2011. július 29., 09:522011. július 29., 09:52
A fideszes politikus, országgyűlési képviselő hozzátette: ha ilyen lehetőség jelenleg nincs, akkor kérni fogják, a két testület gondoskodjon arról, hogy „a jövőben ez így legyen”. Mint mondta, erre különös alkalmat ad – az adósságféket is magában foglaló – új magyar alaptörvény elfogadásából adódó jogszabály-alkotási kötelezettség. Szijjártó a parlament albizottságának alelnökeként jelezte, a 2002–2010 közötti magyar államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság a politikai mellett a jogi felelősség megállapítását is szükségesnek látja, az erről szóló jelentés elfogadása vasárnap történhet meg.
A fideszes politikus megerősítette azt az álláspontját, hogy a szocialista kormányok rossz gazdaságpolitikai döntései vezettek az államadósság drámai mértékű megnövekedéséhez, ezzel az előző kabinetek szerinte bűnt követtek el, amelynek következményeit minden magyar ember, család ma is viseli. A felelősök között, kérdésre válaszolva, név szerint említette Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket. Szerinte az akkori pénzügyminiszterek felelőssége is megkerülhetetlen. Jelezte, azért fordultak az illetékes parlamenti testületekhez, mert öszszetett jogi kérdésről van szó: „múltban elkövetett, de hosszú távú hatásokkal járó bűnről”. Mint ismeretes, Traian Băsescu alkotmánymódosítási javaslatában ugyancsak az alaptörvénybe foglalná az államadósság kérdését.
A román államfő azt szorgalmazza, hogy rögzítsék az alaptörvényben, hogy Románia államháztartási hiánya nem haladhatja meg a nemzeti össztermék három százalékát, az államadósság pedig nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyébként bírálja a Fidesz kezdeményezését, és úgy véli, Orbán Viktort kellene büntetőjogi felelősségre vonni. Az ellenzéki párt szerint arra lehet következtetni, hogy „a miniszterelnök feltett szándéka a jelenlegi kormány hibáit és cselekvésképtelenségét, illetve eddigi intézkedéseinek sikertelenségét és eredménytelenségét másra, az előző kormányokra fogni”. A szocialisták felszólították a miniszterelnök szóvivőjét, hogy „ne kísérletezzen a politikai és a jogi kategóriák összemosásával”, továbbá az MSZP szerint egy ország gazdaságpolitikájáról sehol a világon nem az igazságszolgáltatás mond ítéletet, hanem a választók.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
szóljon hozzá!