Financial Times: a nyugatiak kevésbé toleránsak

Nem Kelet-Európa és Latin-Amerika új demokráciái, hanem a gazdag nyugati országok, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lakói számára bizonyulhat a legnehezebbnek az alkalmazkodás a pénzügyi válságot követő megszorításokhoz, áll a Financial Times napokban közzétett elemzésében. Gideon Rachman, a londoni gazdasági napilap szemleírója felidézi, hogy több közép-európai országnak drasztikus intézkedéseket kellett hoznia a nehéz idők átvészelésére, mivel nincs meg a lehetőségük – mint Amerikának vagy Nagy-Britanniának –, hogy hatalmas hitelekkel kerüljék el a fájdalmas kiadáscsökkentéseket.

2009. május 28., 10:492009. május 28., 10:49

Figyelemreméltó beletörődés

Észtországban a közszféra béreit 10 százalékkal, Magyarországon a nyugdíjakat 8 százalékkal csökkentették, és felemelték a magyar nyugdíjkorhatárt. Ezeknek az országoknak a lakossága eddig „figyelemreméltó beletörődéssel” reagált minderre. A mély recesszió természetesen nem marad politikai reakció nélkül, és a szélsőséges pártok megerősödhetnek, de jelen pillanatban a politika változatlanul stabil.

Érdemes azonban elképzelni, mi történne, ha Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban próbálkoznának magyar vagy észt mintára végrehajtott megszorításokkal: az eredmény hatalmas felháborodás lenne, áll a Financial Times keddi publicisztikájában.

Rachman szerint ugyanis a gazdasági növekedés hosszú időszakaiban e két ország polgárai kifejlesztették magukban „a jogos járandóság”, a „mert megérdemlem” érzetét; sokan elhitték a brit Munkáspárt 1997-es választási mottóját, azt, hogy a dolgok mindig csak jobbra fordulhatnak.

Inkább kölcsön, mint megszorítás

Így a közkiadások lefaragása helyett a brit és az amerikai kormány „őrült módjára” vesz fel kölcsönöket, a mérleg kiegyensúlyozását célzó hiteles, hosszú távú terv bármiféle jele nélkül. Mindkét ország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a piac még mindig hajlandó hitelezni nekik. Azonban ha elérkezik az elszámolás órája, az annál keményebb lesz, vallják.

Dieter Helm, az oxfordi egyetem gazdaságtan-professzora a Financial Timesnak azt mondta: a jelenlegi válság alapvető oka a túlzott eladósodásra alapuló, fenntarthatatlan szintű fogyasztás, túl kevés beruházás és megtakarítás mellett.

„Ha egyre több hitelt veszünk fel, az életszínvonalra gyakorolt hatás arányosan annál nagyobb lesz” – mondta Helm, aki szerint Nagy-Britanniában a fogyasztás szintje a 2006–2007-es csúcsnál akár 20 százalékkal is alacsonyabb lehet.

Próbálja valaki azt mondani a briteknek vagy az amerikaiaknak, hogy el kell fogadniuk életszínvonaluk csökkenését. Lehet, hogy ezzel az argentinok vagy az észtek kibékülnének, de a londoniak és a New York-iak nem, áll a Financial Times írásában.