Fotó: presidency.ro
2010. november 12., 10:092010. november 12., 10:09
„Nem csak a munkaerővel járó költségek csökkentésére van szükség, növelnünk kell a képzettségi szintet, és vissza kell szorítanunk a bürokráciát. Éppen ezért elmondhatom, hogy az állami apparátus átszervezése nem ér véget 2011-ben. A jövő év csak a kezdete lesz a minőségi átalakítás folyamatának” – részletezte az államfő. Hozzátette: jelen pillanatban azonban mindenképp a költségek lefaragása a fő célkitűzés, további 26 ezer személyt kell ezért elbocsátani a kormány által a nemzetközi hitelintézetek felé vállalt 70 ezerig. „December 31-én központi, illetve helyi szinten összesen 1,29 millió közalkalmazott dolgozhat” – összegzett Băsescu.
Hasonlóképpen nyilatkozott Gheorghe Gherghina pénzügyi államtitkár is. Mint hangsúlyozta, december végére 1,29 millióra kell csökkennie a közszférában dolgozók számának ahhoz, hogy átlagosan 15 százalékkal lehessen emelni a júliusban 25 százalékkal csökkentett közalkalmazotti béreket. A béremelés megvalósításához ugyanakkor szerinte az elbocsátások mellett arra is szükség van, hogy idén ne adjanak sem üdülési prémiumot, sem pedig 13. fizetést. Gherghina elmondta, a bérekre elkülönített büdzsé 39 milliárd lejre rúg, ami a létszámcsökkentést követően 1300 lejes nettó átlagfizetést jelent.
Traian Băsescu egy csütörtöki üzleti fórumon ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem a nyugdíjak, hanem a szociális segélyek összegét kívánják jövőre csökkenteni. „Amikor a szociális szektorról beszélünk, vitatható, hogy ebbe beleszámítanak-e a nyugdíjak. Tény azonban, hogy a nyugdíjakkal együtt szociális juttatásokra ment a költségvetési bevételek 45 százaléka. De nem a nyugdíjakat kívánjuk csökkenteni, hanem a különféle szociális segélyeket” – magyarázta az államfő.
Hozzátette: az idei év első felében mintegy 13 millió román állampolgár részesült valamilyen szociális segélyben a nyugdíjakon kívül. Az államelnök közlése szerint a költségvetési bevételek 31 százaléka ment el eközben a közalkalmazotti bérekre, így a büdzsé 76 százaléka „már eleve le volt foglalva”. „Ez a számarány túl magas egy olyan ország számára, amely fejlődni is akar” – szögezte le Băsescu. Szerinte ugyanakkor Európának nem lehet többé szociális jellege. „Komoly kétségeim vannak afelől, hogy a szociális Európa még megoldás lehet.
Eközben egy szociális Románia, amely gazdasági szempontból nem teljesít, egyenesen lehetetlen. Amíg nem tesszük pontra a gazdaságot, s nem generálunk akkora bevételeket az állami költségvetés számára, amelyből biztosítható lenne a társadalmi védőháló, becsületesek kell hogy legyünk, s azt kell mondanunk az embereknek, hogy szó sem lehet egy szociális Romániáról, amíg nincs egy eredményes Románia. Ez az egyik célkitűzés, amelyre összpontosítanunk kell a 2011-es évi költségvetésben” – összegzett az államelnök.
A hektáronkénti 100 eurós terület alapú támogatásnál nagyobb adót vetne ki a parlagon hagyott földterületekre Traian Băsescu. Az államfő javaslatát már a kormánynak is elmondta. „Az adó nem lehet kevesebb, mint a szubvenció. Ha valaki felveszi a támogatást, de nem műveli meg a földjét, akkor fizessen több adót a hektáronkénti 100 eurónál. Hiszen most majdnem megéri parlagon hagyni a területeket, miközben az Európai Unió minden hektár után ad 100 eurót” – magyarázta az államelnök. Hozzátette: mintegy 2,8 millió hektár meg nem művelt föld után fizetnek szubvenciót.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.