Florin Cîțu szerint a gyerekpénz 15 százalékkal, a nyugdíj pedig 10 százalékkal nőhet idén
Fotó: Gov.ro
15 százalék körüli összeggel nő augusztus elsejétől a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlék, januártól pedig újabb emelés jöhet – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter hétfő este a Realitatea Plus műsorában.
2020. július 28., 10:562020. július 28., 10:56
A tárcavezető újfent hangsúlyozta, hogy a gyerekpénz összegének megkétszerezéséről szóló törvény „populista és alkotmányellenes”, a 2020-as évi állami költségvetés elfogadása után ment át a parlamenten, ráadásul a jogszabályban a kezdeményezők nem jelölték meg, hogy milyen forrásból lehetne finanszírozni a nagyobb pótlékot.
A kormány a héten dönthet a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlék emeléséről. Az összeg megkétszerezése – ahogyan az várható volt – ezúttal elmarad.
Ami pedig a nyugdíjemelést illeti, a pénzügyminiszter bejelentette, az augusztus közepén esedékes költségvetés-kiigazításkor döntenek arról, hogy milyen százalékban lehet emelni szeptember elsejétől az időskori juttatást.
Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, ő maga
A pénzügyminiszter meglebegtette ugyanakkor, hogy hamarosan előrukkol egy olyan dokumentummal, amely bebizonyítja, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztában volt azzal,
anélkül, hogy ez drasztikus hatással lenne a makrogazdasági egyensúlyra, vagy ne kelljen hitelt igényelni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
Cîţu leszögezte egyúttal, hogy sikerült finanszírozni az államháztartási hiányt, és Románia nem fordul kölcsönért 2020-ban az IMF-hez.
Mindössze 15 százalékkal nőhet idén a gyerekpénz és a nyugdíj, a tanárok fizetésemelését pedig elhalaszthatják a kiszivárgott információk szerint.
Már a nyugdíjemelés nélkül is meghaladhatja a 9 százalékot a román költségvetés mérleghiánya – figyelmeztetett egy szerdai szakkonferencián Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stabilitási igazgatóságának vezetője.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!