2013. március 15., 08:422013. március 15., 08:42
Különösen így van ez azóta, hogy – a válságra való hatékonyabb válaszadást keresve – bevezették az „európai szemeszter” fogalmát. Ez lényegében azt fedi, hogy a tagországok minden év első felében pontosan kidolgozott menetrend szerint összemérik saját nemzeti gazdaság- és pénzügy-politikai célkitűzésüket, stratégiájukat az összeurópai célokkal és stratégiával. Ennek a folyamatnak a keretében a mostani csúcstalálkozón áttekintik a 2012-re Brüsszel által megfogalmazott „országspecifikus ajánlások” teljesítését, különös tekintettel a gazdasági növekedés beindítását hangoztató célkitűzésekre. E téren az Unió nem büszkélkedhet érdemleges teljesítményjavulással: a növekedés nem indult be, a munkanélküliség a korábbinál is magasabbra kúszott.
Az „európai szemeszter” menetrendje értelmében a mostani csúcstalálkozón „útmutatást” dolgoznak ki a tagállamok összessége számára, hogy hova helyezzék a hangsúlyt a következő hetekben kidolgozandó stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukban, valamint nemzeti reformprogramjukban. (Stabilitási programot az euróövezet országai, konvergenciaprogramot pedig azok az országok dolgoznak ki, amelyek még csak „törekednek” az euróövezetbe. A nemzeti reformprogramot valamennyi tagországnak meg kell fogalmaznia.) Az „útmutatások” részben az Európai Bizottság által az éves növekedésről szóló jelentés megállapításain, részben pedig a soros EU-elnökség szintetizáló jelentése alapján öltenek formát. A „szemeszter” során a következő lépés azt lesz, hogy a tagországok áprilisban benyújtják Brüsszelnek az igényelt stratégiai dokumentumokat, amelyeket aztán a bizottság a májusi tavaszi gazdasági előrejelzés adatainak fényében elemez, majd az elemzés nyomán minden egyes országra nézve specifikus ajánlásokat tesz.
A mostani EU-csúcs érdekessége, hogy azon belül – a még összuniós körben elfogyasztott csütörtöki munkavacsora után, a tervek szerint 22 órától – külön tanácskozást tartottak az euróövezet országainak állam-, illetve kormányfői. Az „eurócsúcs” részvevőinek Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke adott tájékoztatást a 17 országot átfogó övezet helyzetéről.
A második napon, pénteken, immár ismét 27-es körben, az Oroszországhoz fűződő viszony kérdéseit tekintik át az EU-országok vezetői. A legkevésbé sem fontos, ám a megnövekedett költségtudatosság illusztrálása szempontjából mindenképpen jelzésértékű fejlemény, hogy tudósítói emlékezet óta ez lesz az első olyan EU-csúcs, amikor az akkreditált újságírók már nem kapnak ingyenes vacsorát, illetve a második napon ingyenes ebédet a tanácskozás helyszínéül szolgáló Justus Lipsius épületben, hanem fizetniük kell az étkezésért – miként egyébként minden más, „normális” napon.
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.