2009. május 28., 10:492009. május 28., 10:49
Észtországban a közszféra béreit 10 százalékkal, Magyarországon a nyugdíjakat 8 százalékkal csökkentették, és felemelték a magyar nyugdíjkorhatárt. Ezeknek az országoknak a lakossága eddig „figyelemreméltó beletörődéssel” reagált minderre. A mély recesszió természetesen nem marad politikai reakció nélkül, és a szélsőséges pártok megerősödhetnek, de jelen pillanatban a politika változatlanul stabil.
Érdemes azonban elképzelni, mi történne, ha Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban próbálkoznának magyar vagy észt mintára végrehajtott megszorításokkal: az eredmény hatalmas felháborodás lenne, áll a Financial Times keddi publicisztikájában.
Rachman szerint ugyanis a gazdasági növekedés hosszú időszakaiban e két ország polgárai kifejlesztették magukban „a jogos járandóság”, a „mert megérdemlem” érzetét; sokan elhitték a brit Munkáspárt 1997-es választási mottóját, azt, hogy a dolgok mindig csak jobbra fordulhatnak.
Így a közkiadások lefaragása helyett a brit és az amerikai kormány „őrült módjára” vesz fel kölcsönöket, a mérleg kiegyensúlyozását célzó hiteles, hosszú távú terv bármiféle jele nélkül. Mindkét ország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a piac még mindig hajlandó hitelezni nekik. Azonban ha elérkezik az elszámolás órája, az annál keményebb lesz, vallják.
Dieter Helm, az oxfordi egyetem gazdaságtan-professzora a Financial Timesnak azt mondta: a jelenlegi válság alapvető oka a túlzott eladósodásra alapuló, fenntarthatatlan szintű fogyasztás, túl kevés beruházás és megtakarítás mellett.
„Ha egyre több hitelt veszünk fel, az életszínvonalra gyakorolt hatás arányosan annál nagyobb lesz” – mondta Helm, aki szerint Nagy-Britanniában a fogyasztás szintje a 2006–2007-es csúcsnál akár 20 százalékkal is alacsonyabb lehet.
Próbálja valaki azt mondani a briteknek vagy az amerikaiaknak, hogy el kell fogadniuk életszínvonaluk csökkenését. Lehet, hogy ezzel az argentinok vagy az észtek kibékülnének, de a londoniak és a New York-iak nem, áll a Financial Times írásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok