Alapjaiban változtatná meg a romániai adórendszert a Grindeanu-kabinet pénzügyminisztériumának kiszivárgott terve. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál birtokába jutott dokumentum egyik sarkalatos pontja szerint 2018. január elsejétől a munkáltató már nem tartaná vissza az alkalmazott fizetéséből a jövedelemadót. A szakemberek azonban erre nem sok esélyt látnak.
2017. április 21., 15:572017. április 21., 15:57
2017. április 21., 15:582017. április 21., 15:58
Alapjaiban változtatná meg a romániai adórendszert a Grindeanu-kabinet pénzügyminisztériumának kiszivárgott terve. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál birtokába jutott dokumentum egyik sarkalatos pontja szerint 2018. január elsejétől a munkáltató már nem tartaná vissza az alkalmazott fizetéséből a jelenleg 16 százalékos jövedelemadót. A munkavállaló tehát nagyobb összeget vihetne haza minden hónapban, ám a későbbiekben ráhárulna az adófizetés felelőssége, ami a jelenleg hatályos egyéni adózásból családi/háztartási adózásra váltana, és az egy háztartásban élők közösen fizetnék be a közterhet. Évente két alkalommal kellene adózni a most kiszivárgott tervek szerint, amihez pedig alapos odafigyelés szükséges, hiszen senki nem akar arra ébredni az adófizetési határidőnél, hogy nincs erre elég pénze.
Amint arról már korábban írtunk, a kormány egyfajta globális adót képzelt el, amit a háztartások fizetnének be. Az eddig elhangzottak szerint az egy fedél alatt élők nevezhetik magukat háztartásnak. Ugyanakkor bevezetnék az adójóváírás intézményét is, olyan kiadásokat lehetne az elképzelések szerint jóváírni, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja (kgfb vagy RCA), az edzőtermi bérlet, a mozijegy, a könyvek, gyógyszerek, civil szervezetek támogatása. A kis jövedelmű családok pedig a gyerekek után még plusz állami támogatásban is részesülhetnének.
Egy kis illusztráció
A kiszivárgott tervek szerint egy egy személyből álló háztartásnak évi 24 ezer lejig nem kellene adót fizetnie, a kormány által bevezetni tervezett progresszív adózás szerint a havi 2000 lej alatti fizetések jövedelemadója 0 százalékos, afelett pedig 10 százalékos adókulcsot alkalmaznak. Az egyszemélyes háztartásnak ugyanakkor évi 2000 lejes adójóváírást tesznek lehetővé. A képlet tehát így nézne ki: az illető éves jövedelméből levonják az adómentes 24 ezer lejt, majd a legtöbb 2000 lejes adójóváírást, a visszamaradó összegre pedig alkalmazzák a 10 százalékos adókulcsot.
Állami segítség
A kormány ugyanakkor nem várja el, hogy az egész ország hirtelen könyvelővé váljon, hanem a háziorvosi rendszerhez hasonlóan minden család adótanácsadót választana magának. A polgároknak pedig ez semmibe sem kerülne, a tervek szerint ugyanis az állami költségvetésből fizetnék ki a tanácsadókat, akik a lakosság pénzügyeit kezelnék. Az éves adót két egyenlő részletben kell befizetni, az első részletet a globális adóbevallás benyújtásakor, a másodikat pedig legkésőbb 60 nappal ezután. Arról, hogy mikor és mennyit kell fizetni, a tanácsadónak kell majd értesítenie a háztartásokat.
Tăriceanu szerint nem megy ez olyan gyorsan
Egyelőre azonban nem tűnik valószínűnek, hogy már januártól a feje tetejére álljon az adórendszer, hiszen a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnöke, Călin Popescu-Tăriceanu is kétli, hogy egyhamar be lehetne vezetni a családi adózást. „A mi célunk az, hogy csökkentsük a 2000 lejesnél kisebb fizetések adókulcsát, legyen az nulla, 2000 lej felett pedig 10 százalék. (...) Ahelyett, hogy lenne egy nagy adónk, ami kevés adófizetőre vonatkozik, szélesítsük ki az adófizetők körét. 4,7 millió alkalmazott fizet adót, s van még 5 millió nyugdíjas. Mi történik a lakosság többi részével? Fizetnek valami hozzájárulást? Olyan körülmények között, hogy a közoktatás, az állami egészségügy és más közintézmények szolgáltatásainak haszonélvezői\" – magyarázta Tăriceanu, hogy miért gondolja szükségesnek a Grindeanu-kabinet a családi adózásra való áttérést.
Hozzátette: bele szeretnék foglalni az adóalapba azokat is, akik jelenleg egyetlen lejt sem fizetnek be az államkasszába, ellenkező esetben nem tud működni ez a gépezet. Példaként az állami egészségügyi rendszert hozta fel. „Nem tudunk fenntartani egy egészségügyi rendszert, amihez csak 4,7 millió ember járul hozzá. Elvárásaink vannak, azt szeretnénk, ha az egészségügyi rendszer jobban működne, jobb minőségű szolgáltatásokat akarunk, árkedvezményes gyógyszereket akarunk\" – érvelt a felsőház elnöke, leszögezve egyúttal, hogy a családi adó nem egy új adó, hanem „egy eszköz, ami lehetővé teszi mindazoknak, akik egy háztartásnak nevezik magukat, hogy leírhassanak bizonyos adókat, s így csökkenjen a befizetendő jövedelemadó összege\".
Az RMDSZ meglepődött
Meglepőnek tartja eközben a pénzügyminisztérium javaslatát Erdei Dolóczki István RMDSZ-es parlamenti képviselő, mert – mint megkeresésünkre elmondta – ez nem volt benne a kormányprogramban. Rámutatott, csak a sajtóból értesültek a pénzügyminisztérium terveiről, ezt a következő hetekben tanulmányozni, majd véleményezni fogják. „Én mindenképpen az egykulcsos adórendszer híve vagyok, mert az tisztább és átláthatóbb. Nem egyértelmű, hogy a romániai lakosság és az adóhivatal fel van-e készülve az adóbevallások kezelésére\" – hangsúlyozta a politikus.
Csak egy újabb „bombasztikus ötlet\"?
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem is tartja valószínűnek, hogy a pénzügyminisztérium valóban bevezeti a progresszív adózást, a családi adóbevallást és a kedvezményeket. Mint rámutatott, a szociáldemokrata kormány gyakran „beveti a bombasztikus ötleteket\", majd utána elemzik a hatásokat, és végül elvetik a tervet. Másrészt a gazdasági szakember úgy véli, ennek a módosításnak a bevezetésére nincs felkészülve sem a társadalom, sem a szakma.
„Az év végéig nem lesz annyi hozzáértő adótanácsadó, aki ezt mind lemenedzseli\" – hívja fel a figyelmet Édler, aki szerint különben valóban előrelépés lenne a gazdaság kifehérítésében, ha a családi adókedvezmények igénybevételéhez mindenki elkezdené gyűjtögetni a számlákat, ám ha felső határt szabnak a jóváírásoknak, akkor azzal nem kedveznek a középosztálynak. „Az alacsony jövedelműek gyűjtögetik majd a számlákat, hogy minél több kedvezményt leírhassanak, ám akik többet keresnek, mert többet dolgoznak, vagy jobb minőségű munkát végeznek, újra többet adóznak, ha nem írhatnak le arányosan több kedvezményt\" – fogalmazta meg aggályait Édler András.
Diósi: kell a reform, de előbb modellezni kell a hatást
„Az adóreform mindenképpen jót tesz az országnak, hiszen az adóbehajtás szempontjából messze elmarad Románia az európai uniós országoktól\" – véli Diósi László. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, ha több adó folyna be az államkasszába, az azt is eredményezné, hogy kevesebbet kellene befizetniük azoknak, akik jelenleg is rendesen adóznak. Ugyanakkor rámutatott, hogy az egységes adó nagy vívmánynak bizonyult nemcsak a gazdaság kifehérítésében, hanem abban is, hogy leegyszerűsítette az adóbevallást, az adóban való gondolkodást.
A szakember szerint az adójóváírások rendszere más országokban jól működik, ám mielőtt ezt bevezeti a román állam, meglátása szerint mindenképp több hatástanulmányt kell készíteni, meg kell vizsgálni, miként befolyásolja az alacsonyabb vagy éppen a magasabb jövedelműek adóját vagy a gazdasági növekedést. „Egy ilyen módosításnak sokféle hatása lehet az állami bevételek és a gazdaság szempontjából, ezeket pontosan modellezni kell\" – összegzett Diósi László.
Van esély a gazdaság kifehérítésére?
A nyugati országokban a családi adókedvezménnyel sikeresen fehérítik ki a gazdaság egy- egy szegmensét, mondta el korábban lapunknak Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó úgy véli, ha bevezetik a családi vagy a háztartásonkénti adóbevallást és a családi adókedvezményeket, azzal a gazdaság adott ágazatait ki tudják fehéríteni. A családok csak úgy írhatnak le költségeket az adóalapból, ha számlát/nyugtát mellékelnek, tehát automatikusan kifehéredik a gazdaság. Debreczeni László rámutatott, ha például leírhatóvá teszik az adóból a családi otthon kétévenkénti kifestését, akkor mindenki számlát kér majd a felújításra. A szakember szerint ahhoz, hogy a magánszemélyek ezeket a jelentéseket, adóbevallásokat elkészítsék, valóban adótanácsadóra lesz szükségük.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.