Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az EU-ban a júliusi 6,1 százalékról 5,9 százalékra mérséklődött, Romániában pedig 8,9 százalékról 9,3 százalékra nőtt az éves infláció az Eurostat kedden közzétett végleges adatai szerint.
2023. szeptember 19., 14:422023. szeptember 19., 14:42
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a nyolcadik hónapban a tagállamok közül Magyarországon (14,2 százalék), a Csehországban (10,1) és Szlovákiában (9,6) volt a legnagyobb, Dániában (2,3), Spanyolországban és Belgiumban (egyaránt 2,4) a legkisebb az infláció.
Augusztusban 5,2 százalékra csökkent az infláció az euróövezetben a júliusi 5,3 százalékról. Az Eurostat előzetes becslése még a júliusival megegyező 5,3 százalékos augusztusi inflációt mutatott ki az euróövezetre. Egy évvel korábban 9,1 százalékon állt az euróövezeti infláció.
Az Eurostat szerint az úgynevezett maginfláció 5,5 százalékról 5,3 százalékra csökkent.
Amint arról korábban írtunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) korábban közölt adatai szerint Romániában a júliusi 9,44 százalékról augusztusban 9,43 százalékra csökkent az éves infláció.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését is felfelé módosította a legutóbbi jelentésében, amelyben 2023 végére 7,5 százalékos, 2024-re 4,4 százalékos éves pénzromlással számol. Májusban erre az évre még 7,1 százalékos, a jövő év végére pedig 4,2 százalékos inflációt prognosztizált a BNR.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a júniusi 10,3 százalékról júliusban 9,4 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
Idei és jövő évi inflációs előrejelzését is felfelé módosította a Román Nemzeti Bank (BNR), amely 2023 végére 7,5 százalékos, 2024-re 4,4 százalékos éves pénzromlással számol – jelentette be szerdán a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!