Nagyon messze még az út vége. Autópályának kell épülnie Marzsina és Holgya között, miközben vészesen fogy az idő
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Miközben Sorin Grindeanu közlekedési miniszter továbbra sem izgul a hírhedt Marzsina–Holgya-sztrádaszakasz határidős befejezését illetően, civil szakemberek egyszerűen elképzelhetetlennek tartják, hogy Dél-Erdélyben betartható az országos helyreállítási tervben (PNRR) leszögezett szigorú céldátum, melynek elszalasztásával több száz millió eurós támogatás úszhat el.
2024. augusztus 05., 17:432024. augusztus 05., 17:43
„Ahogy már két éve mind magyarázzuk, szemben a politikusok fantazmagóriáival, semmi esély arra, hogy az A1-es autópálya Holgya és Marzsina közötti szakasza teljesen elkészüljön a PNRR-ben szereplő 2026-os határidőig” – közölte ismét a Pro Infrastruktúra Egyesület (API), leszögezve:
Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő, civil szakembereket tömörítő szervezet vasárnap újfent érveket sorakoztatott fel Facebook-oldalán, minden bizonnyal a politikusok szűnni nem akaró, ám az egyesület szerint álságos optimizmusa láttán. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter ugyanis júliusban is úgy fogalmazott: „egyáltalán nem izgul” a határidő betartását illetően, hiszen már több hónapja dolgoznak az említett szakaszon, és „semmi olyan probléma nem merült fel”, amely hátráltatná a munkálatokat.
Csakhogy az API teljesen más képet fest a dolgok állásáról. Általánosságban kiemelik, hogy az UMB útépítő elhanyagolja a sztrádaszakaszt, ugyanis a számos más projektben érdekelt román vállalat most az A7-es Buzău–Focșani-aszfaltcsíkjára koncentrál teljes erőbedobással, ezt pedig valamennyi más építőtelep megsínyli. Emiatt nagyon rossz a mozgósítás a Temes és Hunyad megye határán húzódó pályarészen is.
Hangsúlyozzák, hogy semmilyen nyomás nincs az UMB-n a 2026-os határidő betartására, ugyanis a még 2022-ben megkötött szerződés 34 hónapos kivitelezési időszakot ír elő a hírhedt „medvealagutakat” is magában foglaló szakaszon,
Ez csupán hónapok múlva várható, hiszen még nem értek a kisajátítási folyamat végére, bizonyos erdőrészeket még nem vontak ki az illetékes erdészeti hatóság ügykezeléséből, nem lehet előkészíteni a terepet. Ugyanakkor a munkálatok nehézsége is azt vetíti előre, hogy az eddig nagyrészt sík terepen utakat építő UMB hegyvidéken nem tudja tartani a tőle megszokott iramot.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Egy jóval tapasztaltabb osztrák vállalkozó csupán napi öt métert halad az alagútásással Curtea de Argeșnél, miközben csak a terep előkészítése legalább 4 hónapot vett igénybe, a fúrás befejezte után pedig még számos más, időigényes munkát kell elvégezni.
Az említett Porr egyébként még 2023 júniusában fogott neki az 1,35 kilométeres Curtea de Argeș-i alagút fúrásának, és valószínűleg el is készül 2026 decemberére. Viszont az UMB-nek kétszer 2,13 kilométeres föld alatti átjárót kell megépítenie ugyancsak 2026 végéig. A Pro Infrastruktúra emlékeztet:
Az uniós hatóságok eddig rendre kitartottak a 2026-os felhasználási határidő mellett, amelynek meghaladása a finanszírozás elvesztését vonja maga után.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat (itt most egy hónapon keresztül útjavítási munkálatokat végeztek július végéig), hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédelmi szervezetek már 2010-ben panaszt tettek az Európai Bizottságnál amiatt, hogy nincs biztosítva a nagyvadak átjárása élőhelyük igen fontos részén, a Ruszka-havas környékén, mely az Erdélyi-szigethegységet a Bánsági-hegyvidékkel köti össze. Ezért építenek most alagutakat, melyek fölött átjárhatnak a vadak.
Autópálya-paradicsom 2030-ra?
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke úgy véli, 2030 lesz az az év, amikor Borstól Marosvásárhelyig végigautózhatunk az észak-erdélyi autópálya 270 kilométerén. Ugyanakkor a hatóság vezetője szerint ekkorra elkészül többek között a magyar határon fekvő Óváritól Szatmárnémeti–Nagybánya–Beszterce-vonalon Suceaváig tervezett sztráda is (335 km), aminek még neki sem fogtak. Erdélyben meglesz addigra a Nagyszeben–Fogaras-pálya (68 km), illetve a Szebenből Pitești felé vezető is (112 km). Pistol 2030-ra befejezettnek lát 243,35 km új gyorsforgalmi utat is, köztük a Nagyvárad és Arad között húzódót.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) adatai szerint jelenleg 781,38 kilométernyi autópályán és expressz úton dolgoznak Romániában, amelyből 263,43 kilométer a tervezési, 517,95 kilométer pedig a kivitelezési szakaszban van.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!