2012. január 19., 07:402012. január 19., 07:40
Háromdimenziós térképet adott ki tegnap a kolozsvári önkormányzat, amely a kincses város történelmi belvárosának jelentős turisztikai látványosságait ábrázolja, a kiadványhoz ingyenesen lehet hozzájutni a központi információs irodában. A térképet egyébként az egyik legfontosabb nemzetközi turisztikai vásáron is bemutatják, az idén 32. alkalommal megrendezett eseménynek Spanyolország fővárosa, Madrid ad otthont tegnaptól január 22-éig.
A rendezvényt a nagyközönség mellett a legnagyobb turisztikai ügynökségek képviselői is látogatják, akik új célpontokat keresnek az általuk megszervezett üdüléseknek. Az önkormányzat munkatársai angol és spanyol nyelvű szórólapokkal, plakátokkal és más népszerűsítő anyagokkal is készültek, ezeket osztogatják a város standjánál. Amint a hivatal sajtóirodája rámutatott: Kolozsvár turisztikai szempontból történő ismertetése újabb lépést jelent az Európa kulturális fővárosa cím elnyeréséhez 2020-ban. László Attila alpolgármester a Krónikának elmondta: a térképeken kívül nemrég a román, magyar, angol és francia nyelvű városismertető kiadványok is elkészültek, ezeket szintén a turisztikai információs irodákban lehet beszerezni bérmentesen.
A Schubert & Franzke vállalat által 15 ezer példányban kinyomtatott háromdimenziós térkép egyébként 16 helyszínt jelenít meg, ezekről a kiadványban angol és román nyelvű leírás olvasható. A bemutatott látványosságok között található többek között a botanikus kert, a Bánffy-palota, a Szent Mihály-templom, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem főépülete, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak otthont adó épület.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal keretében működő Csík-Infó Turisztikai Információs Iroda immár 12 éve rendszeres résztvevője a budapesti és a bukaresti nemzetközi turisztikai vásároknak – tájékoztatott György Piroska szakfelügyelő. Idén márciustól tehát immár hagyományos módon adnak átfogó tájékoztatást mindkét helyszínen a csíkszeredai látnivalókról, szolgáltatásokról, programokról. Mint a szakfelügyelő elárulta, nagy álma, hogy idén Csíkszereda első alkalommal bemutatkozzon a Berlini Nemzetközi Turisztikai Vásáron, amelyet a világ legjelentősebb turisztikai kiállításai között tartanak számon. Hogy e turisztikai vásárok szám szerint hány turistát vonzanak Csíkszeredába, arról egyelőre nincs pontos adat, de elmondható – jegyezte meg a szakfelügyelő –, hogy a Csíkszeredát népszerűsítő standoknál mindig nagy az érdeklődés.
„Tavaly tavasszal a budapesti utazáskiállításon a standunknak 2500 látogatója volt, Bukarestben pedig mind a tavaszi, mind az őszi turisztikai expón legalább 1500-an látogattak el a standhoz. Évente háromnyelvű, éves eseménynaptárt adunk, ugyanakkor van havi eseménynaptárunk is, ezek iránt nagy az érdeklődés. De nemcsak a turisztikai vásárokon, hanem a testvérvárosi találkozókon is népszerűsítjük Csíkszeredát, erre is van igény” – fűzte hozzá.
„Az önkormányzatnak kötelessége népszerűsíteni a várost, nekünk pedig mint turisztikai információs irodának ott kell lennünk az eseményeken, ellenkező esetben nem létezünk. Sokan még a térképen sem tudják behatárolni Csíkszeredát, nekik kell úgymond eladni az itteni látnivalókat. Hasznos az internetes népszerűsítés is, de a vásárokon való részvétel, a személyes kapcsolat sokkal eredményesebb” – szögezte le György Piroska.
Székelyudvarhely népszerűsítése eközben várhatóan idén vesz lendületet, miután a város tavaly sikerrel pályázott a turisztikai minisztériumnál egy több mint egymillió lejes költségvetésű projektre. A Regionális Operatív Program keretében kiírt tender kétéves futamidejű, idén kezdik el a megvalósítást, így kormánypénzekből népszerűsítik Udvarhelyt a kül- és belföldi turisták körében. A pályázat fő célkitűzése a város történelmi központjának és látványosságainak népszerűsítése, turisztikai vonzerejének növelése a következő módon: turisztikai kiállításokon és vásárokon, elektronikus úton és a médiában, turisztikai jelzésekkel és különböző kiadványokkal.
Mindezek értelmében az évente országos szinten Bukarestben megrendezett Romániai Turisztikai Vásáron (TIBCO) saját standdal képviselheti magát Udvarhely, de egy mobilstand elkészítése is a terv része, amelyet nyáron a város központjában (az Emlékezés parkja melletti zöldövezeten) állítanak fel – ez szükség esetén szállítható, így pedig könnyebb lenne a környékbeli eseményeken, vásárokon való részvétel. Ugyanakkor Székelyudvarhelyen egy turisztikai konferencia megszervezése is szerepel a projektek között. Az elektronikus úton történő népszerűsítésben a tervek szerint új turisztikai honlapot készítenének, továbbá városbemutató filmeket és klipeket forgatnak, amelyeket a helyi, illetve regionális tévécsatornákon és rádiók műsoraiban, valamint a sűrűbben látogatott helyeken LED-monitorokon sugároznának. Turisztikai jelzéseket is elhelyeznek a városközpontban. Továbbá kiadnának egy háromnyelvű (magyar, román és angol) turisztikai kézikönyvet, amely a várost és környékét mutatná be.
Miután már a végéhez közelednek a Sepsiszentgyörgy közvetlen közelében található Sugásfürdőn tervezett beruházások, fejlesztések, a kovásznai megyeszékhely önkormányzata azt tervezi, hogy nagy hangsúlyt fektet az üdülőtelep népszerűsítésére, hogy az síző- és fürdőhelyként is bekerüljön a köztudatba. Knopp Ildikó, a polgármesteri hivatal városimázs-irodájának munkatársa a Krónikának elmondta, kialakítják Sugásfürdő arculatát, és az üdülőtelepet erőteljesen fogják népszerűsíteni.
Az önkormányzat abban bízik, hogy a gyógyhatású borvizekkel, mofettával, a nyári és téli szórakozási lehetőségekkel egyre több hazai és külföldi turistát vonz majd a fürdőhely. Knopp Ildikó ugyanakkor elmondta, részt vesznek a turisztikai expókon, elsősorban a budapesti és a bukaresti kiállításokat célozzák meg, három nyelven hozzáférhető a városbrosúra, ugyanakkor a város működteti a Tourinfo irodát, amely szálláshelyet, programokat ajánl a városba látogató turistáknak.
A külföldi népszerűsítés jegyében Gyergyószentmiklós 2011 nyarán nyitott képviseletet Budapesten. A GYERKI nevű iroda legfontosabb célja, hogy információkat kínáljon, felhívja a figyelmet a városra és a környékre. Itt a magyarországi partner, a Magyarfalu Alapítvány támogatásával önkéntesek adnak felvilágosításokat a gyergyói látnivalókról. Csibi Márti, a polgármesteri hivatal szóvivője érdeklődésünkre elmondta, az iroda feladatai közé tartozik az itteni vendéglátó-ipari egységek népszerűsítése, valamint különböző programok ajánlása olyan családok vagy kirándulócsoportok számára, akik Gyergyó környékére szeretnének utazni. 2012-ben nagy szerepet kap a turizmus szempontjából is a gyergyóiak világtalálkozója: július 26–29. között hívják haza a világba szétszóródott szentmiklósi polgárokat. Az eseményt a Szent Anna-búcsú köré szervezik.
Ezt az eseményt a www.vilagvandor.ro honlapon népszerűsítik, ahol igyekeznek virtuálisan összegyűjteni mindenkit a világ minden tájáról, aki a városból származik. A regisztrálók között vannak már Japánban vagy Sváziföldön élők is. A város turizmusa szempontjából nagy szerepe van a Gyilkos-tónak, a Székelyföld egyik legszebb természeti látványosságának. Jelenleg azonban szinte csak tranzitturizmust szolgál a tó és a Békás-szoros, hiszen nincsenek olyan létesítmények, infrastruktúra, amely többnapos kikapcsolódási lehetőséget nyújtana a vendégeknek.
A mostani helyzet szerint a turistabuszokon érkező vendégek megérkeznek, esetleg egy ebédet fogyasztanak el a tó körüli kisvendéglőkben, csónakáznak, egy sétát tesznek a szorosban, és mennek is tovább. Ezen a jelenségen szeretne változtatni a város. Tervben van sípálya létesítése, de a Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatával közösen több más olyan projekten is dolgoznak, amely eredményeként turistákat lehetne vonzani Gyergyószentmiklósra.
„Az Európai Uniónak köszönhetően még Japánba is sikerült eljuttatni Nagyvárad hírét, legalábbis a jelenleg legnagyobb attrakciónak számító, restaurálás alatt álló várét” – ecsetelte kérdésünkre a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány elnöke, Sárközi Zoltán. A váradi várat ugyanis a Regionális Operatív Programon keresztül restaurálják, így automatikusan felkerül a program honlapjára, ahonnan az utazni vágyó külföldiek – elsősorban a japánok – gyakran választanak úti célt. Sárközi egyébként azt mondja, a várat nagyon sok külföldi látogatja, valójában jóval több, mint ahány nagyváradi vagy más román állampolgár. A legtöbben Magyarországról érkeznek, gyakran szervezett iskolai csoportokban, de tartott már itt kihelyezett kurzust a Debreceni Egyetem történelem szaka is.
Az elnök hangsúlyozta: a vár bejáratánál mindig megtalálható a magyar nyelvű szórólap is, gyakran még több példányban is, mint a román, hiszen nagyobb rá az igény, több a magyarul beszélő turista. A várban egyébként ingyenes idegenvezetést lehet kérni az ott dolgozó régészektől, akik magyar, román vagy angol nyelven is szívesen körbevezetik a látogatókat a helyreállítás alatt álló épületkomplexumban. Mivel a vár legnagyobb része építőtelep, a turisták a restaurálást végző cégtől a helyszínen igényelhetnek védősisakot.
Szintén pályázati úton szerzett pénzből kívánják minél szélesebb körben megismertetni Gyulafehérvárt, igaz, egyelőre a belföldi utazókat célozzák meg. Erre a célra több mint 700 ezer lejt hívtak le uniós forrásokból. A népszerűsítési kampány keretében több ezer háromdimenziós képeslapot, hűtőmágnest, szórólapot, térképet, zászlót, valamint ismertetőt készítettek, amelyeket a közeljövőben kívánnak szétosztani. Az illetékesek Fehér megye mindegyik turisztikai információs irodájába eljuttatják majd a népszerűsítő anyagokat, emellett 200 országos szintű ügynökségnél is megtalálhatják ezeket az érdeklődők. Tavaly a várat a legjelentősebb, Bukarestben, Brassóban és Kolozsváron szervezett vásárokon is bemutatták, az önkormányzat ugyanakkor on-line adatbázis segítségével is reklámozta Gyulafehérvár látványosságát. Mircea Hava elöljáró hangsúlyozta: a helyi tanács határozata szerint a polgármesteri hivatalnak további 150 ezer lejt kell kiutalnia, hogy a programot 2012-ben is folytatni lehessen.
A többi várossal ellentétben Marosvásárhelynek nincs különösebb stratégiája a külföldi turisták vonzására, a vendéglátó-ipari szakemberek szerint a látogatók ezzel szemben is szép számban érkeznek. Mint mondják, tavaly a szállodák és a panziók foglaltsága 70 százalék körül mozgott, ami egy tranzitvárosként elkönyvelt településen nagyon jó aránynak számít. A hazalátogató elszármazottakon és a magyarországi turistákon kívül számos izraeli és japán csoport fordul meg a városban.
„Ez számomra is meglepő, de jó, hogy így történik. Ahhoz azonban, hogy a turisták ellepjék a várost két dologra van szükség: infrastruktúrára és rendezvényekre. Hiába áltatjuk magunkat, a határtól idáig vezető úthálózat nem kedvez a kirándulóknak. A légvonallal már más a helyzet, ezért is szorgalmazom mindegyre a repülőtér fejlesztését. Ami meg a rendezvényeket illeti, a városnapokra és a Félsziget Fesztiválra jönnek sokan. Évek óta szorgalmazom egy gazdasági és kulturális eseménynaptár összeállítását, ám különböző okok miatt ennek megvalósítása még várat magára.
Talán szórólapokból és turistakalauzokból is sokkal többet kellene piacra dobnunk” – sorolta a pozitívumokat és negatívumokat egyaránt Csegzi Sándor alpolgármester. A városatya kérdésünkre elmondta, a vásárhelyi önkormányzat nem szokta képviseltetni magát a nemzetközi idegenforgalmi vásárokon, mindössze a testvértelepülések rendezvényein próbálják népszerűsíteni a várost, Csegzi szerint mindössze mérsékelt sikerrel.
Sokat segít azonban az Erdély szívébe látogatóknak a városi és a megyei önkormányzatok által közösen létrehozott turisztikai információs iroda, amely a főtéren, a Kultúrpalota sarkán fogadja a vendégeket. Innen lehet idegenvezetőket is igényelni, akik általában a Bernády György idejében, mintegy száz évvel ezelőtt szecessziós stílusban épült régi városházát és Kultúrpalotát, a Református Kollégiumot, a Bolyaiak szobrát, a Teleki Tékát és a várat mutatják be a Marosvásárhelyre érkező külföldi csoportoknak. Az izraelieket elkalauzolják az Iskola utcai zsinagógába és a zsidó vértanúk szobrához is.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.