állások mintegy harmada a feldolgozóiparban összpontosult, 0,99 százalékos növekedést mutatva a harmadik negyedévben. Az üres posztok további 11 százalékát az egészségügyi, valamint szociális szférában, míg 10 százalékát a közigazgatásban jegyezték. A tanügyi tevékenységet is figyelembe véve a közszféra a betöltetlen állások közel 25 százalékát teszi ki. Az adatok szerint az előző negyedévhez képest a legnagyobb növekedés a tanügyben – közel ezerrel több állás –, a legerőteljesebb csökkenés pedig a vendéglátói, illetve a kommunikációs szférában – mintegy 700 munkahely – jelentkezett.
A gazdasági tevékenységek többségénél csökkenés figyelhető meg a második negyedévhez képest, azonban növekedés a tavalyi év hasonló időszakának adatait tekintve. 2010 harmadik negyedévét figyelembe véve a legjelentősebb növekedés a közigazgatás, szolgáltatások, köztisztaság, valamint hulladékfeldolgozás terén, a legnagyobb csökkenés ezzel szemben a tudományos és technikai, pénzügyi, illetve biztosítási szférában jelentkezett. 2010 második negyedévéhez képest jelentősen nőtt a betöltetlen munkahelyek száma a feldolgozó-, valamint a kereskedelmi iparban.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.