2012. szeptember 04., 07:502012. szeptember 04., 07:50
A német szociáldemokrata politikus szerint az ötödik éve recesszióban lévő görög gazdaság beindításához úgynevezett különleges gazdasági övezetek kijelölésére van szükség. Erre készül a görög kormány is. Az EP elnökének javaslata abban különbözik a görög tervtől, hogy a zónákra a görög kormány az Európai Bizottság (EB) szakembereivel közösen felügyelne, és együtt választanának ki beruházásokat, amelyekhez aztán uniós forrásból szereznének támogatást.
Martin Schulz szerint az együttműködés intézményi formája egy fejlesztési ügynökség lehetne. Brüsszel az ügynökségen keresztül ugyan ellenőrizné a görög kormányt, de a megoldás a kölcsönös bizalom kialakításához is lehetőséget teremthet. Az athéni vezetésnek el kellene fogadni, hogy a bizottság munkatársai a helyszínen, Görögországban végeznek operatív munkát. A brüsszeli szakemberek azonban „nem ellenséges megszállók, hanem a reformok segítői lennének” – hangsúlyozta az EP elnöke.
Amint arról korábban beszámoltunk, Kosztasz Hadcidakisz görög gazdasági miniszter augusztus végén közölte, hogy a kormány különleges gazdasági övezetek kialakítására készül. Ezekben a zónákban könnyítenek majd az állami adminisztráción, és adókedvezményeket adnak a betelepülő cégeknek. Ugyanakkor a munkaköltség nem változna az övezeteken kívüli területekhez képest, mert a minimálbért már így is jelentősen csökkentették a válság miatt.
A német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) legutóbbi elemzése szerint a versenyképesség egyik fokmérőjének számító egységnyi munkaköltség 15 százalékkal csökkent Görögországban 2010 óta. A versenyképesség javulását jelzi az is, hogy a görög export már elérte a válság előtti utolsó év, 2007 szintjét, holott a hazai össztermék (GDP) időközben 27 százalékkal csökkent. A görög GDP több mint öt éve folyamatosan csökken, de a visszaesés üteme már mérséklődik. Az idei második negyedévben a GDP 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbihoz képest, holott az elemzők 7 százalékos csökkenésre számítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
Látogatottsági adatok