Fotó: Gazda Árpád
2011. február 04., 10:562011. február 04., 10:56
A gazdasági válságot sem egyformán sínylették meg a vállalkozók. Míg egyesek ezzel magyarázzák a bevételkiesést, mások szerint van egy elég széles réteg, amely még mindig élni tud ennek a viszonylag költséges szenvedélyének.
Egyre többen és egyre távolabbi helyekről keresik fel a maroshévízi sípályát – újságolta örömmel a Krónika megkeresésére a kétpályás létesítményt működtető Nicolae Baciu vállalkozó. Mint elmondta, a sízők többnyire Besztercéről, Kolozsvárról, Karácsonkőről (Piatra Neamţ) és Jászvásárról érkeznek, de szép számmal jönnek közelebbi – Csíkszereda és Maroshévíz közötti – településekről is. A pálya látogatottsága hét közben 300–400 fő, hétvégeken pedig az ezret is meghaladja. „Minőséget kínálunk, nálunk még nagyítóval sem találnak követ a pályán, és hóágyúkkal biztosítjuk a kellő hóvastagságot” – összegzett Baciu. Hozzátette: az is sok turistát csábít hozzájuk, hogy a kezdőknek és a haladóknak egyaránt ajánlanak sízési lehetőséget.
Megkétszereződött a tusnádfürdői sípálya használóinak száma – tudtuk meg Albert Tibor polgármestertől. Az elöljáró kifejtette, idénre sikerült jobb állapotba hozni a pályát, és az időjárási viszonyok is kedvezőek voltak. „Most már van egy kis tapasztalatunk a sípálya-működtetés területén, ami hozzájárul ahhoz, hogy megfelelő minőséget tudjunk nyújtani” – ecsetelte Albert. A polgármester csupán a napokban tapasztalható hidegre panaszkodott, ami elűzi a sportolókat.
Reményen felüli teljesítménnyel rajtolt az önkormányzat által működtetett, december közepén beüzemelt borszéki sípálya is. „Borszék életében új lendületet hozott a sípálya, újra élettel teli az üdülőtelep, a panzióink februárra minden hétvégére foglaltak” – sorolta az újdonságokat Mik József polgármester, kifejtve, hogy megszűnni látszik az utóbbi években tapasztalt tendencia, miszerint csak elvétve bukkant fel turista a téli idényben. Mint mondta, a sípályán már két sítábort szerveztek marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi gyerekeknek, most pedig két újabb gyerekcsoportot várnak Magyarországról. A polgármester elégedett a pálya látogatottságával is, mint mondta, hétvégeken több mint ötszáz látogató sízik a különféle felkészültségű sízőknek kiképzett pályákon, hét közben pedig 100–150-en látogatják a síparadicsomot. „Ezt jó aránynak tartom, ahhoz képest, hogy két hónapja sincs, hogy átadtuk a pályát” – összegzett a polgármester kifejtve, hogy egyetlen kifogásolnivalója van: mivel keveset havazott az idén, folyamatosan működtetniük kell a hóágyúkat.
Jó a hó, elég nagy is, így működnek a felvonók a Székelyudvarhelyhez közeli sípályákon. A Madarasi Hargitán például az elmúlt heti kisebb havazásoknak köszönhetően minden pályát megnyitottak, és tovább javultak a sízési feltételek is. Összességében pedig a hóágyúk működtetésével magyarázzák, hogy az előző évhez képest nagyobb a forgalma a sípályáknak. „Az időjárás az, ami leginkább befolyásolja a forgalmat, mert a válság közepette is mindig van egy réteg, aki megengedheti magának, hogy eltöltsön legalább egy hétvégét a Madarasi Hargitán, és ha vannak jó feltételek, akkor ezt igénylik is” – mondta el a Krónikának Kenyeres Emőke, a Sugó Panzió ügyvezető igazgatója.
Egyelőre nem hullt annyi hó, amennyi a síeléshez ideális lenne, de így is rengeteg a turista a Bihar és Fehér megye határán fekvő Vertopon – mondta el a Krónika megkeresésre Dan Gligor, a vertopi sípályák adminisztrátora. Azt mondja, az Aranyosfő (Arieşeni) közelében fekvő pályán csak néha havazik, a napokban inkább a verőfényes napsütés volt jellemző, a hóréteg pedig nem haladja meg a 20–30 centimétert. Ez egyébként nem akadályozza meg a turistákat abban, hogy nekivágjanak a lejtőnek, most is tulajdonképpen tele van a hegyoldal sízőkkel, a baj csak az, hogy a hóréteg vékonysága miatt az általában a menedékháztól bérbe vett sílécek sorra tönkremennek. Ahhoz, hogy biztonságosan lehessen sízni, legalább egy-másfél méretes hó kellene – mondja Dan Gligor, de hozzáteszi: nem adja fel a reményt, hiszen az aranyosfői tél májusig tart, és tavaly is inkább a szezon második felére érkezett meg az igazi hó. 2010 márciusában például elérte a hóréteg az ideális vastagságot, de csak nagyon rövid időre: az öthónapos szezonból csak 6–7 hétvégén volt síelésre igazán alkalmas a pálya. Gligor egyébként a vendégek számával teljesen elégedett, azt mondja, nem érzékeli a gazdasági válság hatásait. A kedvezőtlen időjárásét azonban annál inkább: nagyon sok pénzébe kerül ugyanis a vékony hóréteg miatt tönkrement, eltört, elkopott sífelszerelések cseréje – panaszolja. Annak viszont örül, hogy legalább az ünnepek alatt volt egy-két hétvége, amikor megvastagodott a hó, és biztos benne, hogy májusig jobbra fordul a hóhelyzet a mostaninál.
Hasonlóan jók a sízési feltételek Homoródfürdőn is, az ottani pályán helyenként a másfél méter vastagságot is eléri a tél folyamán előállított műhó, ezért a működtető, Benedek Lukács szerint még március végén is síelésre alkalmas lesz a pálya. „A forgalom nagyon kevéssel marad el a tavalyi mögött és még nincs vége a síszezonnak” – fejtette ki Benedek Lukács, akinek észrevétele szerint a válság nem vette el a téli sportok szerelmeseinek a kedvét, ugyanúgy eljönnek sízni. Hatása sokkal inkább érezhető a sípálya melletti vendéglő forgalmán – amelyet szintén ő működtet – ott jóval alacsonyabb a fogyasztás, a síelők gyakran beérik egy szelet – zsírral megkent – házi kenyérrel is.
Nincs akkora érdeklődés a hargitafürdői sípályák iránt, mint az elmúlt években. Tófalvi Ernő, a csíkszeredai önkormányzat hargitafürdői megbízottja a Krónikának elmondta, előző évekhez képest kevesebben járnak ki idén, ahogy ő fogalmazott, „van bőven üres parkolóhely”. Hargitafürdőn a Csipike pályát tudják igazán kihasználni a sízők. A közelben található Miklós pálya, noha működik, a vendégek arra panaszkodnak, hogy túlságosan köves. Tófalvi ugyanakkor kiemelte, szerettek volna egy újabb sípályát is beüzemelni, azonban a hóviszonyok egyelőre nem feleltek meg elképzeléseiknek. A megbízott hozzátette, működik a biatlon pálya is, ahol versenyeket tudnak szervezni. „Tavalyhoz képest az embereknek körülbelül fele jár ki, és inkább a román ajkúak, Bákó, Jászvásár vagy éppen Bukarest környékéről” – fejtette ki Tófalvi. A hargitafürdői illetékes úgy véli, a gazdasági helyzet is okolható azzal, hogy egyre kevesebben élnek ezzel a viszonylag költségesnek számító szenvedéllyel.
Inkább a hétvégeken használják a háromszéki sípályákat is. A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Sugásfürdőn egy felújított és egy új sípálya várja a téli sportok kedvelőit. Nagy Zoltán igazgató lapunknak elmondta, a hétvégeken több százan fordulnak meg Sugásfürdőn, a régi, hosszabb pálya a népszerűbb. Ezen a héten hétköznap is működtek a felvonók, a vakáció ideje alatt inkább a gyerekek járnak Sugásfürdőre sízni, síoktatók viszik a kisebbeket a pályára. Kovászna megye legmagasabban fekvő településén, Kommandón már a hóünnepre készülnek, a hétvégén zajló rendezvényt a Laur-hegyen levő sípályán szervezik meg. A sípálya a vakáció alatt és hétvégeken üzemel, hétköznapokon pedig csak akkor indítják be, ha van rá igény. Szombaton azonban nagy tömegre számítanak, hiszen hóünnep lesz lesiklás-, szánkó-, illetve hógolyódobáló-versennyel. A vetélkedőkre a helyszínen lehet feliratkozni, nevezési díj nincs. Délután lesz kergeverseny, majd este fáklyás lesiklás és bál. Már készül a hatalmas hóember, amely legalább nyolcméteres lesz.
Elégedetlen a turisták számával a gyergyócsomafalvi Snow-park tulajdonosa is. „Kevesen járnak hozzánk, mert a községhez közel van még egy sípálya és hamarabb odatalálnak az érdeklődők” – méltatlankodott Nagy János, a Snow-park tulajdonosa. Mint mondta, a látogatók száma alig haladja meg a 35-öt, igaz, a többség visszajáró vendég. A Snow-parkban egyébként egy felvonóval két pálya közelíthető meg, az egyik a gyakorlott, jó sízők igényeit elégíti ki, a másik pedig a kezdőknek ajánlott.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.