Rangsor meglepetésekkel: Kolozsváron a legdrágább, Kézdivásárhelyen a legolcsóbb a megélhetés az erdélyi városok közül

Kolozsvár fölényesen a legdrágább erdélyi város •  Fotó: Jakab Mónika

Kolozsvár fölényesen a legdrágább erdélyi város

Fotó: Jakab Mónika

Kolozsváron, Brassóban, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön a legdrágább a megélhetés az erdélyi városok közül, miközben Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagybányán a legolcsóbb élni – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott, Erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségindexe, 2021 című elemzésből.

Krónika

2021. április 15., 12:182021. április 15., 12:18

2021. április 15., 12:212021. április 15., 12:21

Az Erdélystat csütörtöki közleménye rámutat: mivel a tizenkét jelentős magyar lakossággal rendelkező város közül egyértelműen Kolozsvár a legdrágább, a kutatás készítői ezt választották referenciának, vagyis a többi város értékeit mindig a kolozsvári 100 pontos értékhez viszonyították. A kincses városban a legmagasabbak a lakhatási költségek, a házhoz szállított vendéglátóipari élelmiszerárak, a városon belüli utazási költségek (tömegközlekedés, parkolás, taxi) és a kultúrafogyasztási kiadások is magasak.

Vannak meglepetések

A 7,5 százalékkal olcsóbbnak mért Brassóban eközben a lakhatási költségek számítanak magasnak, ezek nagyjából megegyeznek a kolozsvári árszínvonallal, és alapvetően ennek köszönhető a második helyezés. A kulturális szolgáltatások, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek is relatív drágák, viszont más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város. Érdekes például, hogy Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül – irányítja rá a figyelmet az Erdélystat közleménye.

A harmadik legdrágább város Temesvár, ahol 8 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. A megfigyelt városok közül Temesváron a legdrágábbak a sportolási szolgáltatások, és a bolti, piaci élelmiszerkosár árszínvonala is meghaladja a Kolozsvárét. A lakhatás kevésbé drága, Temesvárt megelőzi Kolozsvár, Brassó és Sepsiszentgyörgy is ezen a területen.

A székelyföldi városok közül a legdrágább az élet Sepsiszentgyörgyön, ahol az árindex elmaradása csupán 11,4 százalék Kolozsvárhoz viszonyítva, így a negyedik helyezett az Erdélystat rangsorában.

Szentgyörgyön amúgy a legköltségesebb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, illetve relatív drága a lakhatás is. Ennek valószínű oka az elemzés készítői szerint, hogy az albérletek iránti kereslet jelenleg nagy, viszont a kínálat alacsony, illetve a magas ingatlanárakkal rendelkező közeli Brassó is felfelé húzhatja a lakhatási költségeket. A többi területen viszonylag olcsó Sepsiszentgyörgy, a házhoz rendelhető élelmiszerek, az utazás és a kultúrafogyasztás árainak tekintetében a rangsor második felében található.

Nagyváradon eközben 13,5 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. Itt relatív alacsony a lakhatási költség, viszont Kolozsvár után itt a legmagasabb a kultúrára fordított kiadások árszínvonala,

például a könyvtári belépő éves díja a Körös-parti városban a legdrágább a megfigyelt városok közül. Szintén drágák a sportolási lehetőségek, kedvezőbbek viszont az utazási költségek és az élelmiszerárak.

•  Fotó: Erdélystat Galéria

Fotó: Erdélystat

Szatmárnémetiben átlagosan 14,9 százalékkal olcsóbbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek hasonlóak a nagyváradi árakhoz, ugyanakkor Kolozsvár után itt a legdrágábbak a városon belüli utazási kiadások. Más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város.

Csíkszereda átlagosan 16,2 százalékkal olcsóbb, mint Kolozsvár. Itt viszonylag magasak a lakhatás, a városon belüli utazás és a kulturális szolgáltatások költségei. Ugyanakkor – Kézdivásárhely után –

Csíkszeredában a második legolcsóbb a vendéglátóipari egységekben fogyasztható élelmiszerek árszínvonala , illetve a bolti, piaci élelmiszerárak és a sportolási szolgáltatások költségei is alacsonyak.

Aradon 16,8 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A lakhatási kiadások Kézdivásárhely után itt a legkisebbek, és viszonylag olcsók a piaci élelmiszerek, illetve a kulturális szolgáltatások. Másfelől Aradon kiemelkedők a házhoz szállított ételek és italok árai, Kolozsvár után itt a legköltségesebbek, és szintén magasak a városon belüli utazási költségek.

A tizenkét város közül Marosvásárhely a kilencedik , itt átlagosan 19,4 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési kiadások Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek szempontjából középmezőnyben van, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek ára is közepes színvonalú, más területeken olcsónak számít a város. Egyedül a kulturális szolgáltatások árszínvonala kiemelkedő.

Érdekesség a kutatás készítői szerint, hogy az általános bolti, piaci élelmiszerekből összeállított bevásárlókosár ára Marosvásárhelyen volt a legalacsonyabb a megfigyelt városok közül.

Nagybánya a harmadik legolcsóbb város, itt átlagosan 19,7 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint Kolozsváron. A bolti, piaci élelmiszerárak szempontjából az ötödik, a lakhatás, a vendéglátóipari élelmiszerek és az utazási költségek szempontjából a negyedik legolcsóbb, a sport és a kultúra árszínvonalát tekintve pedig ennél is kedvezőbbek Nagybányán a kiadások.

A második legolcsóbb város Székelyudvarhely, ahol átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Bár a lakhatási és utazási költségek szempontjából inkább a középmezőnybe sorolható, a relatív olcsó élelmiszerárak, a mérsékelt sportolási és kulturális költségek jelentősen csökkentik a megélhetési indexet.

A legolcsóbb város Kézdivásárhely, itt 22,5 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési költségek Kolozsvárhoz viszonyítva.

Kézdivásárhelyen az általános bolti, piaci élelmiszer kifejezetten drága, az átlagárak meghaladják még a kolozsvárit is. Ugyanakkor mindezt ellensúlyozza, hogy a lakhatás, a vendéglátóipari egységekben fogyasztott (jelenleg házhoz szállított) kész élelmiszer, az utazás és a kultúra költségei Kézdivásárhelyen a legkedvezőbbek.

Az árszínvonal és az életszínvonal nem azonos

„Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy egy város árszínvonala nem feltétlenül tükrözi az átlagos életszínvonalat” – hívták fel ugyanakkor a figyelmet a kutatás készítői. Brassó megélhetési indexe például 92,5 pont, ez azt jelenti, hogy ha Kolozsváron valakinek a megélhetéséhez napi száz lejre lenne szüksége, akkor Brassóban ugyanezeket a termékeket és szolgáltatásokat 92,5 lejért tudná megvásárolni, tehát Brassó „árelőnye” 7,5 százalék. Ugyanakkor

valószínű, hogy Kolozsváron az átlagbérek is magasabbak, mint Brassóban, így lehetséges az, hogy a kolozsvári átlagos életszínvonal – a város viszonylagos drágasága ellenére – meghaladja a brassóit.

Az, hogy egy város viszonylag drága, az elemzés szerint nem jelenti azt sem, hogy minden termékcsoport esetében az. Például Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül. Vannak ugyanakkor olyan termékek is, amelyek hatósági árasak, vagy szinte egységes az áruk az országban településtől függetlenül, az ilyen termékeket nem is tették a fogyasztói kosárba, pedig ezek csökkentenék a városok közötti különbségeket – mutat rá az Erdélystat közleménye.

A módszertanról
A statisztikában komoly hagyománya van annak, hogy különféle módokon összehasonlítják az egyes városok megélhetési költségeit, így próbálva számszerűsíteni azt, vajon mennyivel is olcsóbb vagy drágább az élet az egyes településeken. Sok más hasonló index mellett talán a legismertebb ilyen összehasonlítás az Economist Intelligence Unit (EIU) 130 világváros árait rendszeresen összevető WCOL indexe. Az Erdélystat hasonló módszertannal készítette el saját, a legjelentősebb erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségeit összevető indexét. Az egyes városok megélhetési költségeinek megállapításához összeállított „fogyasztói kosárban” összesen 43 termék és szolgáltatás súlyozott árát vették figyelembe a burgonya piaci árától a szemátszállítási díjon át az edzőtermi bérletig.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra
2025. március 28., péntek

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből

A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből
2025. március 28., péntek

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében

Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében
2025. március 27., csütörtök

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma

Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma
2025. március 27., csütörtök

Rákapott az arany „ízére” a romániai lakosság

A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.

Rákapott az arany „ízére” a romániai lakosság
2025. március 27., csütörtök

Kisboltokra és a szupermarketekre fókuszál a romániai sörfogyasztás

A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.

Kisboltokra és a szupermarketekre fókuszál a romániai sörfogyasztás
2025. március 27., csütörtök

Trump még nagyobb vámokkal fenyegeti az EU-t, miután drasztikusan megemelte az autóimport vámját

Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.

Trump még nagyobb vámokkal fenyegeti az EU-t, miután drasztikusan megemelte az autóimport vámját
2025. március 27., csütörtök

Megkezdte működését az új román állami bank

Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.

Megkezdte működését az új román állami bank
Megkezdte működését az új román állami bank
2025. március 27., csütörtök

Megkezdte működését az új román állami bank