Megfordult az irányzat a háromszéki munkaerőpiacon: míg évekkel ezelőtt nem volt elég meghirdetett állás, jelenleg a munkahelyeket nem tudják betölteni.
2015. október 20., 21:582015. október 20., 21:58
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője keddi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a vállalkozók egyre nehezebben találnak munkaerőt. A legutóbbi negatív tapasztalat a falvakon megszervezett továbbképzők után volt, amikor a végzősök többsége visszautasította a felkínált állásokat.
Hat Kovászna megyei faluban képeztek pincéreket, szakácsokat, és idegen nyelvekre oktatták a munkanélkülieket. A több mint 400 résztvevő számára helyben szerveztek állásbörzét, amelyen nemcsak a háromszéki szállodák, panziók tulajdonosai vettek részt, hanem a szomszédos Brassó megyéből is érkeztek munkaadók, összesen 550 munkahelyet ajánlottak, és mindössze 12 személyt tudtak alkalmazni.
„A munkanélküliek felvették a tanfolyam elvégzéséért járó 1440 lejes támogatást, egy részük azonnal elment külföldre mezőgazdasági idénymunkára, a többség pedig nem akar munkát vállalni” – ecsetelte az igazgató. A legtöbben arra hivatkoztak, hogy nem vállalják az ingázást, nem engedi őket dolgozni a férjük, nem hagyják ott a háztartást és a gyereknevelést.
Az idegenforgalmi vállalkozók konyhai kisegítőket, mosónőket, szakácsokat, pincéreket kerestek, abban bízva, hogy ezek olyan munkakörök, amelyeket a vidéki aszszonyok különösebb képzés nélkül is el tudnak végezni. Teljesítményarányos béreket kínáltak, sokan még a magyarul tudó középvezetőt is elhozták, hogy anyanyelvükön győzzék meg a nőket, de nem jártak sikerrel.
Kelemen Tibor egyúttal arról is beszélt, hogy az Európai Tanács egyre nagyobb hangsúlyt fektet a fiatalok foglalkoztatására: a 16 és 24 év közöttieket szeretnék minél korábban munkába állítani, ha bekerülnek a hivatal nyilvántartásába, már az első négy hónapban megpróbálják tanfolyamra küldeni őket, vagy állást közvetíteni számukra. Ez a folyamat azonban – tette hozzá – nem minden esetben sikeres, mert a pályakezdők inkább egy évet otthon maradnak, majd újra megpróbálnak bejutni egyetemre, másrészt nagyok az elvárásaik, nem vállalnak el bármit még akkor sem, hogy ha nincs szakképesítésük, mert gimnáziumot végeztek.
Az igazgató elmondta, javasolták az európai alapok minisztériumának, hogy növeljék a cégeknek az alkalmazás után járó támogatásokat, hiszen jelenleg 500 lejt kapnak, ha pályakezdőket vesznek fel, ám ha 1200 lej a minimálbér, ez csak a költségeik elenyésző részét fedezi.
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
szóljon hozzá!