2011. március 02., 09:402011. március 02., 09:40
Az ország lakosságának közel fele elégedett az életkörülményeivel, ugyanakkor csupán 4 százalék értékeli jónak a gazdaság helyzetét, és csak 14 százalék számít arra, hogy a helyzet javulni fog a 2011-es év során – derül ki az Eurobarométer elnevezésű, uniós szintű felmérésből, amelynek Romániára vonatkozó részét tegnap mutatták be Bukarestben. A Romániáról szóló adatokat tavaly november 11. és december 1. között vették fel, 1001 fős mintával dolgozva.
A felmérés szerint a polgárok 46 százaléka általában véve elégedett az életkörülményeivel. Ez szinte megegyező a 2009 őszén tapasztalt 47 százalékos aránnyal, ugyanakkor jelentős a növekedés a 2010 tavaszán mért adatokhoz képest, amikor csupán 36 százalék vélekedett így. Az uniós átlag ugyanakkor ebben a tekintetben jóval meghaladja a romániai szintet, hiszen 78 százalékos. A legnagyobb értékeket az északi tagállamokban mérték: Dániában 97, Svédországban 96, Hollandiában szintén 96, Luxemburgban 95, Finnországban pedig 94 százalékos a polgárok elégedettségi szintje. Azonban mégsem Romániában a legelégedetlenebbek a polgárok: Portugáliában csupán 45, Bulgáriában pedig 38 százalékos az elégedettek aránya.
Az elégedettségérzés ugyanakkor lakhelyfüggő is: míg Romániában a városi lakosok 54 százaléka elégedett, addig a vidékiek közül csupán 39 százalék nyilatkozott így.
Az ország általános gazdasági helyzetével azonban már korántsem elégedett a lakosság. A tavalyi 90-ről 94 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az rossz vagy nagyon rossz. Ez egyébként Európa-szerte általános vélekedés: az uniós polgárok 70 százaléka véli hasonlóan.
A polgárokat arról is faggatták, mi jelenti számukra a legnagyobb problémát. A romániai megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, az áremelkedés és az infláció okozza a legnagyobb gondot, egyharmaduk szerint a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása elérte a csúcspontját, 48 százalék ugyanakkor úgy véli, idén tovább rosszabbodik a munkaerő-piaci helyzet. 39 százalék véli úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet okozza a legnagyobb gondot, míg tavaly tavasszal ez az arány csak 35 százalék volt, a jelenlegi uniós átlag pedig 25 százalék. Az egészségügyi rendszer helyzetét a megkérdezettek 22 százaléka tartja a legaggasztóbbnak, ami közel áll a 19 százalékos uniós átlaghoz, és alacsonyabb az országban 2010 tavaszán mért 25 százaléknál.
A munkanélküliséget 17, a nyugdíjak helyzetét 16 százalék gondolja a legnagyobb problémának.
Arról, hogy a 2011-es évben a saját háztartása anyagi helyzete javul, csak 18 százalék vélekedik derűlátóan, míg munkahelye kapcsán még ennél is kevesebb, 12 százalék. A megkérdezettek mintegy harmada, 28 százalék úgy véli, hogy roszszabbodni fog az anyagi helyzete, 48 százalék szerint viszont változatlan lesz. A munkahelyek tekintetében 48 százalék szerint rosszabb lesz a helyzet, és 32 százalék véli úgy, hogy minden marad a régiben.
A felmérés arra is kitér, hogy a fiatalabbak kevésbé borúlátóak az idősekhez képest. A 15 és 24 év közötti megkérdezettek 37 százaléka látja úgy, hogy rosszabbodni fog az ország helyzete, míg az 55 év fölöttieknél ez az arány már 57 százalékra nő.
A válaszadók a kormányról is sommás ítéletet mondtak a kérdezőbiztosoknak: 80 százalékuk szerint a kabinet nem volt képes hatékonyan fellépni a gazdasági válság ellen. Ezzel jócskán meghaladják az uniós átlagot, ám a többi európai polgár is meglehetősen kritikus saját kormányával szemben, hiszen az európaiak 55 százaléka szintén elmarasztalja a politikumot.
A válság által szintén keményen sújtott Írországban 83, Spanyolországban 86, Lettországban szintén 86, Litvániában pedig 83 százalék véli eredménytelennek saját kormánya válságellenes küzdelmét. A romániai válaszadók 63 százaléka szerint az Európai Unió viszont hatékonyan küzd a válság hatásai ellen, ez pedig azt jelzi, hogy jobban bíznak az EU-ban az uniós átlagnál, az ugyanis csupán 45 százalékos. A romániaiak az Egyesült Államokban is jobban bíznak: itt 54-35 százalék az arány az uniós átlaggal összevetve. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kellene vállalnia a globális pénzügyi piacok megrendszabályozásában: Romániában a megkérdezettek 78 százaléka, uniós szinten pedig 82 százalék véli így.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.