Gazdagabb magyar gazdagok

Pénzügyi válság ide, gazdasági recesszió oda, Magyarország legtehetősebb embereinek szinte kivétel nélkül sikerült gyarapítaniuk vagyonukat az előző évhez képest – derül ki a budapesti Napi Gazdaság Kiadó gondozásában évente megjelenő A 100 leggazdagabb kiadvány idei számából.

Túrós-Bense Levente

2010. május 06., 09:502010. május 06., 09:50

A tavalyi élboly érdemben nem módosult, ám a helyezések tekintetében történtek változások, Demján Sándor idén is az első, a második viszont Csányi Sándor, míg a harmadik Várszegi Gábor lett. Az első tízbe egy újonc, Anka Márton neve is bekerült.

Újra nőnek a vagyonok

„Tavalyi kiadványunkban jól érzékelhető volt, hogy a gazdasági válság alaposan átírta a tehetősek listáját, a 100 leggazdagabb vagyona ugyanis egy év alatt 379 milliárd forinttal csökkent” – nyilatkozta a Krónikának Szakonyi Péter, a kiadvány szerkesztője. Hozzátette: akkor úgy tűnt, hogy a vagyonok idén is tovább csökkenek, de nem így történt, a listán szereplők jelentős részénél már gyarapodást mutatnak a számok. Míg tavaly a 100 leggazdagabb magyar összvagyona 1613 milliárd forint volt, idén vagyonuk már 1871 milliárdot összesített.

„Vagyonbecsléseink alapjául a cégek saját tőkéje vagy adózás utáni profitjának szorzata szolgál, erre iparági átlagokat használunk, és ahol lehet, tekintetbe vesszük az adott vállalkozás adósságterheit is. Nem vesszük viszont figyelembe az ingóságokat, hiszen ki tudná megmondani, mit rejtenek a házi széfek, a külföldi lakások vagy a bankok” – magyarázta a gazdasági lap főmunkatársa, aki szerint a névsor-összeállításnál a legfontosabb szempont az átláthatóság, a listán csakis magyar állampolgárok szerepelhetnek, akiknek vagyona tiszta eredetű, nyilvános adatokból lekövethető.

Erdélyi és partiumi a topban

A lista élén idén is Demján Sándor szerepel, aki vagyonát egy év alatt 140 milliárdról 150 milliárd forintra növelte, igaz, 2008-ban vagyonát még 300 milliárdra becsülték. A 67 éves üzletember az ingatlanfejlesztő TriGránit tulajdonosa, aki vállalkozását a válság ellenére is Európa negyedik ingatlanfejlesztőjévé tette. A Vállalkozások Országos Szövetségének (VOSZ) elnökeként is tevékenykedő Demján a magyarországi és külföldi ingatlanfejlesztésen és üzemeltetésen kívül más területen is befektet: két éve a Gazprombank kivásárlásával az orosz szerencsejátékba is beszállt, emellett a Magyarországi Takarékszövetkezetek elnöki posztját is betöltő üzletember idén megvásárolta a Milton Bankot. A szatmári Börvelyből származó Demján álmodta meg a Skála áruházláncot, a Magyar Hitel Bankot, és 2003-ban megalapította a Prima Primissima díjat is.

A tavalyi hatodik helyről négyet előreugorva az 57 éves Csányi Sándor a második leggazdagabb állampolgár Magyarországon, becsült vagyona 120 milliárd forint. Az OTP Bank részvényese és 1992 óta a pénzintézet elnök-vezérigazgatója pénzügyi befektetésekben, agráriumban és élelmiszeriparban is érdekelt. A Bonafarm cégcsoportjához tartozik többek között a Pick, az idén felvásárolt Délhús és a Sole-Mizo, a villányi Csányi pincészet és mintegy 30 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület. A Magyarországon igen befolyásos üzletember emellett több tisztséggel is bír: többek között a Mastercard európai igazgatóságának tagja, a MOL igazgatótanácsának elnöke, a VOSZ társelnöke, és a bolgár DSK Bank felügyelőbizottságának elnöke. Csányit ugyanakkor nemrég jelölték a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöki tisztségére.

Várszegi Gábor az ingatlan- és pénzügyi befektetéseiből idén a tavalyi 74 milliárdról 100 milliárd forintra növelte vagyonát, ami idén csupán a harmadik helyre volt elegendő. Az üzletember pályája rockzenészként kezdődött a hetvenes években, amikor a Gemini együttes basszusgitárosa volt, 1984 alapította meg a Fotexet, amihez korábban a Domus, a Balaton Bútorgyár, az Azúr, a Keravill, az Ajka Kristály, a Kontúr és az Ofotért is tartozott. Ma az ingatlanhasznosítás adja a Fotex-csoport értékét, de egyben a hazai futballélet ismert alakja is.

A 80 milliárd forintra becsült vagyonával a 42 éves Leisztinger Tamás idén is a negyedik, a fizikusból lett milliárdos a Hunguest és az Arago révén az idegenforgalomban érdekelt, de a budapesti Kopaszi-gáton történő ingatlanfejlesztései és a Ferihegyi repülőtér környékén fekvő területek eladása is milliárdokkal növelte vagyonát. A tavaly 70 milliárd forinttal még a lista harmadik helyén szereplő Széles Gábor vagyonát egy év alatt 3,5 milliárddal  gyarapította, ez viszont már csak az 5. helyre volt elegendő. A médiában, pénzügyi szolgáltatásokban és ingatlankezelésben érdekelt 65 éves üzletember az Ikarus autóbuszokról lett méltán híres, de övé az Echo és a VitalTv, illetve a Magyar Hírlap, valamint tulajdonos a Videotonban és Műszertechnikában is.

A listán 68 milliárddal – egy helyet visszacsúszva – Veres Tibor következik, a hetedik leggazdagabb 50 milliárd forinttal az újonc számítástechnikai zseni, Anka Márton lett. Az elsősorban szállítmányozással és logisztikával foglalkozó 54 éves Wáberer György becsült 49 milliárdos vagyona a nyolcadik helyre pozicionálja az üzletembert, míg tavaly 48 milliárddal a 7. volt. Kétmilliárd forinttal csappant meg az erdélyi származású Nagy Elek vagyona, 43 milliárd forinttal idén a tavalyi nyolcadik helyről a kilencedikre csúszott vissza. A Kolozsváron építészmérnöknek tanult, majd Magyarországra települt 56 éves üzletember vállalkozásait a Stelius Befektető Zrt.-be tömörítette.

Ezek között van a Vegyépszer, a Főtaxi és a BÁV is. Az erdélyi gyökereire büszke Nagy Eleket az erdélyi magyar egyetem újjáélesztéséért, valamint az erdélyi magyar kultúra és a művészet érdekében tett erőfeszítéséért Báthori-díjjal is kitüntették. A leggazdagabbak közé idén legkevesebb 4,3 milliárd forinttal lehetett bekerülni, ennyi ugyanis az utolsó helyezett, Imre István becsült vagyona. Tavaly a 100. helyre Tolnay Tibor 4,5 milliárd forinttal került fel.

A kiadvány Magyarország legtehetősebb embereit felsorakoztató listáján kívül részletes tájékoztatást nyújt a gazdagok életútjáról, az első milliók megszerzésének mikéntjével fűszerezve a történeteket. Olyan embereket is megismerhetünk, akik kalandvágyból maradtak vagy tértek vissza Magyarországra, pedig külföldön jól menő vállalkozásuk vagy tekintélyes állásuk volt. „A ma megjelenő kiadványt lapozgatva vagy a www.napi.hu-t böngészve arra is választ kaphatunk, hogy Magyarországon melyik vendéglátóegység tartozik a TOP-10-be, melyek a legtrendibb cuccok, és hová érdemes utazni” – adott további ízelítőt Szakonyi Péter.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint
2025. május 13., kedd

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók

Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók
2025. május 13., kedd

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD
2025. május 13., kedd

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2025. május 13., kedd

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket

Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket
2025. május 12., hétfő

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét

A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét
2025. május 12., hétfő

Tovább csökkent, de 5 lej felett az euró árfolyama

Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.

Tovább csökkent, de 5 lej felett az euró árfolyama