2012. január 23., 08:072012. január 23., 08:07
Orbán Viktor a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott budapesti tárgyalása utáni tájékoztatón kijelentette: Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni. Közölte: a magyar kormány olyan, az EU által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg.
„Nem fogunk félreugrani. (...) Mi nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint amibe a görögök is belekerültek, hogy egyébként a jobb módú, szorgalmas és fegyelmezett országok, mint Ausztria és Németország polgárai úgy érezzék, hogy ők tartanak fenn olyan országokat, amelyek nem tesznek meg mindent” – hangsúlyozta Orbán. Magyarország a piacról akarja finanszírozni magát, ha a piacon felveendő hitel kamata magasabb, mint az IMF által esetleg felkínált hitel kamata, „azt fogom javasolni a kormánynak és a parlamentnek, hogy inkább fizessünk valamivel többet, de maradjunk a pénzpiacon” – erősítette meg.
Orbán Viktor arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. A miniszterelnök erről pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet”. Kijelentette: az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek.
Orbán Viktor a „nehezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: az IMF-en a sor, hogy eldöntse, készenléti, elővigyázatossági hitelt vagy a kettő kombinációját ajánlja Magyarországnak, a kormány dolga most annyi, hogy készüljön a tárgyalásokra az IMF-fel.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter szintén pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Amadeo Altafaj Tardio, a pénzügyi biztos szóvivője közölte, Olli Rehn üdvözölte, hogy a magyar kormány immár hajlandó párbeszédet folytatni a bizottsággal, és megtenni a szükséges törvénymódosításokat. A bizottság szóvivője szerint a szükséges lépések között vannak a jegybank teljes függetlenségét, illetve a bíróságok megbízható működését biztosító módosítások.
Fellegi Tamás annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a tárgyalások. Arról is szólt: pénteki brüsszeli tanácskozásával a végére ért kéthetes körutazásának. A körút során – Washingtonban az IMF-nél, Frankfurtban az EKB-nál, valamint Berlinben és Bécsben a német, illetve az osztrák bankvezetésnél és kormányzatnál – megfogalmazása szerint a magyar pénzügyi helyzet szempontjából „kritikus partneri kapcsolatokat” térképezte fel. Londoni elemzők pénteken úgy vélték: a szándékolttal ellenkező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU „folyamatosan ostorozza” Magyarországot, hozzátették: mindazonáltal az első negyedév végére megállapodást valószínűsítenek az IMF, az Unió és a magyar kormány között.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.