Szigorú feltételek, magas költségek. Egy csíki kisvágóhíd belseje: a gazdák még az engedélyeztetés előtt kihátráltak a vállalkozásból
Fotó: Gecse Noémi
Sok gazdaközösség szeretné, ha a közelében kisvágóhíd működne, ahol nemcsak a sürgősségi állatvágásokat oldanák meg, hanem a helyi feldolgozásra kerülő marhát, disznót vagy birkát is le tudnák vágni. Az elképzelésektől a megvalósításig azonban hosszú az út. Összeállításunkból kiderül, miért nem éri meg Romániában kisvágóhidat működtetni.
2019. június 04., 15:462019. június 04., 15:46
2019. június 04., 16:122019. június 04., 16:12
Folyamatosan vita tárgyát képezi Erdélyben a kisvágóhidak hiánya. Az állattenyésztésben szép eredményeket elérő Hargita és Kovászna megyében például egyetlen vágóhíd sem üzemel, a gyergyószentmiklósit nemrég zárta be tulajdonosa, de az észak-erdélyi megyék sem állnak sokkal jobban. A három vágóhíddal rendelkező Maros megye ilyen szempontból éllovas, de itt is nagy a leépülés, hiszen húsz évvel ezelőtt a megyében negyven, kisebb és nagyobb vágóhíd működött.
Az erdélyi gazdaegyesületek régóta keresik a minivágóhidak beindításának lehetőségét, de nem sok sikerrel. Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke szerint a fő baj az, hogy a viszonylag kisebb befektetést igénylő mobil vágóhidak üzemeltetése nagyon nehéz, mert
„Hiába fogna össze egy-egy gazdaközösség, mert ha a törvényesen előírt minden feltételnek eleget tesz, akkor befektetése eleve ráfizetéses lesz, azaz nem éri meg a vágóhidat üzemeltetni” – panaszolja az agrárvállalkozóként egyesületvezetői feladatokat is ellátó Fazakas.
A Maros megyei gazdaköröket összefogó egyesületben már többször megvitatták az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák kéréseit, alapos számításokat is végeztek, de a jelenlegi előírások szerint Romániában nem éri meg ilyen vállalkozást beindítani. Az elnök arról is beszélt a Krónikának, hogy az egyik Maros megyei magyar község polgármesterével próbáltak közösen megoldást találni, de kiderült, hogy az önkormányzati út sem járható. Ahogy a szemétszállítást vagy az ivóvízellátást országszerte kivették a polgármesteri hivatalok kezéből, az önkormányzatok más gazdasági tevékenységet sem tudnak már közvetlenül, saját cégeiken keresztül felvállalni. A helyi önkormányzat elméletileg tudná támogatni egy kistérségi kisvágóhíd működését, de ennek gyakorlata annyira szövevényes, hogy az elöljárók nem szívesen vágnak bele ilyen kockázatos vállalkozásokba.
Dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság főállatorvosa szerint ma Romániában többféle kisvágóhíd működtethető, amennyiben tulajdonosai eleget tesznek a törvény által előírt, minimális elvárásoknak. Ezek közé sorolta az ivóvizet, a szennyvízelvezetést, a higiéniai előírásokat és a vágáshoz szükséges műszaki felszerelést.
ahol a levágott állat húsát tárolják, amíg a szükséges laboreredmények meg nem érkeznek a megyei szakhatóság laboratóriumából. Sertés és marhavágás esetén ez akár három munkanapba is beletelik, így a szakhatóság engedélyezéséig a húst tárolni kell, nem szabad forgalmazni. Sikó szerint azonban nem ez a fő gond, hanem a kis állatlétszámra megoszló aránylag magas költség. „Ha egy vágóhíd szolgáltatás formájában végez például bérvágást gazdák számára, gazdaságilag nehezen tartható fenn, mert a személyzeti és a rezsiköltségeket nem tudja kitermelni” – magyarázza a háromszéki szakember. Hozzáteszi, vannak szomszédos román megyék, ahol egy-két éve egyszerre 3-4 kisvágóhíd indult, és mára jó esetben csak egy működik. Sikó a megoldást abban látja, hogy községi önkormányzatok összefogással működtetnek egy-egy ilyen kisvágóhidat, vagy állattenyésztő egyesületek vállalják fel, mert egyéni vállalkozásként valószínűleg nem éri meg ebbe befektetni. Sikó szerint ugyanakkor nem igaz az a vélekedés, hogy az állategészségügyi hatóságok hátráltatnák a szükséges engedélyek kibocsátását.
– szögezi le a Krónikának dr. Sikó-Barabási Sándor.
Hasonlóan vélekedik dr. Ladó Zsolt Hargita megyei főállatorvos is, aki egy tévhitet is el akar oszlatni: „Mobil vágóhíd sem nálunk, de az Európai Unió más országaiban nem működhet. Úgy nem lehet elképzelni egy »vágóhidat«, hogy egy traktor után kapcsolják, és bárhol beindítható. Bármilyen kicsi vágóhidat vízhálózatra és szennyvízcsatornára kell kapcsolni” – magyarázza az alapkövetelményt a csíkszeredai igazgatóság vezetője. Ladó szerint a Hargita megyei hivatalnak kimondottan érdeke lenne, hogy a megyében működjenek kisebb vágóhidak, ahol bármikor le lehetne vágni a kényszervágásra szoruló sertéseket vagy marhákat, így a nagy állatokat nem kellene ilyen esetben más megyébe szállítani. A szakember szerint egy ilyen kisberuházás elindítása részükről semmiféle bürokratikus akadályba nem ütközik, sőt
Annak ellenére sincs, hogy az országos állategészségügyi hatóság több szempontból könnyített a minivágóhidak engedélyeztetési feltételein.
Dózsa Árpád a Maros megyei Kibéden üzemeltet kisvágóhidat és húsfeldolgozó kisüzemet. Vállalkozását 1998-ban indította, és mára cége húsbolthálózatában forgalmaz friss húst, illetve különböző felvágottakat Maros és Hargita megyében. Szerinte
Az európai uniós csatlakozás után a rostán fennmaradt vágóhidakba tulajdonosaik több százezer vagy éppen több millió eurót fektettek, hogy korszerűsítsék. Országszerte kisebb-nagyobb húsüzemek jelentek meg, amelyek mára lefedik a romániai élelmiszerpiacot. Dózsa szerint kisgazdaként pár disznóval, pár szarvasmarhával vagy juhval nehéz lenne kisvágóhidat fenntartani, hiszen ennek óriási költségei vannak. „Jól működik például a bérvágás. A levágandó állathoz öt darab papír kell a helyi állatorvos részéről, az állatot levágjuk, és a tulajdonos elviheti. Ha van engedélyezett húsfeldolgozó műhelye, feldolgozza és értékesíti. Ehhez nem kell külön vágóhidat fenntartani” – magyarázza a Krónikának a kibédi vállalkozó. Dózsa a gondot inkább abban látja, hogy van, aki meg akarja kerülni a Romániában is érvényes szigorú európai uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat, amelyek a nagy- és kisvágóhidakra egyaránt érvényesek. A húsipari szakember szerint kivitelezhetetlen, hogy valaki a csűr oldalán megnyúzza a borjút, és a forgalmazásához szükséges állategészségügyi papírokat szeretné beszerezni.
– magyarázza Dózsa Árpád.
Úgy véli, a piaci szereplők megítélésében nem lehet kettős mérce. Ha egy vágóhíd működtetéséhez mintegy hetven előírás betartása szükséges, akkor az állategészségügyi hatóság az élelmiszer-biztonsági előírások ellenőrzésében nem tehet kivételt kis- és nagyvállalkozó között. „A napokban a vágóhidunk és a húsüzemünk igen alapos hatósági ellenőrzésen esett át, amelynek során öt évre visszamenőleg ellenőrizték a levágásra kerülő állatok kísérőleveleit is. Ebből is látható, hogy a szakhatóság mennyire komolyan veszi az élelmiszer-biztonsági előírásokat, hogy az üzletekbe ne kerülhessen fertőzött, beteg állat húsa” – fogalmaz a kibédi vállalkozó.
Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.
Hárommillió lejjel kiegészítette a kormány csütörtöki ülésén a burgonyatermesztőket támogató program költségvetését – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A kormány jóváhagyja Románia 2025–2035-ös energiastratégiáját, és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében meghosszabbítja az energiaár-sapkára vonatkozó intézkedést – jelentette be csütörtökön a miniszterelnök.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
Az amerikai Lockheed Martin és a nagyváradi Sinteza vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes GridStar Flow akkumulátorgyár nagyváradi megépítéséről.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
szóljon hozzá!