Higgadtságra int. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja
A jelenlegi helyzetben nagy higgadtságra van szükség a Román Nemzeti Bank, a lakosság és a vállalatok részéről is – vallja Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, akivel az árfolyam és az irányadó bankközi kamatlábak (ROBOR) alakulásáról, a valamennyiünk zsebébe vágó hirtelen változásokról, a lehetséges megoldásokról beszélgettünk.
2019. január 28., 09:592019. január 28., 09:59
2019. január 28., 12:162019. január 28., 12:16
– Napok óta arról szólnak a hírek, hogy történelmi mélyponton a lej az euróval szemben. Ön szerint mi áll ennek a hátterében?
– Több tényező is hozzájárult, hogy a pénzügyi piacokon az év elején felmerülő aggályok nemzetközivé váltak, a román gazdaság iránt nagyon nehezen kialakult bizalom megkérdőjeleződik, így a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezett sokk hatással van az árfolyam alakulására. Nagyon vigyáznunk kell erre, még nem veszítettük el a bizalmat, de sürgős korrekciókra van szükség. A sajtóban van egy folyamatos negatív felhang: azt sugározzák, hogy a Román Nemzeti Bank a kamatszinteket manipulálja, nem végzi a feladatát megfelelően, beavatkozik, vagy nem avatkozik be. Mindezt akár támadásnak is minősíthetjük.
Másrészt megjelentek olyan kormányzati intézkedések, melyek a pénzpiac eszközeit próbálják adminisztratív módon felhasználni, a lejalapú hitelek kamatát meghatározó irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) befolyásolnák, holott ez egyike azoknak a pénzpiaci eszközöknek, amelyen keresztül az alapkamatot a reálgazdaságba kellene becsatornázni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezzen a sokk, és befolyásolja az árfolyam alakulását.
– A sokk hirtelen következett be, vagy hosszabb folyamat következménye?
– Az alapokat is meg kell vizsgálni, hogy megértsük az árfolyam alakulását: a folyó fizetési mérleget és a költségvetéshiányt. Ezeket a hiányokat valamiből finanszírozni kell, és ezt nem száz százalékban a belső megtakarításokból teszi a kormány. Nemcsak arra támaszkodnak, hogy a romániai bankrendszer nyújt hitelt, vásárol államkötvényeket, hanem a külföldi pénzügyi befektetőkre is, hiszen ezek is vesznek állampapírokat, amiből a kormány képes a deficit egy részét fedezni. A folyó fizetési mérleg hiánya jelenleg messze elmarad a 2008-as mínusz 14 százalékos szinttől, de a 2018-as mínusz 4 százalék körül van, ami ma már az Európai Unió tagországaiban megengedett legmagasabb szintnek számít.
Tulajdonképpen a gazdasági növekedés eredményeképpen túlzottan megemelkedett a fogyasztás, ezt a belső termelés már nem elégíti ki, a különbözetet pedig külföldről kell behoznunk. A fogyasztás növekedése 2017-ben indult be, amikor a kormány párhuzamosan két intézkedést vezetett be: növelte a béreket és a nyugdíjakat, csökkentette az áfát. Ez túlfűtött, mesterséges fogyasztásnövekedést eredményezett. Több jövedelmünk lett, kevesebbe kerültek az áruk, de ez csak konjunkturális hatás. Ha nem vagyunk képesek folyamatosan növelni a béreket, csökkenteni az áfát, akkor a folyamat visszafordulhat, és brutálisan csökkenni kezdhet a fogyasztás. Tehát ezeket meg kellett lépje a kormány, de fontos az időzítés, illetve a béremelés, illetve az adócsökkentés szintje.
Az alapproblémák közé tartozik a folyó fizetési mérleg hiány finanszírozásának a módja is, hiszen ha nincsenek autonóm eszközök, melyek nem kapcsolódnak a költségvetéshez, például európai uniós alapok, közvetlen pénzügyi beruházások, akkor a kormánynak folyamatosan államkötvényeket kell eladnia, hogy a deficitet finanszírozni tudja. Mivel az EU-s alapok lehívásában Románia az utolsók között van, a közvetlen tőkeberuházásra nagy szükség van.
– Épp az év elejére tevődik a lej gyengülése. Lehetett erre számítani?
– Nem véletlen, hogy az év elején még nagyobb a nyomás, ez különben évről évre megtörténik. Januárban kell kifizetni a karácsonyra behozott importáruk számláit, és a kiürült készleteket is fel kell tölteni. Amíg ilyen magas az import, mindez valutaigényes, és erre a piac is számít. Ebben az évben még minderre rátevődött a hatalmas energiaimport.
Eddig az volt a gyakorlat, hogy az energiakészletek feltöltése már szeptemberben elkezdődött. Valószínű, hogy tavaly a költségvetési hiány 3 százalékon való tartására irányuló törekvés is közrejátszott, hogy ezt 2019 elejére halasztották, de szintén nagy valutaszükségletet igényel.
– A kormány intézkedései mennyire voltak negatív hatással?
– Több tényező is összejátszott, és ehhez még hozzáadódik, hogy késik az idei költségvetés, de az elmúlt év végén megjelent az adóügyi módosításokról szóló 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet, ami nemcsak a bankrendszert, hanem az energetikai és a távközlési ágazatokat is érinti. A lehetséges negatív hatások kalibrálása már elkezdődött a bankrendszerben, hiszen ha megkérdőjeleződik egy ország pénzügyi stabilitása, a kereskedelmi bankok attól tartanak, újabb tőkeinjekciókat kell végrehajtaniuk, ha a fizetőképességük az EU-s irányelvek alatti szintre csökken. A pénzügyi stabilitás romlása a gazdasági hitelességét is érzékenyen érinti.
Figyelembe kell venni, hogy az ország európai uniós csatlakozása óta a lej teljesen konvertibilis, nemcsak a romániai valutapiacon lehet kereskedni vele, hanem bárhol a világon. Most is tulajdonképpen a negatív hatások a nemzetközi pénzpiacról érkeznek, a sokk nem a Romániában működő valutapiaci tranzakciók eredménye. A külföldi pénzpiaci befektetők az év elején azt nézik, hol tudják a pénzüket biztonságban, minél nagyobb haszonnal elhelyezni, ha aggályok vannak, meginog a bizalom a román gazdaságban, nem fogják akkora mennyiségben meghosszabbítani a letéteket, hanem igyekeznek ezeket lezárni.
– A Román Nemzeti Banknak vannak-e eszközei a helyzet stabilizálására?
– A bankok közötti kamatszintet nem a Román Nemzeti Bank, hanem a piac állapítja meg. A világ több mint száz országának a Thomson Reuters számítja a bankközi kamatok jegyzését – Románia esetében a ROBOR-t –, a központi bankok csak közlik a pénzügyi piacok által pillanatnyilag megállapított kamatszintet, amivel a bankok egymás között hiteleznek a monetáris piacon. Ami az árfolyamot illeti, a pénzügyi befektetők a kiszámításakor figyelembe veszik, azt is, ha a sajtó a román gazdaság hitelességét megkérdőjelezi, a folyó fizetési mérleg alakulását, a lej ellenében a valutakeresletet és -kínálatot.
A jelenlegi helyzetben nagy higgadtságra van szükség a Román Nemzeti Bank, a lakosság és a vállalatok részéről is. Senkit nem biztatnék arra, hogy pánikhangulatban, a gazdaság sokkos állapotában elkezdjen valutát vásárolni, hiszen ezzel tovább rontanánk a helyzetet. A Román Nemzeti Bank törvény által megszabott célkitűzése az infláció csökkentése, ehhez a bank nem árfolyamcélt, hanem inflációs célkövetéses pénzügyi stratégiát követ.
Tehát a jegybanknak nincs árfolyamcélja, viszont követjük azokat a folyamatokat, melyek hosszú távon negatívan érinthetik a gazdaságot. A hangsúly a hosszú távon van. Egy eszközzel két célt nem tudunk követni. Az elmúlt időszakban az árfolyam elég jól helyezkedett, de ma megnehezíti a Román Nemzeti Bank dolgát, hogy a piaci kamatokat adminisztratív módon próbálja befolyásolni a kormány. Vagyis az adópolitika próbál a pénzügyi politikába közbelépni azzal, hogy a ROBOR-t használja fel az adók meghatározására, holott annak semmi köze az adópolitikák alakításához.
– Mire számíthatunk? Bízik-e abban, hogy javulni fog a helyzet?
– A kormánynak minél hamarabb össze kell állítania az idei költségvetés tervezetét, hogy lássuk a jövedelmek és a költségek struktúráját.
Elkészült a 2019-es költségvetés-tervezet, és a kormány kedden, január 29-én fogja azt bemutatni – jelentette ki Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsos az Antena 3 televíziócsatorna vasárnap esti műsorában.
A 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet elemei az éves költségvetési terv végrehajtását is akadályozhatják, ezeket módosítani kell. Magyarország és Lengyelország, sőt 2008 után Olaszország, Franciaország és Spanyolország is vetett ki adókat a banki aktívákra vagy passzívákra, de csak az adott elemekre vonatkoztak, és nem az egész mérlegre, ráadásul sehol nem kötötték pénzügyi mutatók teljesítéséhez ezeknek az adószinteknek a meghatározását. Ha mindez megtörténik, visszaáll a román gazdaságba vetett bizalom egyensúlya a nemzetközi pénzpiacokon is. Ezt minél gyorsabban meg kell lépni.
Tovább szárnyal az árfolyam és a ROBOR is
Pénteken is folytatódott a lej lejtmenete, a román deviza újabb történelmi mélypontra került az euróval szemben. A Román Nemzeti Bank (BNR) egy eurót 4,7684 lejen jegyzett, ami 0,17 százalékkal több az előző kurzushoz képest. Elemzők szerint a pénteki gyengülés azzal áll összefüggésben, hogy csütörtökön a nemzeti ünnepre kiadott munkaszüneti nap miatt nem volt kereskedés. Ugyanakkor az idén ez már a tizenegyedik történelmi mélypont a lej számára az euróval szemben, így a múlt héten átlépte a pszichológiai határnak tekintett 4,70 lejt is. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy az európai valuta akár a 4,80 lejt is eléri hamarosan. Ezzel párhuzamosan valamennyi főbb irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) folytatta pénteken a növekedést. A lejalapú hitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott háromhavi irányadó bankközi kamatláb 3,03 százalékról 3,11 százalékra, a lejalapú jelzáloghiteleknél alkalmazott 6 havi irányadó bankközi kamatláb 3,31 százalékról 3,34 százalékra emelkedett. A kereskedelmi bankok egymás közötti hitelezésekor használt kilenchavi ROBOR 3,41 százalékról 3,43 százalékra, a 12 havi pedig 3,50 százalékról 3,51 százalékra nőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás