Ökobusz. 2030-ra a hidrogénhajtású járművek száma meghaladhatja a 2,6 milliót a kontinensen
Fotó: Facebook/Toyota Hungary
Európai trendhez csatlakozva a jövőben Románia is ki szeretné aknázni a hidrogént mint alternatív energiaforrást. Bár a kutatások évtizedek óta folynak, a megvalósítások még gyermekcipőben járnak.
2020. május 30., 08:042020. május 30., 08:04
2020. május 30., 09:042020. május 30., 09:04
Romániának fel kell készülnie a hidrogén előállítására és felhasználására alternatív energiaforrásként; a következő időszakban az Európai Unió számos ilyen jellegű projektet készül támogatni, ezt érdemes lenne kihasználni – vonták le a következtetést a bukaresti Victoria-palotában megtartott RO–HydroHub – a hidrogén, mint alternatív energiaforrás című konferencia résztvevői.
A kormány keretében működő fenntartható fejlődés főosztály szervezte esemény célja a hidrogén által kínált lehetőségek feltárása volt egy környezetbarát energiaágazat fejlesztése érdekében. A kezdeményezők azt szeretnék, ha Romániában is előrelépés történne a kutatás felgyorsításában. Ugyanakkor
A megbeszélések a hidrogén és az új energetikai technológiák romániai hálózati központjának fejlesztésére összpontosítottak, amelyet nemrégiben hoztak létre a kormány által elfogadott megállapodás alapján, és amely Borbély László, a fenntartható fejlődés főosztály vezetője szerint a versenyképesség pólusa lehetne a hidrogén értékesítésével kapcsolatos kutatás-fejlesztés-innováció szempontjából.
„Európa az éghajlati semlegesség elérése felé halad. A koronavírus-járvány nem állította le a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló európai törekvéseket. A hidrogén alkalmazásával kapcsolatban érdekes információ, hogy az EU célja, hogy 2030-ra a hidrogénhajtású járművek száma meghaladja a 2,6 milliót. A társadalmi-gazdasági újjáépítés valószínűleg figyelembe veszi majd a környezetre gyakorolt hatást. Romániának fontos szereplővé kell válnia, és ki kell aknáznia az ezen a téren rejlő lehetőségeket” – hangsúlyozta Borbély.
Romániában mindössze az olajfinomítók némelyike használ hidrogént, noha az autók mellett a hajók, a kisebb hőközpontok esetében is szolgálhatna alternatív energiaforrásként. Ugyanígy a műtrágya előállításában is lehetne hasznosítani.
„Sajnos mi jóformán megrekedtünk a kutatás szintjén, amely viszont nagyon hosszú évekre tekint vissza. Most megtettük az első komolyabb lépést arra, hogy gyakorlatba próbáljuk ültetni mindazt, ami a fejlettebb országokban működik” – nyilatkozta lapunknak Borbély László. Kérdésünkre a fenntartható fejlődésért felelős államtanácsos elismerte, hogy magának a hidrogénnek az előállítását még nem lehet környezetkímélő műveletnek nevezni, de – mint mondta – a tudomány abba az irányba segíti. Összehasonlításként Borbély a villannyal működő autók példáját hozta fel, amelyek ugyan nem szennyezik a levegőt, de a lecserélendő akkumulátoruk egyáltalán nem környezetbarát.
A hidrogén mint energiaforrás
A tudósok szerint a hidrogén nemcsak energiaforrás, hanem energiahordozó is. Az előállítása során felhasznált energiát képes időben és térben eltolva leadni; így a hidrogén segítségével hatékonyan tárolható és szállítható az energia. A hidrogén egyik legnagyobb előnye az energia-diverzifikáció: többféle módon, különböző forrásokból állítható elő. Technológia szempontjából az egyik legfejlettebb országnak számító Japánban a tervek szerint még az idén elkezdi működését a világ egyik legnagyobb, 10 ezer kilowattos hidrogénelektrolizáló üzeme. A fukusimai kutatási telepen napenergia segítségével készülnek előállítani évi száz tonna hidrogént. A szakemberek azonban azzal is tisztában vannak, hogy a hidrogén sem most, sem a közeljövőben nem fogja felvenni a versenyt a fosszilis üzemanyagokkal megtermelt energiával. Alternatívának viszont kiváló.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!