Két évvel elhalaszthatja a kormány a nyugdíjalap második pilléréhez, vagyis a kötelező magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás százalékarányos mértékének 3,75 százalékról 4,75 százalékra történő növelését, holott a tavasszal még sürgősségi rendelettel emelte a mutatót, és a 2024. január elsejétől hatályos törvénymódosítást a parlament mindkét háza megszavazta. A hírre reagált csütörtökön a magánnyugdíj-alapkezelők szövetsége is, felszólítva a kormányt, hogy tegyen eleget törvénynek és az Európai Unió felé tett vállalásainak, és januártól növelje a hozzájárulás mértékét. Marcel Boloş pénzügyminiszter cáfol.
2023. december 07., 15:592023. december 07., 15:59
2023. december 08., 08:162023. december 08., 08:16
Az Országos Ifjúsági és Sport Szakszervezet egy olyan sürgősségi kormányrendelet tervezetét hozta nyilvánosságra, amely szerint mindössze 2026. január elsejétől nőne a második pillérhez való hozzájárulás mértéke – irányította rá a figyelmet csütörtökön a Hotnews.ro portál. A Ciolacu-kormány által javasolt változtatásra azt követően kerülhet sor, hogy 2022. március 16-án ugyanez a kormány elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely a második pillérhez való hozzájárulás egy százalékpontos emeléséről rendelkezett 2024. január 1-jétől.
„A helyreállítási tervben javasolt nyugdíjreform célja olyan jogszabályok kidolgozása, amelyek biztosítják az állami nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint a második pillér fenntarthatóságát. A ma elfogadott jogszabállyal biztosított a PNRR által meghatározott ütemterv (C8, R6 komponens, 213. mérföldkő) betartása, a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulások összhangban vannak a költségvetési stratégiában foglaltakkal” – állt a munkaügyi minisztérium akkori közleményében.
Elfogadta szerdán a képviselőház a magánnyugdíjalapokba befizetett egyéni hozzájárulás 1 százalékponttal történő emelését.
Várhatóan elfogadja szerdai ülésén a bukaresti kormány a kötelező magánnyugdíj-alapba fizetendő járulékok 3,75 százalékról 4,75 százalékra történő emelését 2024. január 1-jétől.
A múlt hónapban, a rendszer elindításának 15. évfordulója alkalmából szervezett eseményen a magánnyugdíjpénztárak képviselői is emlékeztettek: a járulékok alakulása nem az eredetileg tervezettnek megfelelően történt, ezért a második pillérhez hozzájárulóknak a vártnál kevesebb pénz van a számláján. Hiszen az eredeti ütemterv szerint már 2016-ban el kellett volna érni a 6 százalékos arányt a magánnyugdíjalap javára. Akkor a mostaninál nagyobb, 5 százalékos volt a második pillér részesedése, ám a Liviu Dragnea vezette kormány „machinációi” nyomán 2017-ben nemhogy növelték, hanem csökkentették. Emiatt másfél évtized elteltével csupán 3,75 százalékos a hozzájárulás mértéke a kötelező magánnyugdíjalapba, pedig már legalább 6-nál kellene tartania.
– ismertette az évfordulós eseményen Radu Crăciun, a konferenciát szervező magánnyugdíj-alapkezelők szövetségének (APAPR) elnöke. A növelés megtagadásával az állami hatóságok csaknem 40 milliárd lejtől fosztották meg a magánnyugdíjalapokat, az állami javára.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
A magánnyugdíj-alapkezelők szövetsége csütörtökön közleményben reagált az újabb két évvel történő halasztásról szóló rendelettervezetre, és
„A javasolt halasztás szöges ellentétben áll a PNRR rendelkezéseivel. (…) A második pillérhez való hozzájárulás emelésének újra és újra történő elhalasztása hátrányos minden aktív romániai munkavállaló számára, akik dolgoznak, adót és járulékot fizetnek, és jogos elvárásaik vannak a tisztességes nyugdíjra, többek között a második pillérből. Az APAPR nyilvánosan felszólítja a román kormányt, hogy tartsa tiszteletben a hatályos jogszabályokat és az Európai Unió felé tett korábbi kötelezettségvállalásait, és a törvényeknek, valamint a PNRR-nek megfelelően 2024. január 1-jétől emelje 4,75 százalékra a második pillérhez való hozzájárulást” – szögezte le a szakmai szövetség.
Marcel Boloş ezzel a magánnyugdíjalap-kezelők egyesületének korábbi közleményére reagált, amelyben azt írták, hogy a kormány 2026-ig tervezi halasztani a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás százalékarányos mértékének 3,75 százalékról 4,75 százalékra történő emelését, amely 2024. január 1-jétől lenne esedékes. Az egyesület felszólította a kabinetet, hogy tegyen le erről a tervéről.
„Nem fogjuk elhalasztani a nyugdíjalap második pilléréhez való hozzájárulás növelését” – szögezte le csütörtöki Facebook-bejegyzésében a tárcavezető. Hozzátette: az ilyen és ehhez hasonló találgatások senkinek nem szolgálják a javát.
Boloş ugyanakkor rámutatott, továbbra is keresik a megoldásokat az ország hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának biztosítására, és a tárca szakemberei alaposan megvizsgálnak a koalícióban felmerülő minden javaslatot, majd a koalíció vezetői ismertetik a döntéseket. „Arról mindenkit biztosíthatok, hogy az intézményünk aláírását viselő valamennyi jogszabály kidolgozása, véleményezése és jóváhagyása átláthatóan, az eljárások betartásával történik” – nyomatékosította a Ciolacu-kormány pénzügyminisztere.
A romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét.
A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A kötelező magánnyugdíjalapban lévő pénz a hozzájáruló tulajdona, ám nem férhetünk hozzá nyugdíjba vonulásunk előtt. Ha időközben munkanélkülivé válunk, az összeg nem vész el, a nevünkön marad, és tovább nő attól függően, hogy az alapkezelő mennyire sikeres befektetéseket eszközölt vele. Viszont a havi hozzájárulást nem irányítják oda, amíg a polgárnak nincs hivatalos munkaszerződése. Törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt, a befizető állampolgárok nem kockáztatnak. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják. A hozzájárulók nyugdíjazásukkor kétféleképpen juthatnak hozzá a felgyűlt pénzhez: teljes egészében kikérhetik az összeget, vagy havi részletfizetést választanak. A magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a balliberális koalícióban nem tárgyaltak a kettes számú kötelező nyugdíjpillérrel kapcsolatos törvénymódosításról.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!