Fotó: A szerző felvétele
2009. november 13., 10:222009. november 13., 10:22
A városka – amelynek neve magyarul a szép kilátás városát jelenti – vezetősége és idegenforgalomban érdekelt vállalkozói rétege reméli, hogy testvérvárosa, Marosvásárhely által az erdélyi látogatók is felfedezik maguknak. A nemzeti park flórája és faunája, a mesebeli lagúnák és napozók, az ókori történelem lépten-nyomon fellelhető nyomai és nem utolsósorban a helyiek vendégszeretete elég indoknak bizonyulhat egy kellemes és tartalmas üdüléshez.
\"Güzelcamli komoly turisztikai potenciállal rendelkezik, de Romániában nem reklámozzák megfelelőképpen, ami a mi hibánk is. Kár, mert szép és változatos a környék, kellemes a partszakasz, csodálatos a nemzeti parkunk, és, ami talán a legfontosabb, a települést rendkívül vendégszerető emberek lakják\" – mondja a kis településnek számító, ám nyári idényben nagyvárossá duzzadó Güzelcamli polgármestere, Özkal Yüksel. A település szállodái és panziói mintegy 2500 vendégnek nyújtanak szállást, ami azt jelenti, hogy a hatezer lakosú városkában közvetett vagy közvetlen módon szinte mindenki az idegenforgalomból él. Güzelcamliban és környékén nincsenek gyárak meg üzemek, amit a legjobban a levegő tisztasága igazol. Bár Törökország nem uniós állam, tiszta levegőjéért a tengerparti kisvárost már évekkel ezelőtt díjazta az Európai Unió. Egyébként a városkában csak a téli hónapokban tartózkodnak hatezren, a tavasz derekától késő őszig ez a hatezres szám megsokszorozódik, oly sokan építettek nyaralót vagy akár második otthonnak szolgáló lakóházat a tenger partjára. A legtöbben a mintegy kilencven kilométerre fekvő, amúgy szintén tengerparti Izmirből menekülnek a nagyváros zaja elől. Mások külföldről térnek haza.
Télen Nyugaton, nyáron Keleten – így éli az életét Celikkol Cengiz és Ahmet Karanfil is. Előbbi Németországból, utóbbi Dániából \"ingázik\" az Égei-tenger partjára. Őket nemcsak a hazaszeretet, hanem az egyre jobban menő üzlet is húzza szülőföldjükre. Cengiz közel három évtizeden keresztül fizikát tanított Németországban, majd tíz éven keresztül Törökországban oktatott. \"Most nyugdíjas vagyok, és csak a Németországban élő lányaimról elnevezett szállodámmal foglalkozom\" – mondja, míg körbevezet az 58 szobával rendelkező kellemes hotelen. Mint hozzáteszi, november első felében visszautazik második hazájába, ahol családja várja. Aztán a tavasztól mindent kezd újra. Ahmet Karanfil is megvásárolta már a repülőjegyet a koppenhágai járatra. Miután harmincöt évet élt az északi országba, nehezére esne, hogy véglegesen hazatérjen szülőföldjére. \"Télen Dániában, nyáron Törökországban vagyok. Itt van a szállodám, ott meg a családom: a dán feleségem és a magukat már dánnak valló, de eredetükről el nem feledkező gyermekeim\" – meséli. Karanfil számára a dán kapcsolat nemcsak a magánéletben, hanem az üzletben is remekül \"gyümölcsözött\"; a Güzelcamliba érkező vendégeinek kilencven százaléka dán. A helyi szállodatulajdonosok közül az egyedüli, aki nem jár már vissza befogadó hazájába, az Rahmi Yöndem. A szintén középkorú férfi Magyarországon dolgozott másfél évtizeden át, aminek köszönhetően a mai napig is jól beszéli a nyelvet. \"Nem úgy, mint annak idején – látja be a valamikor Budapesten és Miskolcon is megfordult vállalkozó, majd a mentséget is megtalálja. – Ilyen, amikor nincs kivel gyakorolni.\"
A huszonnyolcezer hektáron elterülő Milli Park – ami magyarul nemzeti parkot jelent – a régió büszkeségének számít. Erdeiben mintegy nyolcszázféle növényt tartanak számon, ugyanakkor számos, köztük ritkának számító állatfajnak a lakhelye. A vaddisznócsordák például sűrűbben látogatják az öblökben kialakított strandokat, mint nálunk a kukoricásokat. Csakhogy a turisták nem állnak állandó harci készenlétben, no meg a vadak is sokkal szelídebbek és kevésbé kártékonyak, mint tájainkon. Ha van nálad egy szelet kenyér vagy egy falat keksz, a vad képes a tenyeredből is enni. Ezt számos fényképen Ramazan Tuncay helyi fotóművész is megörökítette. Amikor arról kérdezzük, hogy mennyi ideig \"vadászta\" a disznókat ahhoz, hogy lencsevégre kapja, mosolyogva legyint. Percek kérdése volt az egész, magyarázza. \"Egy darab kenyérrel magamhoz csalogattam, aztán amíg lakmároztak, fotóztam. Nem veszélyesek, ezt az üdülők is megtapasztalhatták\" – mondja Tuncay, aki több százezres archívummal rendelkezik a nemzeti parkban, a tengerparton meg Kuşadasi térségében készített fényképekből.
A nemzeti park tengerparti szélén a természet négy öblöt alakított ki, a környék lakói pedig itt négy strandot hoztak létre. Köztük van homokos és kavicsos parttal, lankásabb meg mélyebb vízzel rendelkező is. Ilyenkor, késő ősszel, amikor a levegő hőmérséklete még mindig a harminc fokot ostromolja és a tenger vize sem hűlt huszonöt alá, török embert már nem látni a fürdőzők között. Ha az európai strandolók között elő is fordul, a parton toporog, hátán kabát, lábán csukott cipő. Ilyenkor, ősszel a helyieket már csak a hagyományos hamamokban, vagyis a török fürdőkben, illetve a Güzelcamlitól alig tíz kilométerre lévő termálstrandon látni fürdőruhában. Igaz, tetőtől talpig bebugyolált nőket sem igen látni a fürdővárosok utcáin. Amint a helyiek mondják, \"nagyot fordult az idő kereke\", és ma már csak a nagyon mélyen vallásos hölgyek ragaszkodnak arcuk eltakarásához.
Azt, aki nem éri be a fürdéssel, és egy hajókiránduláson is meg szeretné ismerni a tengert, a helyi kikötőben számos sétahajó várja. Ezekkel akár át is hajózhat a szemközti, mintegy három-négy kilométerre fekvő szigetre, azzal a kikötéssel, hogy viszszatérése után újabb 15 eurót kell lepengetnie a török vízumra. Ugyanis Számosz (törökül Sziszam Adasszi), a Pál apostol második missziós útján érintett sziget Görögország része, úgy, ahogy valamikor az ország nyugati partja is Hellászhoz tartozott. A török–görög háborúk, majd a lakosságcserék sok mindent megváltoztattak: etnikai arányokat, szokásokat, építkezési stílust. A múltról már csak a történelem és a környék évezredes romjai és mítoszai tanúskodnak. Harminc kilométeres körzeten belül találhatók Efezus romjai, a világ hét csodája egyikével, Artemisz istennő templomával, valamivel odébb Szűz Mária lakóháza, a hét alvó barlangja, Güzelcamli központjától alig egy kilométerre pedig Zeusz barlangja.
A vonzó környezet és a kedvező árak ellenére román turistát szinte egyik szállodában sem találni. Bár a két neves labdarúgó, Gică Hagi és Gică Popescu isztambuli \"vendégeskedése\" óta, a nyugat-európai tapasztalattal ellentétben, Törökországban a románokat nagy becsben tartják, a nyugati partokon nyaralók számaránya elenyésző, inkább a Földközi-tenger partján fekvő Antalyát helyezik előtérbe. Talán ezért is vallja a helyi rendőrparancsnok, eddig komolyabb gondot román turisták nem okoztak. \"Errefelé nincs baj a románokkal, igaz, szervezett csoportok nem érkeznek, aki ide látogat, az többnyire magánúton teszi\" – meséli Mustafa Güneş rendőrparancsnok. Sőt a románok oly nagy szimpátiának örvendenek, hogy Kuşadasi bazárjában az embernek nem kell titkolnia, honnan érkezett, sőt dicsekedhet is vele. Szinte minden árus képes elgügyögni egy-két mondatot románul, de olyan is akad, aki az asztalára jókora feliratot helyez el. \"Románoknak mindent olcsóbban kínálok\" – áll a kartonra firkált mondat. Az árusok a magyarokat is kedvelik, akiket anyanyelvükön köszöntenek, de valószínű, az üzlet érdekében minden európai vendéghez képesek egy-két jó szót szólni, éppen a betérő nyelvén. Marosvásárhelyinek lenni Güzelcamliban egyenesen nyerőnek bizonyul. A vendégszeretetükről híres törökök teret és parkot neveztek el erdélyi testvérvárosukról. Amikor meg egy elvétve a régióba vetődő hazai turista kiejti városának nevét, a helyiek szemében rögtön arkadaşsá, azaz baráttá válik.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.