Rangsor meglepetésekkel: Kolozsváron a legdrágább, Kézdivásárhelyen a legolcsóbb a megélhetés az erdélyi városok közül

Kolozsvár fölényesen a legdrágább erdélyi város •  Fotó: Jakab Mónika

Kolozsvár fölényesen a legdrágább erdélyi város

Fotó: Jakab Mónika

Kolozsváron, Brassóban, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön a legdrágább a megélhetés az erdélyi városok közül, miközben Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagybányán a legolcsóbb élni – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott, Erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségindexe, 2021 című elemzésből.

Krónika

2021. április 15., 12:182021. április 15., 12:18

2021. április 15., 12:212021. április 15., 12:21

Az Erdélystat csütörtöki közleménye rámutat: mivel a tizenkét jelentős magyar lakossággal rendelkező város közül egyértelműen Kolozsvár a legdrágább, a kutatás készítői ezt választották referenciának, vagyis a többi város értékeit mindig a kolozsvári 100 pontos értékhez viszonyították. A kincses városban a legmagasabbak a lakhatási költségek, a házhoz szállított vendéglátóipari élelmiszerárak, a városon belüli utazási költségek (tömegközlekedés, parkolás, taxi) és a kultúrafogyasztási kiadások is magasak.

Vannak meglepetések

A 7,5 százalékkal olcsóbbnak mért Brassóban eközben a lakhatási költségek számítanak magasnak, ezek nagyjából megegyeznek a kolozsvári árszínvonallal, és alapvetően ennek köszönhető a második helyezés. A kulturális szolgáltatások, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek is relatív drágák, viszont más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város. Érdekes például, hogy Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül – irányítja rá a figyelmet az Erdélystat közleménye.

A harmadik legdrágább város Temesvár, ahol 8 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. A megfigyelt városok közül Temesváron a legdrágábbak a sportolási szolgáltatások, és a bolti, piaci élelmiszerkosár árszínvonala is meghaladja a Kolozsvárét. A lakhatás kevésbé drága, Temesvárt megelőzi Kolozsvár, Brassó és Sepsiszentgyörgy is ezen a területen.

A székelyföldi városok közül a legdrágább az élet Sepsiszentgyörgyön, ahol az árindex elmaradása csupán 11,4 százalék Kolozsvárhoz viszonyítva, így a negyedik helyezett az Erdélystat rangsorában.

Szentgyörgyön amúgy a legköltségesebb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, illetve relatív drága a lakhatás is. Ennek valószínű oka az elemzés készítői szerint, hogy az albérletek iránti kereslet jelenleg nagy, viszont a kínálat alacsony, illetve a magas ingatlanárakkal rendelkező közeli Brassó is felfelé húzhatja a lakhatási költségeket. A többi területen viszonylag olcsó Sepsiszentgyörgy, a házhoz rendelhető élelmiszerek, az utazás és a kultúrafogyasztás árainak tekintetében a rangsor második felében található.

Nagyváradon eközben 13,5 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. Itt relatív alacsony a lakhatási költség, viszont Kolozsvár után itt a legmagasabb a kultúrára fordított kiadások árszínvonala,

például a könyvtári belépő éves díja a Körös-parti városban a legdrágább a megfigyelt városok közül. Szintén drágák a sportolási lehetőségek, kedvezőbbek viszont az utazási költségek és az élelmiszerárak.

•  Fotó: Erdélystat Galéria

Fotó: Erdélystat

Szatmárnémetiben átlagosan 14,9 százalékkal olcsóbbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek hasonlóak a nagyváradi árakhoz, ugyanakkor Kolozsvár után itt a legdrágábbak a városon belüli utazási kiadások. Más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város.

Csíkszereda átlagosan 16,2 százalékkal olcsóbb, mint Kolozsvár. Itt viszonylag magasak a lakhatás, a városon belüli utazás és a kulturális szolgáltatások költségei. Ugyanakkor – Kézdivásárhely után –

Csíkszeredában a második legolcsóbb a vendéglátóipari egységekben fogyasztható élelmiszerek árszínvonala , illetve a bolti, piaci élelmiszerárak és a sportolási szolgáltatások költségei is alacsonyak.

Aradon 16,8 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A lakhatási kiadások Kézdivásárhely után itt a legkisebbek, és viszonylag olcsók a piaci élelmiszerek, illetve a kulturális szolgáltatások. Másfelől Aradon kiemelkedők a házhoz szállított ételek és italok árai, Kolozsvár után itt a legköltségesebbek, és szintén magasak a városon belüli utazási költségek.

A tizenkét város közül Marosvásárhely a kilencedik , itt átlagosan 19,4 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési kiadások Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek szempontjából középmezőnyben van, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek ára is közepes színvonalú, más területeken olcsónak számít a város. Egyedül a kulturális szolgáltatások árszínvonala kiemelkedő.

Érdekesség a kutatás készítői szerint, hogy az általános bolti, piaci élelmiszerekből összeállított bevásárlókosár ára Marosvásárhelyen volt a legalacsonyabb a megfigyelt városok közül.

Nagybánya a harmadik legolcsóbb város, itt átlagosan 19,7 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint Kolozsváron. A bolti, piaci élelmiszerárak szempontjából az ötödik, a lakhatás, a vendéglátóipari élelmiszerek és az utazási költségek szempontjából a negyedik legolcsóbb, a sport és a kultúra árszínvonalát tekintve pedig ennél is kedvezőbbek Nagybányán a kiadások.

A második legolcsóbb város Székelyudvarhely, ahol átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Bár a lakhatási és utazási költségek szempontjából inkább a középmezőnybe sorolható, a relatív olcsó élelmiszerárak, a mérsékelt sportolási és kulturális költségek jelentősen csökkentik a megélhetési indexet.

A legolcsóbb város Kézdivásárhely, itt 22,5 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési költségek Kolozsvárhoz viszonyítva.

Kézdivásárhelyen az általános bolti, piaci élelmiszer kifejezetten drága, az átlagárak meghaladják még a kolozsvárit is. Ugyanakkor mindezt ellensúlyozza, hogy a lakhatás, a vendéglátóipari egységekben fogyasztott (jelenleg házhoz szállított) kész élelmiszer, az utazás és a kultúra költségei Kézdivásárhelyen a legkedvezőbbek.

Az árszínvonal és az életszínvonal nem azonos

„Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy egy város árszínvonala nem feltétlenül tükrözi az átlagos életszínvonalat” – hívták fel ugyanakkor a figyelmet a kutatás készítői. Brassó megélhetési indexe például 92,5 pont, ez azt jelenti, hogy ha Kolozsváron valakinek a megélhetéséhez napi száz lejre lenne szüksége, akkor Brassóban ugyanezeket a termékeket és szolgáltatásokat 92,5 lejért tudná megvásárolni, tehát Brassó „árelőnye” 7,5 százalék. Ugyanakkor

valószínű, hogy Kolozsváron az átlagbérek is magasabbak, mint Brassóban, így lehetséges az, hogy a kolozsvári átlagos életszínvonal – a város viszonylagos drágasága ellenére – meghaladja a brassóit.

Az, hogy egy város viszonylag drága, az elemzés szerint nem jelenti azt sem, hogy minden termékcsoport esetében az. Például Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül. Vannak ugyanakkor olyan termékek is, amelyek hatósági árasak, vagy szinte egységes az áruk az országban településtől függetlenül, az ilyen termékeket nem is tették a fogyasztói kosárba, pedig ezek csökkentenék a városok közötti különbségeket – mutat rá az Erdélystat közleménye.

A módszertanról
A statisztikában komoly hagyománya van annak, hogy különféle módokon összehasonlítják az egyes városok megélhetési költségeit, így próbálva számszerűsíteni azt, vajon mennyivel is olcsóbb vagy drágább az élet az egyes településeken. Sok más hasonló index mellett talán a legismertebb ilyen összehasonlítás az Economist Intelligence Unit (EIU) 130 világváros árait rendszeresen összevető WCOL indexe. Az Erdélystat hasonló módszertannal készítette el saját, a legjelentősebb erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségeit összevető indexét. Az egyes városok megélhetési költségeinek megállapításához összeállított „fogyasztói kosárban” összesen 43 termék és szolgáltatás súlyozott árát vették figyelembe a burgonya piaci árától a szemátszállítási díjon át az edzőtermi bérletig.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter
2025. július 02., szerda

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. július 02., szerda

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról

Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról
2025. július 01., kedd

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást

Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást
2025. július 01., kedd

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek

Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek