2012. augusztus 29., 08:122012. augusztus 29., 08:12
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter francia kollégájával, Pierre Moscovicival folytatott tárgyalását követően elmondta: a napokon belül felálló stáb feladata, hogy összehangolja Berlin és Párizs álláspontját mindenekelőtt a tervezett bankunióval, a költségvetési és valutaunió elmélyítésével, valamint a Görögországgal kapcsolatban várható döntésekkel öszszefüggésben.
„A csoport készíti elő például mindazokat a lépéseket, amelyekről Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök tárgyalt Antonisz Szamarasz görög kormányfővel” – ecsetelte Schäuble. Hozzátette: az együttműködés kiterjed a spanyol bankválság és az euróövezeti gazdaság beindításának kérdéseire is. A spanyol bankrendszer tőkehelyzetének megerősítését célzó program végrehajtásáról a két miniszter személyesen egyeztet a madridi kormánnyal. Pierre Moscovici elmondta: a francia–német együttműködés döntő fontosságú, hiszen a küszöbön álló döntéseken múlik az euróövezet egysége, fenntarthatósága és stabilitása.
Megfigyelők szerint a májusban hivatalba lépett új francia elnök és Angela Merkel között kezdetben nem volt meg az az összhang, amely Hollande elődje, Nicolas Sarkozy és Merkel kapcsolatát jellemezte. A fiskális paktummal kapcsolatban például Merkel rendszerint a fegyelmezett államháztartási politikát emelte ki, míg Hollande arról beszélt, hogy a paktumot ki kell egészíteni a gazdasági növekedést ösztönző elemekkel.
A görög válság kezelésével kapcsolatban a napokban megmutatkozott, hogy Berlin és Párizs egyaránt hatékony együttműködés kialakítására törekszik. Angela Merkel és François Hollande az előző héten először munkavacsorán egyeztetett a görög válság kezeléséről, majd külön-külön találkoztak az athéni kormány vezetőjével.
A találkozók után a német kancellár és a francia elnök is azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, a tagság megtartásának feltétele pedig a nemzetközi hitelprogramokban szereplő reformok végrehajtása. Kiemelték, hogy konkrét döntéseket csak a hitelezői trojka jelentésének elkészülte után lehet hozni.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.