Fotó: Gecse Noémi
Összeomlás szélére került a román nyugdíjrendszer, amelynek deficitje immár meghaladja a háromszázalékos költségvetési hiány mértékét. Szakértők szerint egy évtized múlva kezdetét veszi a „nyugdíjasok apokalipszisa”, a foglalkoztatottak mintegy harmadának eltűnésével ugyanis megfordul a hatmillió aktív dolgozó és 5,3 millió nyugdíjas jelenlegi aránya.
2018. április 17., 10:332018. április 17., 10:33
2018. április 17., 11:102018. április 17., 11:10
Baljós adatok láttak napvilágot a nyugdíjrendszer állapotáról a román statisztikai hivatal (INS) nemrég közzétett éves jelentésében. Ebből kiderül, hogy az állami nyugdíjalap deficitje 2017-ben a román össztermék (GDP) 3,5 százaléka fölé ugrott, meghaladva a háromszázalékos költségvetési hiánycélt.
A jelenlegi kormány nem volt tekintettel az évek óta hízó nyugdíjdeficitre és az aktív dolgozók, illetve a nyugdíjasok arányának kedvezőtlen alakulására. A másfél éve hatalmon lévő balliberális koalíció 2017 januárjában 5,2 százalékkal emelte az öregségi juttatást, nem sokkal később 520 lejre srófolta fel a minimálnyugdíjat, júliustól pedig következett a nyugdíjpont megemelése ezer lejre. Mindehhez hozzájárult még, hogy egy évvel ezelőtt eltörölték a kétezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak adókötelezettségét.
Fotó: Mihály Csaba
Ezek az intézkedések becslések szerint mintegy 7,9 milliárd lejjel terhelték meg az állami költségvetést. Az alacsony jövedelműek esetében indokolt volt a nyugdíjemelés, hiszen nagyon sokan élnek pár száz lejes illetményből, miközben az átlagnyugdíj havi 1071 lejre rúg (ami mintegy 13 százalékkal nagyobb, mint 2016-ban).
Sőt ezeknek a kategóriáknak a körét egy nemrég előterjesztett törvénytervezet alapján hamarosan kiterjeszthetik a helyi választott képviselőkre is.
Nem véletlen, hogy a bukaresti kormány szemet vetett a 2007-ben bevezetett magánnyugdíjrendszerre, és idén a korábbi 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentette a második, kötelező magánpillérbe befolyó hozzájárulás mértékét. Emiatt az Európai Bizottság nemrég arra figyelmeztette Bukarestet, hogy az intézkedés rövid távon csökkenti ugyan a költségvetési hiányt, hosszú távon azonban veszélybe sodorja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Viorica Dăncilă miniszterelnök azzal igyekezett nyugtatni a brüsszeli és hazai aggodalmakat, hogy kormánya adóreformja, a bértörvény és a készülő új nyugdíjtörvény képes biztosítani a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Ezzel szemben
Fotó: Pixabay
Arról a generációról van szó, amely a Ceaușescu-diktatúra által a népszaporulat felgyorsítása érdekében, az abortusz betiltásáról 1966-ban hozott rendelet utáni három évben született, és amelynek 1,8 millió tagja 2030-ban kezdi a nyugdíjba vonulást. Szociológusok és pénzügyi elemzők szerint várhatóan ekkor indul a „nyugdíjasok apokalipszisa”, ugyanis
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a leendő nyugdíjasok illetményét nem az államnak, hanem a majdani adófizetőknek kell majd előteremteniük, és források híján egy, másfél évtized múlva az öregségi illetmények nem haladják meg a nyugdíjba vonuló adófizető utolsó bérének tizenöt százalékát.
Konkurenciát teremtene a nyugdíjrendszer második pillérének, vagyis a kötelező magánnyugdíjaknak az állami nyugdíjrendszerrel Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, aki a napokban beszélt a témáról a Digi24 hírtelevíziónak. Hangsúlyozta, a cél, hogy az első pillér ha kell, még jobb hozammal bírjon, mint amit a magánnyugdíjpénztárak nyújtani tudnak, „hogy az emberek azt választhassák, ami számukra a legjobb”. A pénzügyi tárca vezetője kijelentésével újfent arra az elmúlt időszakban sokat hangoztatott kormányzati elképzelésre utalt, amellyel opcionálissá tennék a második pillért, vagyis az adófizetők választhatnának, hogy fizetik a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulást, vagy a teljes összeget az államkasszába folyósítják. Egy másik tévés nyilatkozatban Teodorovici normálisnak nevezte, hogy az állam biztosítsa a polgároknak a választás lehetőségét.
Fotó: Gecse Noémi
Eközben Viorica Dăncilă kormányfő csütörtökön, a kormányülés első felében közölte, azt akarja, hogy a nyugdíjrendszer második pillérét rendező új jogszabályi keretet még az idei év vége előtt elfogadják. Leszögezte: „senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, amiért hozzájárul a második pillérhez”. „Mivel az elmúlt időszakban egy sor spekuláció látott napvilágot, néhány pontosítással szolgálnék a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán. A második pillér fejlesztését célzó jogszabályi keret véglegesítése a következő negyedév egyik prioritását képezi, és ebben az értelemben biztosítani fogjuk, hogy senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, amiért hozzájárul a második pillérhez” – jelentette ki.
„Célkitűzésünk, hogy a második negyedév végéig ez a jogszabályi keret megkapja a Pénzügyi Felügyelet (ASF) jóváhagyását, hogy aztán a kormány is elfogadhassa” – hangsúlyozta Viorica Dăncilă.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!