2009. május 28., 10:492009. május 28., 10:49
Észtországban a közszféra béreit 10 százalékkal, Magyarországon a nyugdíjakat 8 százalékkal csökkentették, és felemelték a magyar nyugdíjkorhatárt. Ezeknek az országoknak a lakossága eddig „figyelemreméltó beletörődéssel” reagált minderre. A mély recesszió természetesen nem marad politikai reakció nélkül, és a szélsőséges pártok megerősödhetnek, de jelen pillanatban a politika változatlanul stabil.
Érdemes azonban elképzelni, mi történne, ha Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban próbálkoznának magyar vagy észt mintára végrehajtott megszorításokkal: az eredmény hatalmas felháborodás lenne, áll a Financial Times keddi publicisztikájában.
Rachman szerint ugyanis a gazdasági növekedés hosszú időszakaiban e két ország polgárai kifejlesztették magukban „a jogos járandóság”, a „mert megérdemlem” érzetét; sokan elhitték a brit Munkáspárt 1997-es választási mottóját, azt, hogy a dolgok mindig csak jobbra fordulhatnak.
Így a közkiadások lefaragása helyett a brit és az amerikai kormány „őrült módjára” vesz fel kölcsönöket, a mérleg kiegyensúlyozását célzó hiteles, hosszú távú terv bármiféle jele nélkül. Mindkét ország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a piac még mindig hajlandó hitelezni nekik. Azonban ha elérkezik az elszámolás órája, az annál keményebb lesz, vallják.
Dieter Helm, az oxfordi egyetem gazdaságtan-professzora a Financial Timesnak azt mondta: a jelenlegi válság alapvető oka a túlzott eladósodásra alapuló, fenntarthatatlan szintű fogyasztás, túl kevés beruházás és megtakarítás mellett.
„Ha egyre több hitelt veszünk fel, az életszínvonalra gyakorolt hatás arányosan annál nagyobb lesz” – mondta Helm, aki szerint Nagy-Britanniában a fogyasztás szintje a 2006–2007-es csúcsnál akár 20 százalékkal is alacsonyabb lehet.
Próbálja valaki azt mondani a briteknek vagy az amerikaiaknak, hogy el kell fogadniuk életszínvonaluk csökkenését. Lehet, hogy ezzel az argentinok vagy az észtek kibékülnének, de a londoniak és a New York-iak nem, áll a Financial Times írásában.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Áprilisban 3,141 milliárd euróval nőtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.