Frontálisan ütközik a miniszter és a civilek meglátása a hiányzó dél-erdélyi sztrádaszakasz befejezéséről

Nagyon messze még az út vége. Autópályának kell épülnie Marzsina és Holgya között, miközben vészesen fogy az idő •  Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură

Nagyon messze még az út vége. Autópályának kell épülnie Marzsina és Holgya között, miközben vészesen fogy az idő

Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură

Miközben Sorin Grindeanu közlekedési miniszter továbbra sem izgul a hírhedt Marzsina–Holgya-sztrádaszakasz határidős befejezését illetően, civil szakemberek egyszerűen elképzelhetetlennek tartják, hogy Dél-Erdélyben betartható az országos helyreállítási tervben (PNRR) leszögezett szigorú céldátum, melynek elszalasztásával több száz millió eurós támogatás úszhat el.

Páva Adorján

2024. augusztus 05., 17:432024. augusztus 05., 17:43

„Ahogy már két éve mind magyarázzuk, szemben a politikusok fantazmagóriáival, semmi esély arra, hogy az A1-es autópálya Holgya és Marzsina közötti szakasza teljesen elkészüljön a PNRR-ben szereplő 2026-os határidőig” – közölte ismét a Pro Infrastruktúra Egyesület (API), leszögezve:

ez legjobb esetben 2027 végére történhet meg.

Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő, civil szakembereket tömörítő szervezet vasárnap újfent érveket sorakoztatott fel Facebook-oldalán, minden bizonnyal a politikusok szűnni nem akaró, ám az egyesület szerint álságos optimizmusa láttán. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter ugyanis júliusban is úgy fogalmazott: „egyáltalán nem izgul” a határidő betartását illetően, hiszen már több hónapja dolgoznak az említett szakaszon, és „semmi olyan probléma nem merült fel”, amely hátráltatná a munkálatokat.

Csakhogy az API teljesen más képet fest a dolgok állásáról. Általánosságban kiemelik, hogy az UMB útépítő elhanyagolja a sztrádaszakaszt, ugyanis a számos más projektben érdekelt román vállalat most az A7-es Buzău–Focșani-aszfaltcsíkjára koncentrál teljes erőbedobással, ezt pedig valamennyi más építőtelep megsínyli. Emiatt nagyon rossz a mozgósítás a Temes és Hunyad megye határán húzódó pályarészen is.

Hangsúlyozzák, hogy semmilyen nyomás nincs az UMB-n a 2026-os határidő betartására, ugyanis a még 2022-ben megkötött szerződés 34 hónapos kivitelezési időszakot ír elő a hírhedt „medvealagutakat” is magában foglaló szakaszon,

az óra azonban csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapják az építkezési engedélyt, az alagutak estében azonban ez még nincs meg.

Ez csupán hónapok múlva várható, hiszen még nem értek a kisajátítási folyamat végére, bizonyos erdőrészeket még nem vontak ki az illetékes erdészeti hatóság ügykezeléséből, nem lehet előkészíteni a terepet. Ugyanakkor a munkálatok nehézsége is azt vetíti előre, hogy az eddig nagyrészt sík terepen utakat építő UMB hegyvidéken nem tudja tartani a tőle megszokott iramot.

•  Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură Galéria

Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură

Egy jóval tapasztaltabb osztrák vállalkozó csupán napi öt métert halad az alagútásással Curtea de Argeșnél, miközben csak a terep előkészítése legalább 4 hónapot vett igénybe, a fúrás befejezte után pedig még számos más, időigényes munkát kell elvégezni.

Az említett Porr egyébként még 2023 júniusában fogott neki az 1,35 kilométeres Curtea de Argeș-i alagút fúrásának, és valószínűleg el is készül 2026 decemberére. Viszont az UMB-nek kétszer 2,13 kilométeres föld alatti átjárót kell megépítenie ugyancsak 2026 végéig. A Pro Infrastruktúra emlékeztet:

a 365 millió eurós Marzsina–Holgya-sztrádaszakaszt már egyik támogatási programból a másikba „menekítették” a késlekedések láttán, így került a PNRR-be 2021-ben, és további mentőövre nem számíthat.

Az uniós hatóságok eddig rendre kitartottak a 2026-os felhasználási határidő mellett, amelynek meghaladása a finanszírozás elvesztését vonja maga után.

Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat (itt most egy hónapon keresztül útjavítási munkálatokat végeztek július végéig), hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.

A hiányzó szakasz bár nem túl hosszú, mégis jelentős időveszteséget jelent, a terelőút szerpentinjein rendszeresen kialakuló dugók, az araszolás sok bosszúságot okoz a sztrádakörülmények után.

Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédelmi szervezetek már 2010-ben panaszt tettek az Európai Bizottságnál amiatt, hogy nincs biztosítva a nagyvadak átjárása élőhelyük igen fontos részén, a Ruszka-havas környékén, mely az Erdélyi-szigethegységet a Bánsági-hegyvidékkel köti össze. Ezért építenek most alagutakat, melyek fölött átjárhatnak a vadak.

Autópálya-paradicsom 2030-ra?

Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke úgy véli, 2030 lesz az az év, amikor Borstól Marosvásárhelyig végigautózhatunk az észak-erdélyi autópálya 270 kilométerén. Ugyanakkor a hatóság vezetője szerint ekkorra elkészül többek között a magyar határon fekvő Óváritól Szatmárnémeti–Nagybánya–Beszterce-vonalon Suceaváig tervezett sztráda is (335 km), aminek még neki sem fogtak. Erdélyben meglesz addigra a Nagyszeben–Fogaras-pálya (68 km), illetve a Szebenből Pitești felé vezető is (112 km). Pistol 2030-ra befejezettnek lát 243,35 km új gyorsforgalmi utat is, köztük a Nagyvárad és Arad között húzódót.

korábban írtuk

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán
Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán

Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.

korábban írtuk

Közel 800 kilométernyi autópálya és expressz út építésén dolgoznak jelenleg Romániában
Közel 800 kilométernyi autópálya és expressz út építésén dolgoznak jelenleg Romániában

A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) adatai szerint jelenleg 781,38 kilométernyi autópályán és expressz úton dolgoznak Romániában, amelyből 263,43 kilométer a tervezési, 517,95 kilométer pedig a kivitelezési szakaszban van.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését