Fotó: Veres Nándor
Felemás eredményekkel, de nagy érdeklődés közepette szervezett csütörtökön állásbörzét Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM).
A megyeszékhelyen megtartott börze egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a cégek nehezen találnak Csíkszeredában szakképzett munkásokat. Az eseményen egyébként 168 személy vett részt, miközben 23 vállalat 148 helyre keresett szakképzett és szakképzetlen munkaerőt.
Sok szakma képviseltette magát: a legnagyobb kereslet a szolgáltatási szektorban volt, ezenkívül esztergályosoknak, mezőgazdasági munkásoknak, cukrászoknak, kamionsofőröknek is hirdettek meg állásokat, de marketinges munkakörbe és telefonos ügyfélszolgálati pozícióba is lehetett jelentkezni.
Népszerű a telefonos ügyfélszolgálat
„Cukrászokat keresek, olyanokat, akik tudnak receptekből dolgozni, de eddig még senki sem jelentkezett” – mondta érdeklődésünkre Novák Margit. Hozzátette, kevés embert érdekel a cukrászat, és szakképzett munkaerőt is nehéz találni mostanság. Gál Sándor, a csíkszeredai Metagalax Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, vasesztergályosok iránt is volt kereslet, sokan jelentkeztek, de az érdeklődők több mint fele nem szakképzett személy. „Bár szakképzetteket alkalmaznánk inkább, ennek ellenére betanítási lehetőséget is vállalunk, mivel alig van már szakember, és az utánpótlás is hiányzik” – fűzte hozzá.
Telefonos ügyfélszolgálatra, úgynevezett call centeres munkakörbe is kerestek alkalmazottakat. Itt igencsak nagy volt az érdeklődés: 30 helyet hirdettek meg, amelyekre nagyon sok jelentkező akadt – tudtuk meg Kónya Edittől, a CGS vállalat képviselőjétől. Megjegyezte azt is, hogy az állás elnyeréséhez nem szükséges a felsőfokú végzettség, inkább a személyes képességeken, főként a megfelelő kommunikációs készségen van a hangsúly. Bár kerestek kamionsofőröket is, összesen 15 személyt, oda szinte senki sem jelentkezett.
„A profi gépkocsivezető nem szokott otthon ülni a babérjain, nem ül a munkanélkülikönyvén” – magyarázta a kevés jelentkező okát Szigeti László, a Waberer’s vállalat munkatársa. „Inkább azt látom, a legtöbben azért jönnek, hogy pecsételjék le a munkanélkülikönyvüket, hogy továbbra is kapjanak segélyt. Nem igazán keresnek munkahelyet” – vélekedett Szigeti.
A toborzó alatt 54 személyt hívtak interjúra vagy próbamunkára és egy személyt alkalmaztak pincérnek – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség aligazgatójától. Kérdésünkre elmondta, évről évre az a tendencia, hogy egyre kevesebb a szakképzett munkaerő a megyében. „Nincsen nagy érdeklődés a szakmák iránt. Az emberek vagy szégyellik a szakmát, vagy egyszerűen csak olyan munkahely kellene nekik, ahol keveset kell dolgozni. Pedig egy jó szakmunkás mindig talál munkahelyet és a társadalom is értékeli őt” – fogalmazott Jánó.
Felemás eredmény Székelyudvarhelyen is
A székelyudvarhelyi állásbörzét a vállalkozások képviselői gyengének, a szervezők azonban jónak értékelik. A legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő textilipar iránt most is kevesen érdeklődtek, azonban a vendéglátósok és a kereskedelmi egységek képviselői több munkavállalót hívtak interjúra. A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség székelyudvarhelyi irodája által szervezett állásbörzén 150 személy vett részt, akik közül a meghirdetett 257 szabad állás felől 110 munkavállaló érdeklődött. Az általunk megkérdezett vállalkozások képviselői szerint a hasonló események iránti érdeklődés egyre gyengébb.
Egy helyi kereskedelmi cég képviselője úgy gondolja, annak ellenére, hogy viszonylag kecsegtető munkaajánlatokkal vettek részt a börzén, nem sok esélyük van arra, hogy betöltik a meghirdetett állásokat. Véleménye szerint a munkaképes személyek jó része külföldön vállal hosszú távú vagy szezonális munkát és itthon már nem is keresi a lehetőségeket, nem vesz részt állásbörzéken. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a munkaerőhiányt a szakiskolák gyakornoki programjával és ismerősök ajánlásai által igyekeznek orvosolni. Egy másik álláshirdető arra panaszkodott, hogy még betanítási lehetőséggel is nehezen találnak munkaerőt.
Egy tavalyi végzős, bár a gimnáziumban elméleti képzésben részesült, eladói állást keresett. A fiatal hölgy úgy gondolja, ha itthon talál munkát, nem menne külföldre dolgozni. Találkoztunk egy anyával is, aki óvodáskorú lánya kíséretében keresett munkát. Gyerekvállalás előtt tíz évig dolgozott a kereskedelemben, most is eladói állást keres, mivel nemsokára lejár a gyereknevelési szabadsága. Egy olyan reklámgrafikussal is váltottunk pár szót, aki dolgozott már a szakmában, jelenleg azonban munkanélküliként érdeklődött új lehetőség iránt. Remélte, hogy a börzén talál reklámgrafikusi ajánlatot, azonban nem járt sikerrel.
Noha ottjártunkkor a szervezők és a munkavállalók egyaránt a gyenge érdeklődésre panaszkodtak, Kiss Eduárd, a székelyudvarhelyi iroda állásbörzéért felelős munkatársa jónak értékelte a csütörtöki börzét, hiszen a megjelent huszonhárom vállalkozás képviselői 110 munkavállalóval álltak szóba, akik közül 56-ot interjúra hívtak. A meghirdetett kilenc mérnöki állásra nem akadt jelentkező, ugyanakkor mindössze öt-hat fémipari szakember érdeklődött munkalehetőség iránt, mindannyiukat visszahívták állásinterjúra. A visszahívottak hetven százaléka férfi volt, nagy részük húsz és harminc év közötti munkakereső – tudtuk meg az iroda munkatársától.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!