Fotó: Ilusztráció
2009. május 12., 18:442009. május 12., 18:44
Korábban a Demokrata-Liberális Párt (PDL) politikusai telekspekulációkat sejtettek az ügy mögött, ezért megtorpedózták a kormányrendelet elfogadását. Ugyanakkor a PDL-sek azt is kifogásolták, hogy Bukarest közelsége miatt nincs is szükség brassói légikikötőre. A vidombáki repülőtér ellen foglalt állást Radu Berceanu közlekedési miniszter is. Utólag azonban a demokrata-liberálisok úgy tűnik, megváltoztatták álláspontjukat, most már valamennyien azt hangoztatják, hogy a Brassó vonzáskörzete számára nagyon fontos a repülőtér kialakítása.
Valeriu Tabără, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának PDL-s elnöke kedden rámutatott, sikerült úgy módosítani a kormányrendeletet, hogy most már pártjának sincs ellenvetése. Mint részletezte, olyan módosítások kerültek be az eredeti szövegbe, amelyek kizárják a telekspekulációt, ugyanis a földterületet kizárólag repülőtér-építésre hasznosíthatja a Brassó megyei közgyűlés, és nem kerülhet át magántulajdonba. „Amennyiben a vidombáki repülőtér öt éven belül nem épül meg, a 200 hektáros telek visszaszáll az állami köztulajdonba, és ismét a kutatóállomás felügyelete alá kerül” – magyarázta Tabără.
Kedden végül 200 támogató és öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett sikerült megszavazni a telekátutalást. Egy összesen 200 hektáros földterületről van szó, amely mostanáig az Országos Burgonya- és Cukorrépa-kutató Állomás tulajdonában volt.
A brassói repülőtér megépítése jelentős gazdasági előnyökkel járna a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna számára egyaránt. Mellette foglalt állást több ízben Tamás Sándor Kovászna, és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök egyaránt. Amikor pedig úgy tűnt, hogy a politikai ellentétek áldozata lehet a légikikötő, ismételten kiálltak ennek szükségessége mellett.
A repülőteret Brassó északnyugati kijáratánál, Vidombák város kültelkén, 200 hektáros területre tervezték. A telek sürgősségi kormányrendelettel a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól és az IAR Ghimbav üzemtől. Az Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére kiírt versenytárgyalást 2007-ben a kanadai Intelcan cég nyerte meg, amely 1978 óta tervez és épít reptereket az egész világon. Brassó megye és város, Kovászna és Hargita megye, Vidombák város és az Intelcan cég létrehozták a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságot, amely a projekt előkészítésével foglalkozott, és a kanadai céget megbízta a repülőtér építésének és majdani működésének a felügyeletével. A tervek szerint a vidombáki repülőtér évente 1,2 millió utas és hatezer tonna áru szállítására lesz alkalmas.
Egyetlen, 2600 méter hosszú felszállópályát építenek, egy utasforgalmat és egy teherszállítást lebonyolító terminált, valamint mindazt, ami egy légikikötő működéséhez szükséges: irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket. A beruházás a becslések szerint mintegy 100 millió euró lesz. A pénz külföldi forrásokból származik, nagy részét osztrák, svájci és portugál bankok folyósítják.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.