Energiafüggetlenségre „nevelik” a falvakat

Mint tájékoztattak, a nemzetközi pályázat partnereként a sepsiszentgyörgyi Green Energy biomasszaklaszter próbálja megteremteni a feltételeket, hogy energiafüggetlen mintafalvak jöjjenek létre. Mint Gáspár Mária, a klaszter munkatársa elmondta, hét európai országból kilenc partner fogott össze, és meghirdették a Biovill nevű pályázatot, amelynek célja, hogy felkészítsék a kiválasztott település önkormányzatát, a vállalkozókat, a lakosságot, a helyi fejlesztési szakembereket arra, hogyan valósíthatják meg az energetikai önellátást.

A szakemberek a pályázat keretén belül német és osztrák energiafüggetlen falvakat látogatnak meg, különböző tanulmányokat, felméréseket készítenek, amelyek újabb támogatási összegek lehívásában lehetnek hasznosak – magyarázta Gáspár Mária. A program keretében Romániából, Macedóniából, Szlovákiából, Szlovéniából és Horvátországból választanak ki egy-egy települést, amely mintafaluvá válhat.

A kiírásra legtöbben Romániából jelentkeztek, Kovászna, Hargita, Brassó, Kolozs és Ialomița megyéből összesen 18 község pályázott, míg a többi országból csak 2-3 település. Gáspár Mária tapasztalatai szerint nálunk vidéken általában fával fűtenek, s a rönkfa még mindig fele annyiba kerül, mint a gáz, de a bio­massza­­ala­pú fűtés ennél is olcsóbb lenne. El is indult egy trend, ma már egyre többen vásárolnak biomasszával, fahulladékkal működő, gazdaságos kazánt.

Bartha Sándor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezetmérnök szakának oktatója, aki maga is a klaszter tagja, eközben arról számolt be, hogy nemzetközi oktató- és kutatóprogramokban vesznek részt, hogy elősegítsék a biomassza előállítását, hasznosítását. A Bionergy Train nevű program révén kidolgozzák a biobiznisz és biofinomító mérnökképzés tananyagát, és 2017-től beindítanak egy akkreditált mesteri képzést.